Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
5. szám - Dr. Pálfai Imre: Beépített esőztető berendezések optimális szórófej-kötésének meghatározása
210 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Dr. Pálfai I.: Beépített esőztető berendezések 1. táblázat TaßA. 1. XapaicmepHbie daHHbie paccMompeHHbix eapuanmoe Tabelle 1. Charakteristische Daten der untersuchten Varianten A szórófej jellemzői A szórófej-kötés jellemzői A csőhálózat jellemzői A vizsgált változatok jele Vízszállítás QL [1/8] Nyomás Hi [m] Kötésméret aXm [mXm] Alak Átlagos csapadékintenzitás i [mm/h] Szórófejek a szárnyvezetékpáron n Mellékvezetékek távolsága L [m] 1. 0,16 26 12X12 • 4 8 96 2. 2a 2b 2c 0,45 29 18X 18 21,6X18,75 20,1 X 20,1 18,0x22,5 • A A A 5 4 4 4 10 8 8 8 180 172,8 160,8 144 3. 3a 3b 3c 1,20 33 24x24 28,8x25,0 26,8X26,8 24,0 X 30,0 • A A A 7,5 6 6 6 15 12 12 12 360 345,6 321,6 288 4. 2,25 37 30X30 • 9 18 540 5. 5,76 46 40x40 • 13 26 1040 6. 15,00 62 60X60 • 15 30 1800 7. 0,66 30 23x23 A 4,5 9 207 f a fúvóka keresztmetszeti területe m 2-ben, g a nehézségi gyorsulás m/s 2-ben, H} a szórófej üzemi nyomása m-ben. A szerkezeti tényező értékét 0,93-ra vettem fel [10]. Nyomásszabályozók alkalmazását feltételezve, az üzemi nyomást — az egyes változatokon belül — a berendezés minden szórófejénél azonosnak tekintettem. A szórófej üzemi nyomását és a fúvóka átmérőjét igyekeztem úgy megválasztani, hogy az ezek alapján — Dobos [6] képleteivel számított szórási távolság a lehető legnagyobb legyen. A szórófej-kötések méreteit a szórási sugarak megfelelő átfedésének a biztosításával határoztam meg. Az 1—6. jelű alapváltozatokat négyzetes kötéssel alakítottam ki. Ezek közül a két legkedvezőbbnél különböző alakú háromszöges kötéseket is megvizsgáltam. A 7. változatot az eredeti vizsgálati anyag [23] lezárása után, az eredmények pontosítása céljából dolgoztam ki. Az 1. táblázatban feltüntettük a szórófej vízszállítása és a kötésméretek alapján számítható átlagos csapadékintenzitás értékeit is, amelyek azt bizonyítják, hogy a kötésméretek növelése — a szórófejek szerkezeti tulajdonságaiból következően — csak egyre nagyobb csapadékintenzitás mellett valósítható meg. A vizsgálatoknál alkalmazott elágazó rendszerű csőhálózat sémáját a 2. ábrán mutatom be. A vízszétosztás a szórófejek ún. egyedi üzemeltetési módja szerint történik, azaz egy szárnyvezetékpáron egyidejűleg csak egy szórófej üzemel. Az alapadatok szerinti beöntözést a szárnyvezetékpáron levő szórófejek számának az alábbi összefüggéssel történő meghatározása biztosítja: ahol n a szárnyvezetékpáron levő szórófejek száma, i az átlagos csapadékintenzitás [mm/h], T e az egyidejűleg öntözésbe vont terület beöntözési ideje [nap], í a napi tiszta üzemidő [h/nap], h az egyszeri öntözés vízadagja [mm]. A szórófejek távolsága (a) és az n ismeretében számítható a szárnyvezeték hossza és a mellékvezetékek egymástól való távolsága (L). Az öntözési alapadatokat az (2) összefüggésbe behelyettesítve, a csőhalózat jellemzőire az 1. táblázatban megadott értékeket kapjuk. 2. ábra. A vizsgált csőhálózatok sémája (1: szivattyútelep, 2: fővezeték, 3: mellékvezeték, 4: szárnyvezeték, 5: szórófej, 6: üzemelő szórófej) Puc. 2. CxeMbi paccMompeuHbix eapuaHmoe mpyöonpoeodoe (1 =HacocHaH cmaHifUH, 2 = MazucmpaAbHaa mpyőa, 3 = pacnpedenumeAbHaa mpyöa, 4 = nodeodnufaa mpyöa, 5 = doMcdeeaAbHbiü annapam, 6 = deücmeywu)uü doxcdeeaAbHbiu annapam) Abb. 2. Schema des untersuchten Bohrnetzes (1 : Pump werk, 2 : Hauptleitung, 3 : Nebenleitung, 4 : Zweigleitung, 5 : Regner, 6 : Regner in Betrieb )
