Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Hidrobiológiai vizsgálatok tapasztalatai a Fővárosi Vízmávek esőztető berendezések optimális szórófej kötésének meghatározása
Dr. Hortobágyi 1 .: Hidrobiológiái vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. 175 4. kép. Az I. és II. Átemelőtelep közötti csőkútsor Bild 4. Rohrbru nnenreihe zwischen Schöpfwerk I und 1I kékalga találhatók. Néhány más alga is előfordul igen kevés egyedszámmal: Achroonema angustatum (Koppe) Skuja kékalga; a Stephanodiscus Hantzsschii Grun., Cyclotella Kützingiana Thwaites, Cyclotella Meneghiniana Kütz. kovaalgák; zöldalgák : Hyaloraphidium contortum Pasch, et Korsch. var. tenuissimum Korsch., Koliella longiséta (Visch ) Hindák, néhány Scenedesmus. Ritka a planktongombákhoz tartozó Planctomyces gracilis Hortob. Az aknakutak vize az alganépesség alapján a jó kútvizekhez sorolható. — Az aknakutak algaliterszáma 7,5—17 millió között ingadozott. A medencés talajvízdúsító eljárásnál a fenéket a lemélyítéssel elért víztartó réteg felső, növényzet nélküli szintje alkotja. A vaddúsító medencében viszont a medence feneke a kutakat körülvevő rét. Az üzemeltetés során azt tapasztalták, hogy a szigetszentmiklósi vaddúsításnál mind a víz beszivárgási sebessége, mind pedig az eltömődés előnyösebben alakul, mint a medencés talaj vízdúsításnál. A Duna tápvizének kémiai összetétele az ülepítő medence után a vaddúsítóban alig • változik; a hidrokarbonát, a kalcium ionok menynyisége, valamint az Si0 2 mennyisége kissé csökken (V. Kozma in Bérezik, 1971). A Duna-tápvíz növényvilága az ülepítőn áthaladva a vaddúsítóban kvalitatíve bizonyos változást mutat, de kvantitatíve általában nem. A literszámokban nincs lényeges eltérés. Júniusban pl. az ülepítőben az algaliterszám 17,1 millió, ugyanakkor a vaddúsítóban 15,4 millió. Ha összevetjük a szigetszentmiklósi vaddúsításban tapasztaltakat a medencés dúsításban megfigyeltekkel, megállapítható, hogy a szigetszentmiklósi ülepítő és vaddúsító medencében a Dunatápvízzel bejutó szervezetek elszaporodása, a biológiai produkció sokkal kisebb mérvű, mint az I. Átemelő Telepen levő medencékben. A valószínű magyarázat elsősorban a medencék fenékviszonyaiban keresendő: víztartó réteg — elöntött réti növényzet. Nem csupán a Duna-tápvíz és a medencék növényvilága között tapasztalható eltérés, hanem az ülepítő medence és a vaddúsító élővilágában is. A vaddúsító növényzete taxonokban és főképpen literszámban szegényebb, mint az ülepítőé, itt a biológiai produkció kisebb mérvű. így válik érthetővé, hogy a vaddúsítóban a beszivárgási értékek a talajszerkezet és a szegényebb élővilág következtében kedvezőbbek, mint a medencés talaj vízdúsításnál. Végül röviden a tározómedencék 1973. évi vizsgálatait ismertetem. A vízmintavételek március és április hónapokban történtek. Biológiai vonatkozásban a gellérthegyi új medence vize volt a legtisztább, jó kútvíz minőségű. Vizében csuppán kevés színtelen pehely gömbbaktériumokkal s egyetlen kékalga, a Synechocystis minuscula Woronichin volt megfigyelhető. Az Alsó József-hegyi tározóban már több szervezet élt. Leggyakoribbak itt is a Cyanophytonok: 99,8%. Ezek: Achroonema angustatum (Koppe) Skuja, Romeria chlor ina Böcher, Romeria leopoliensis (Racib.) Koczwara, Spirulina laxissima G. S. West. A kékalgák közül egyedül a Synechocystis számottevő. A kékalgákon kívül a színtelen nyálkapelyhek itt is előfordulnak. Még 3 szervezetet figyeltem meg nagyon kevés egyedszámmal. Egyik az ostorosokhoz (Euglenophyta) tartozó Phacus Wettsteini Drez., a másik kettő zöldalga: Ankistrodesmus falcatius (Corda) Ralfs és a Hyaloraphidium contortum Pasch, et Korsch. var. tenuissimum Korsch. A Mechanikai Művekhez tartozó tározóban fehér és rozsdabarna pelyhek figyelhetők meg, utóbbiakban gömbbaktériumok vannak. Az élővilág nagyon gyér. Az algák közül csupán a Synechocystis minuscula Woronichin jelentős. Nagyon ritka a Cyclotella Meneghiniana Kütz., Cyclotella Kützingiana Thwaites és a Stephanodiscus Hantzschii Grun. A Baross Gábor telepi tározó élővilága kissé gazdagabb. Az előbb említett kovaalgák erősen elszaporodtak, mégis legtöbb a kékalga. Színtelen nyálkapelyhek ugyancsak előfordulnak gömbbaktériumokkal. A megfigyelt kékalgák: Achroonema angustatum (Koppe) Skuja, Oscillatoria limnetica Lemm., Romeria leopoliensis (Racib.) Koczwara, Spirulina laxissima G. S. West, Synechococcus cedrorum Sau v., Synechocystis minuscula Woronichin (leggyakoribb). Bacillariophyceae: Cyclotella Kützingiana Thwaites, Cyclotella Meneghiniana Kütz., Stephanodiscus Hantzschii Grun. Chlorophyceae: Chlamydomonas sp., Hyaloraphidium contortum Pasch, et Korsch. var. tenuissinnum Korsch. A gellérthegyi régi tározómedencében élt a legtöbb szervezet. Ez a Duna erősebb hatására, illetve a kevésbé gondos tisztításra enged következtetni. A fitocönózisban a kék- és kovaalgák dominálnak. Szinte egyetlen kékalga alkotja a Cyanophytonok tömegét, míg a kovamoszatokból 3 jelentős. A megfigyelt taxonok : kékalgák: Achroonema angustatum (Koppe) Skuja, Oscillatoria limnetica Lemm., Romeria chlorina Böcher. Synechocystis minuscula Woronichin (leggyakoribb). Kovamoszatok: Cyclotella Meneghiniana Kütz., Cyclotella Kützingiana Thwaites, Stephanodiscus Hantzschii Grun. Zöldalgák : Hyaloraphidium contortum Pasch, et Korsch. var. tenuissimum Korsch., Koliella longiséta (Viseli.) Hindák, Scenedesmus ellipsoideus Chod., Siderocelis
