Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Herodek Sándor–Dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása

Dr. Hcrodek S.

—Dr. Tamás G.: A fitoplankton tömege Hidrológiai Közlöny 197

fi. 5. sz. 223 3. táblázat Tihany r] IX. IX. X. X. XI. XI. XII. XII. I. I. II. III. III. III. 7. 28. 12. 26. 9. 28. 21. 28. 17. 31. 19. 1. 15. 29. 3 1 1 1 19!) 7 5 — — — — — — — — — — — ' 86 64 42 50 27 41 6 5 11 6 7 21 23 28 288 71 48 51 27 42 6 5 11 6 7 21 23 28 26 8 2 1 1 1 — — 2 2 — — — 2 90 11 4 1 4 6 3 1 19 106 68 49 57 20 870 54 33 2 — — * — — — — 15 — — — — — , — — — — — — — — 975 65 37 3 4 — 6 3 119 106 68 49 57 20 49 28 3 1 1 I 1 71 2 1 1 27 21 22 — — 20 42 26 4 , 228 13 60 126 459 222 136 302 315 310 484 581 802 18 29 2 7 34 104 71 37 55 61 82 95 136 158 . 5 6 19 1 2 1 I 1 5 — 13 12 84 13 2 7 148 30 30 — — — 56 45 60 , 24 17 — 17 21 11 — — — 36 16 34 1 — 105 — — — — 1 — — — — 44 — — 4 — t — — — — — — — 133 3 — 1 — 1 4 — — 31 25 — — 87 2 1 3 — — 6 — — — 39 1 1 1 2 1 1 4 10 5 8 101 131 81 1 1 9 3 2 — — 9 11 1 6 172 _ 7 l — — 1 31 2 16 32 1 1 21 11 21 — — 11 52 11 90 45 — — — — — — 18 — . — — — 17 — • — 1 — 13 — — — — — — — 91 2119 20 20 64 18 25 10 28 48 40 74 61 54 158 1418 80 99 257 808 430 280 391 435 538 958 993 1367 162 193 188 141 144 200 10 3 1 3 j 1 44 30 9 14 23 12 1 1 7 3 2 — — 2 83 20 21 33 30 21 12 6 11 16 86 17 17 23 289 243 218 188 197 233 23 10 19 19 91 18 18 25 1736 1805 385 342 486 1084 465 298 542 568 704 1046 1091 1442 6,1 6,3 1,3 1,2 1,7 3,8 1,6 1,0 1,9 2,0 2,5 3,7 3,8 5,0 intenzitása 4 kivétellel 2 m mélyen már nem érte el az optimálisan megvilágított vízrétegben folyó fotoszintézis 10%-át. Mivel az algák légzésének intenzitása az optimális megvilágítás mellett mért fotoszintézis intenzitásának kb. 10 százaléka, 2 m mélyen a fotoszintézis során termelt szerves anyag már kevesebb, mint amennyi a légzés során lebomlik. 275 cm mélyen a minták radioaktivitása csak egy-két százaléka a legfelső mintában mért mennyiségnek. Az alapterületre vonatkoztatott termelésben is nagyságrendnyi a különbség a tihanyi (3. ábra) és a keszthelyi (4. ábra) terület között. Tihanynál a maximális napi termelés 0,6, Keszthelynél 13,6 g C-m~

2. A két ábrán tehát ismét különböző léptéket kellett használnunk. Különbözik azonban a termelés éves lefutása is. Tihanynál áprilisaugusztus időszakban a termelés meglehetősen egyenletes, más tavakkal ellentétben nincs külön tavaszi és nyári csúcs. A maximumok és minimumok inkább a kísérleti napok időjárását, mintsem hosszabb lefutású változásokat tükröznek. Tiszta vízben, amikor az egész vízoszlop termel, a alapterületre számított termelés magasai)

I», mint