Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Papp Gábor: Szimulációs modell a tározók hidrológiai méretezésére

Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. 21 Szimulációs modell a tározók hidrológiai méretezésére l'APP G Á B 0 E • 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a vízhasznosítási célokai szolgáló völgyzárógátas tározók hidrológiai méretezésére kidolgozott szimulációs modellt ismertetjük. A tározóból történő vízlebocsátás üzemi folyamatának elemezhetősége céljából a 2. pontban vázoljuk az említett típusú tározók általános elrendezését (alaprajz, metszet), az üzemi műtárgyaikat és a hasznos tározótérfogatot. A 3. pontban ismertet jük a tározás matematikai modelljét és a szimulációs modellt, a számítás algoritmusát, az eredmények célszerű feldolgozási módját. A 4. pontban konkrét vízhozamadatok alapján számolt tározási kapacitási görbéket és azok értelmezését ismertetjük. 2. A völgyzárógátas tározók műtárgyainak és üzemeinek jellemzése A hazai vízhasznosítási célokat szolgáló völgyzárógátas tározóknál —- továbbiakban tározók — általában a 2.1. ábrán látható műtárgyakat (völgyzárógátak, fenékürítő-, árapasztó-, üzemi vízkivételi műtárgy) alkalmazzák, továbbá a feltüntetett q(t) hozzáfolyás, azf(t) fogyasztás (beleértve a párolgási és a szivárgási veszteségeket, valamint az élővíz és az alsó vízhasználók számára továbberesztendő mennyiséget is) fordulnak elő. A jellemző minimális, normális, maximális árvizi vízszintek és a Vh hasznos tározótérfogat jelentéseit szintén a, 2.1. ábrán szemléltetjük. A 2.1. kép a Sajó egyik baloldali mellékvízfolyásán a Bán patakon épített Lázbérci Tározót és a műtárgyait mutatja. Az ilyen típusú tározóknak vízkészletgazdálkodási szempontból legfőbb jellemzőjük a tározótér hasznos vízkészlete időbeni véletlenszerű változása zérustól a hasznos tározótérfogat felső határáig. Matematikailag ezt az időbeni változást a V

h(t) = F[q(t),f(t), Py, [m*] (2-1) diszkrét időpontokban a Vn(k

+

1) = F[ V

h(U), q(ti), m, P]; [m

3] (2-2) i = 0,1,2,..., n három, illetve négyváltozós függvények jellemzik, ahol Vh{ti) [m

3] és FA(£

1 + 1) [m

3] a tározó hasznosítható vízkészletei az i-edik és az i + 1-edik, q(U) [m

3] felszíni hozzáfolyás az i -edik, /(/,-) [m

3] a fogyasztás az i-edik időintervallumban, P [%] az üzemszerű fogyasztáshoz rendelt tartósság szerinti biztonsági tényező. A domborzati viszonyok alakulásának oldaláról a hasznosítható vízkészlet tározására alkalmas teret V/,=a-h

n ; [m

3] (2-3) Árapasztó koronaszintje Túlfolyó árvíz A metszet B

atkoron

a szint M

értékadó árvizi tulduzzasztási sz

int -, Maximális üzemvizszint V

h hasznos torozotérfogat Alaprajz Völgyzárógáf Vizvhlosztó 2.1. ábra. Elvi ábra a műtárgyak és fogalmak jellemzéséhez Puc. 2.1. MnmepnpemaiiüH coopywemiü u noHfimuü Abb. 2

— 1. Prinzipschema zur Kennzeichnung der Bauobjekte und der Begriffe h értéke 2—15 m között változik. Adott vízhozamidősor és domborzati viszonyok esetén a kiépíthető Vh hasznos tér meghatározásának lényege a (2—1) és a (2—3) függvények változói közötti mennyiségi összefüggések meghatározása és azok műszaki, esetleg gazdaságossági elemzése. alakú függvény jellemzi, hol h [m] a legalsó vízkivételi hely szintje feletti magasságot jelenti. Az ,,n" és az „a" paraméterek a domborzati adottságoktól függnek értékük meghatározása a geodéziai felmérések eredményei alapján történik a tervezést előkészítő munka keretében. Hazai viszonylatban * BME Vízépítési Tanszék, Budapest. 2.1. kép. A Lázbérci Tározó távlati képe 0uz. 2.1. Oöiyuü eud eodoxpanuAuiifa Jla3C>epq Bild 2.1 Vogelsehen des Speichers Lázbérc