Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Rácz Tamás–Rymorz Pál–Timler Róbertné: A budapesti szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósulása

Rácz T.—Rymorz P.—Timler R.-né: A budapesti szennyvízelvezetés Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. 191 - az 1930-as évek végén 2. ábra. Az angyalföldi szivattyútelep mellett Abb. 2. Perspektivisches Bild der neben dem Pumpwerk in Angyalföld am Ende der 1930 er Jahre. Kläranlage tervezett tisztítótelep távlati képe geplanten mű, akár a Dunát kísérő kavicsterasz szempontjából vizsgáljuk, mindenképpen kritikussá vált a Duna szennyezettsége a fővárosi ivóvíz minőségének megóvása érdekében (ez a veszély fokozódik a vízbázis Csepel-szigetre való kiterjesztésével), — száz év elteltével újra problémává vált a vízminőség a főváros egészségügye szempontjából. Míg a XIX. században a szerves szennyanyagok fenyegettek járványokkal, most a közcsatornába, illetve a Dunába jutó mérgező, lassan vagy nem bomló szerves és a szervetlen anyagok fokozzák a veszélyt. A jelzett komponensek — jóllehet az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk nincs teljesen tisztázva — súlyos megbetegedéseket (ideg- és csontbántalmak, rák stb.) okozhatnak, — a Duna (és a főváros területén átfolyó kisebb vízfolyások) elszennyeződése közvetlen városrendezési, városesztétikai problémákat okoz; kizárja például a Dunának fürdési, strandolási célokra való felhasználását. A fővárosi vízminőségvédelem történeti alakulásában időnként sajátos módon kerültek előtérbe fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tényezők: a gazdasági tényező azonban mindvégig meghatározó maradt. A közművesítés formái közül a szennyvíztisztítás az, amelynek megvalósítását — sajnos — legtovább lehet halasztani. Ez ugyanis általában nem direkt lakossági vagy ipari igény nyomán jelentkezik, indokát elsősorban szakemberek mérései, jelzései és megállapításai szolgáltatják. A népgazdaság oldalán a magas költségigények, az üzemelő csatornaművek oldalán az üzemelési gondok riasztanak. Ha a szennyvíztisztítás megvalósításáért már a közvélemény is megmozdul, akkor általában baj van; halpusztulás, vagy nagyon súlyos esetben járvány követel gyors intézkedést. A dél-pesti szennyvíztisztító telep megépítése és si Csatornázási Keretterv megalkotása Budapesten az 1960-as években létesült az első nagy, korszerű szennyvíztisztítási egység: 30 ezer m

3/nap szennyvízmennyiség biológiai tisztítására készült a dél-pesti telep a XX. ker. Dózsa György úton (3—5. ábra). A telep kapacitása a budapesti méretekhez képest csekély (a jelenleg 1 millió m

3//napra tehető szárazidei szennyvíz mennyiségnek kb. 3%-a) és ma már jelentősen túl is terhelt (a telepre érkező szennyvíz mennyisége 50 ezer m

3/nap). Nem szerencsés adottság, hogy a szennyvíztisztító telej) tisztított szennyvizeinek befogadója a Ráckevei Duna, amely állóvíznek tekinthető és így nem alkalmas még tisztított szennyvizek befogadására sem. Mindazonáltal a telep megépítését nagyon jelentős előrehaladásnak kell értékelni, mert — Budapestnek ez az első jelentős biológiai tisztító telepe, — a telep —- erényeivel és hibáival — a budapesti, — de a hazai szennyvíztisztítás iskolájának is bizonyult. 3. ábra. Csepegtetőtestes -szenny ríztisztí tótele p tőrincen Pestltt helyezte üzembe a Fővárosi Csatornázási Müvek az országban az első Kessener-féle levegőztető berendezést. Az ezen végzett kísérletek eredményei szolgáltak alapul a dél-pesti tisztítótelep technológiai tervezéséhez Abb. 3. Abwasser kläranlage mit Tropfkörper in Pestlőrinc liier setzten die liaupstiidtischen Kanalisationswerke die erste Kessener-sche lJeliiftungseinrichtung in Ungarn in Betrieb. Die Versuchsergebnisse dieser Hinrichtung dienten als (írundlage für die technologische Projektierung der Südpester Kläranlage