Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Pálfai Imre: Beépített esőztető berendezések optimális szórófej-kötésének meghatározása

Dr. Pálfai I.: Beépített esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. 209 megalapozott, átfogó jellegű vizsgálatsorozat elvégzése abból a célból, hogy megállapíthassuk a beépített esőztető berendezések optimális kialakításának a feltételeit. Ezen vizsgálatok [23] közül jelen dolgozatban az optimális szórófej-kötés meghatározására vonatkozó részeket mutatjuk be, míg a többi kérdéssel (pl. a szórófejek különböző üzemeltetési módjával) egy külön tanulmányban kívánunk foglalkozni. 2. A vizsgálatok módszere A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékén a hordozható és a vegyes csővezetékű esőztető berendezések gazdaságos kialakításával kapcsolatos kutatások, — amelyek elsősorban Dobos [7, 8, 9], Fekete [12] és Ijjas [16] nevéhez fűződnek — feltárták az öntöző csőhálózatok alapvető hidraulikai és műszaki-gazdasági összefüggéseit, kimutatták a költségeket befolyásoló különböző tényezők hatását, s így nagy mértékben megkönnyítették a beépített esőztető berendezésekre vonatkozó vizsgálataim megtervezését. Döntő fontosságú volt, hogy az öntöző csőhálózatok méretezésének alapvető számítógépes módszerei — Ijjas [16, 17, 18] munkássága nyomán — rendelkezésre álltak, s a beépített berendezések sorozatban történő vizsgálatához újabb, speciális program készült [19]. a) Alapadatok Az öntözési alapadatokat a zöldségnövényekre vonatkozó javaslat alapján választottam meg [13]. Eszerint az egyszeri öntözés vízadagja 60 mm, az öntözési forduló pedig 12 nap. A napi tiszta üzemidőt 20 órában állapítottam meg, s így az ún. kiépítési vízsugár értéke 0,695 ljs ha. Egyidejűleg a berendezett területnek a fele vonható öntözésbe, tehát ennek a beöntözési ideje 6 nap. Az évi átlagos vízfelhasználásnál ötféle értékkel számoltam [23], de elsősorban a 4000 m

3/ha-hoz, azaz a zöldségnövények öntözővíz-normájához tartozó értékeket dolgoztam fel. A csővezetékek kiviteli egységköltségét az 1973. évi Építőipari Irányáras Egységárgyűjtemény [11] adatai alapján állapítottam meg, amelyek 10 kp/cm

2 nyomásfokozatú csövekre vonatkoznak. A 80 mm-nél kisebb csőátmérők tartományában műanyag, a 80 mm-es és a nagyobb átmérőknél azbesztcement anyagú csöveket vettem figyelembe. A csőfektetési egységárakat a szerelvényekre és egyéb költségtényezőkre (felvonulás, haszon stb.) tekintettel 50%-kai megnöveltem és kiegészítettem a földmunkák költségével. A végeredményül kapott kiviteli egységköltségeket az 1. ábra 1-jelű görbéjén mutatom be. Mivel a műanyag csövek esetleges drágulása és a csőfektetési költségeknek a helyi körülményektől függő változása főként a kisebb átmérőknél érezteti hatását, szükségesnek láttam a vizsgálatokat egy másik „egységár-görbe" szerint is elvégezni, amelynél a kisebb átmérők tartományában az előzőkhöz képest jóval nagyobb kiviteli egységköltségeket határoztam meg (1. ábra 2-jelű görbe). 1. ábra. A csővezetékek kiviteli egységköltsége (K) a csőátmérő (D) függvényében (nyomásfokozat 1- és 2-nél: 10 kp/cm

2, 3-nál: 6 kp/cm

2) Puc. 1. yde/ibubie 3ampambi (K) na coopyxcenue mpyöonpoeodoe e 3aeucuM0cmu om öuaMempa (D), (Hanop npu 1 u 2 = 10 Kn/cM

2, npu 3 = 6 icn/cM

2) Abb. 1. Einheitsbaukosten der Rohrleitungen (K) in Funktion des Rohrdurchmessers (D). Nenndruck bei 1 und 2 : 10 kp/cm

2, bei 3 : 6 kp/cm

2 Tekintettel arra, hogy a 10 kp/cm

2 üzemi nyomásra méretezett csövek a vizsgált berendezések egyes változatainál közel sincsenek kihasználva, a 6 kpjcm- nyomásfokozatra, vonatkozóan is meghatároztam a csővezetékek kiviteli egységköltségét (1. ábra 3-jelű görbe), és ezzel is végeztem vizsgálatokat. Mivel ilyen üzemi nyomásra hazánkban jelenleg azbesztcement csöveket nem gyártanak, ezek árait — a műanyag csövek katalógus-adatait felhasználva — becsléssel állapítottam meg, és a 125 mm-es átmérőtől kezdve alkalmaztam. A csövek árainak a felvételénél a Pest megyei Műanyagipari Vállalat gyártmányismertetője [20] szolgált alapul. Az energia egységárát — az általános áramdíjas árszabás díjtételeit figyelembe véve — kereken 1,0 Ft/kWh-ra választottam. b) A vizsgálandó változatok kialakítása A szórófejek teljesítménye és a szórófej-kötések tekintetében kialakított változatokat, valamint a csőhálózat jellemző adatait az 1. táblázatban mutatom be. A szórófejek vízszállítása az ismert összefüggés szerint: Q

l=pi.fV2g.H

l, (1) ahol a szórófej vízszállítása m

3/s-ban, p. a szórófej szerkezeti tényezője,