Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Hidrobiológiai vizsgálatok tapasztalatai a Fővárosi Vízmávek esőztető berendezések optimális szórófej kötésének meghatározása

176 Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. Dr. Hortobágyi T.: Hidrobiológiái vizsgálatok. oblonga (Naumann) Fott. Színtelen nyálkapelyhek gömbbaktériumokkal szintén előfordulnak. Sok a detritusz. A minőségi (taxonszám) és a mennyiségi (literszám) vizsgálatok alapján a tározók vize megfelel az ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. A Fővárosi Vízművek vízellátó rendszerében végzett, elsősorban alkalmazott hidrobiológiái vizsgálatok a mennyiségi és minőségi, valamint a fitocönóziselemzéseken kívül egyéb alapkutatási eredményekkel is jártak. A 7 esztendő kutatásai során számos, a tudományra eddig ismeretlen szervezet megfigyelése, leírása vált lehetővé. Az általános biológiai szempontból jelentős párhuzamosan fellépő morfózisok, konvergenciák újabbakkal gyarapodtak. Jobban megismerhetővé váltak a tömegesebben elszaporodó szervezetek s azok időbeli megjelenései. Kibővült egyes taxonok értékelése s a rokonsági viszonyok mélyebb felderítése, a Duna élővilágának a képe. A vizsgálatok is igazolták, hogy a víztechnológiában a biológiai problémák nagyon jelentősek. Egyértelműen rámutatnak az eredmények a tápvíz és a különböző tározómedencék, kutak, próbafúrások egyidejű rendszeres biológiai vizsgálatának a fontosságára. A mikroszervezetek fajösszetételükben és literszámukban egyik napról a másikra nagy változásokon mehetnek át, ami a megelőző, illetve a védekező eljárásokat erősen módosíthatja. Ezt hangsúlyozza C. M. Palmer is: „Állandóan erősödik az egészségvédelmi szakemberek között az a meggyőződés, hogy az algák leküzdésének (és az egyéb káros szervezetek leküzdésének is; Hortobágyi) legeredményesebb módja végül is a rendszeres biológiai ellenőrzés lesz (1964)." Budapest ivóvize és a Duna biológiai állapota között szoros az összefüggés. IRODALOM [1] Bíró, I.—Hajdú, Gy.: Környezetvédelem és Budapest vízellátása. Vízgazdálkodás és környezetvédelem. Budapest, 1974. 4. 30—34. [2] A Magyar Tudományos Akadémia beszámolója aCXXXUl. közgyűlésen. Budapest, 1-—581. [3] Bérezik, Á. et all.: Tanulmány a Fővárosi Vízművek surányi I. vízmű törpecsápos kútjainak hidrobiológiái viszonyairól (in. litt.), Budapest, 1970. [4] Bérezik, Á. et (dl.: Jelentós különböző ivóvíz nyerési és talajvízdúsítási eljárások hidrobiológiái vizsgálatáról (in. litt.). Budapest, 1972. [5] Ettl. H.—

Turiä, S.: Measurements of primaryproduction in the River Danube. Biologin. 22. Bratislava, 1967, 654—658. [6] Hegedűs, L.: Mezőgazdaság és vízi környezet. Tudomány és Mezőgazdaság. Budapest, 1973. 77/6. 27—31. [7] Hortobágyi, T.: The microflora in the settling and subsoil water enriching basins of the Budapest waterworks. Budapest, 1973. 1—341. [8] Hortobágyi, T.— Vigassy, J.: Mikroszervezetek a csillebérci atomreaktor sugárzásoknak kitett vízköreiben (Microorganisms exposed to irradiations in the water circuits of the Csillebérc; atomic reactor). Biológiai Közlemények, Budapest, 1966. 14. 113— 120. [9] Illés, Gy.: Környezetvédelem és vízgazdálkodás. Tudomány és mezőgazdaság. Budapest, 1973. 1 //fi. 11—14. [ 10] Loftas, T.: Wealth from the Oceans. Progress of Science, London, 1967. 1—69. [11] öllős, G. :A talaj vízdúsít ás fokozódó szerepe (The increasing role of subsoil-water enriching). Vízügyi Közlemények. Budapest, 1970. 7. 3—40. [ 1

2] Palmer, C. M.

: Algae in Water Supplies of the United States. In: Algae and Man. New York. 1964. 239—261. [13] Pusztai, Gy.: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek áltulános hidrológiája (Allgemeine Hydrologie der Wassergewinnungsgebiete der Hauptstädtischen Wasserwerke Budapest). Hidrológiai Közlöny, 18/4,. Budapest, 1968. 154—163. [14] lief] Oszkó M.: Élő folyót kérj szüléidtől! Természet Világa. Budapest, 1975. 106/4. 148—151. [15] Vivier, P.: La vie dans les eaux douces. Presses Universitaires de France. Paris, 1961. 1 —128. Erfahrungen der hydrobiologischen Untersuchungen im Wassergewinnungssystem der Hauptstädtischen Wasserwerke Dr. Hortobágyi, T. Der gesellschaftliche Kreislauf des Wassers wiril immer bedeutender. Der Reinwasserbedarf nimmt zu, die Qualität unserer lebenden Gewässer wird aber inuner schlechter. Die Wasserverunreinigung ist im allgemeinen am stärksten, wo die Bevölkerung am dichtesten ist und gerade hier äussert sich der Wunsch im Alltagsleben der Menschen, in den Einrichtungen des Gesundheitswesens, in der Landwirtschaft und in der Industrie, Reinwasser zu gemessen. Ungefähr 96% unseres Oberflächenwasservorrats stammt aus dem Ausland. Unser grösster Strom, die Donau, gelangt über industriell entwickelte Länder verunreinigt in unser Land. Zur Verunreinigung der Donau steuern auch wir mit 48 m

3/s bei. Es ist daher verständlich, wenn wir mit Ängstlicher Sorge über die Wassergüte unseres grössten Wasserlaufs wachen und gerade an der Budapester Strecke, wo 20% unserer Bewölkerung lebten. Die Untersuchung und der Schutz der Qualität des Donauwassers hängt eng mit der erhöhten Entnahme zusammen. Im Auftrag der Hauptstädtischen Wasserwerke prüft eine komplexe Arbeitsgruppe seit 1968, unter Berücksichtigung der räumlichen und zeitlichen Aenderungen, die verschiedenen Trinkwassergewinnungs- und Trinkwasseraufbereitungsverfahren der Hauptstädtischen Wasserwerke. Im Rahmen dieser Untersuchungen werden die systematischen bakteriologischen, chemischen, botanischen und zoologischen Beobachtungen und Analysen des Wassers der Budapester Donaustrecke, der Speicherbecken, der Klärund Grundwasseranreicherungsbecken, der WildwasserAnreicherungsbecken, der Horizontalbrunnen, der Beobachtungsbrunnen, der Schürfbohrungen, der Schachtoder Förderbrunnen und der negativen Brunnen vorgenommen, weiters ihre aufeinander ausgeübten Wirkungen, die Einflüsse der Umwelt-Faktoren, sowie die Zusammenhänge zwischen Wassergüte und Abflussmenge erforscht. In der Abhandlung wird über einige Feststellungen bezüglich der pflanzlichen Mikroorganismen der erwähnten Lebestätten berichtet. In den Becken gehören die meisten Algen qualitativ in die Ordnung der Grünalgen Cldorococcales. Die Zahl der hierher gehörenden Taxone steht weit über 300. Unter den Stämmen ragt besonders das Genus Scenedesmus mit seiner grossen Taxonenzahl und vielen Individien hervor. Den Grünalgen folgen die Kieselalgen (Bacillariophyceae) und diesen die Blaualgen (Cyanophyta). Die Microcystis-A it en können Wasserblüten verursachen. Die Planctomycesarten kommen in äusserst bedeutenden Individienzahlcn vor. Die Zahl der Saprobiont Indicator Organismen beträgt in den Becken 158. Aus diesen kann festgestellt werden, dass in den Becken der Hauptstädtischen Wasserwerke das Donauwasser beta-mesosaprob ist. Diese Eigenschaft ist im Grundwasseranreicherungsbecken ausdrücklicher. Die für die Donau und die Becken kennzeichnenden lebenden Organismen beweisen zusammen mit der saprobiologischcn Qualifizierüng, dass die Donau im allgemeinen — aber nicht mehr überall — zu den Flüssen mit gutem Wasser