Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Ihrig D.: Kvassay Jenő Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. 155 mindannyiunk elé és tudatosítják Kvassay Jenőnek az ország gazdasági előmenetele szempontjából szinte felmérhetetlen munkáját. Mérnöktársai jegyezték fel róla, hogy mindezek mellett ,,. . .továbbra is nagy előrelátással, gyakorlati érzékkel fejleszti a meglevő keretet, megszervezi az egészségügyi szolgálatot, a szennyvizek tisztításának kísérleti állomását, fejleszti a vízrajzi szolgálatot, megindítja a szikes talajok öntözésével kapcsolatos tanulmányokat", és — ezt lehetne folytatni tovább is; szervező tevékenysége azonban ugyanekkor már más feladatok felé is fordult. Az ország gazdasági és ipari fejlődése szempontjából nagy feladat — az akkori politikai és gazdasági szempontok szerint — a víziutak fejlesztése, melynek keretében szerepel a téli kikötő építése, a Bega csatorna létesítése, a Soroksári Duna-ág rendezése, a Kulpa folyó hajózhatóvá tétele, a vízierők felméretése, de az a nagy cél is, mely szerint Budapestet nagy dunai hajózási gócponttá kívánja fejleszteni. A Balaton fejlesztését is megindítja a kikötők építésével. Mikor az I. világháború 1914-ben kitört, vele egy időben lépett előtérbe a Dunának, mint nemzetközi hajóútnak, az országra nézve mindinkább nagyobb létfontossága. Kvassay keresi és felveszi a kapcsolatokat a nemzetközi és nemzeti szervekkel, politikai és agitációs munkát folytat, előadásokat tart és előkészíti a budapesti Duna-Konferenciát. Vezető gondolata az, hogy a nemzetközi Duna-szerv székhelye Budapest legyen. Életének és munkájának ebben az időszakában megjelenő tanulmányai ezeket a célokat szolgálják. Közülük csak kettőt említek: a „Víziközlekedési politikánk"-at és a ,,Vízgazdasági politikánk"-at, de a továbbiak is mind ezt a célt szolgálják. (Der Morava—Vardar Kanal, A Duna mint a szövetséges államok víziútja, A Duna-torkolat hajózásának kérdései, Der Donau—

Oder Kanal). A megemlékezésem bevezetésében már említett akadémiai Wahrmann díjat is a víziutak fejlesztése érdekében kifejtett működéséért ítélte részére a Magyar Tudományos Akadémia, mert ezzel a tevékenységével a hazai kereskedelem felvirágoztatását szolgálta. Itt említem meg azt, hogy az életében megjelent könyveinek és külön kiadványainak száma 45, a folyóiratokban megjelent cikkeinek száma pedig 156 volt. Utolsó munkája a „La Danube Internationale et la Hongrie" volt, amely 1919-ben jelent meg. * A háború végével óriási munkájának sok várt eredménye összeomlott, ő maga is 1919. június 6-án meghalt. De megmaradt annak a sok vízrendezési és vízhasznosítási építő munkának eredménye, amit — szervezésével, irányításával, tudományosirodalmi tevékenységével — a vezetése alatt lelkesen dolgozó vízimérnökök végeztek. És megmarad az emlékezete, utódainak hálája azért a munkájáért, melyet a hazájának, a haza földjének, a tudománynak és a mérnöki munka dicsőségének szentelt. Befejezésül azokat a szavakat szeretném felidézni, melyekkel kortársa, Udránszky József, mint embernek az emlékét méltatta: „. . . Működését a szerénység, az alapos gondosság, a nagy eszmegazdagság és magának a munkának páratlan szeretete jellemezte. Sohasem szerette a feltűnő, csillogó szerepléseket, de amellett kiváló alkotó ereje, rendkívüli szervező képessége volt és fáradhatatlan munkássága mindig egy maga elé kitűzött nagy cél szolgálatában állott." \z OMKDK Környezetvédelem c. információs kiadványa Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ MŰSZAKI INFORMÁCIÓ cíi nfi szabadlapos szolgáltatásának 1971 januárjától havonta megjelenő sorozata a KÖRNYEZETVÉDELEM tájékoztatást nyújt az égető problémává vált környezetszennyezés ós elhárítás széles tárgyköréből, a szakemberek részére közvetlenül felhasználható formában, az alábbi csoportosítás szerint: 1. A KÖRNYEZETVÉDELEM KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁBAN, ÖKOLÓGIA 2. LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS ELHÁRÍTÁS 2.1. Fűtés okozta szennyezés 2.2. Közlekedés okozta szennyezés 2.11. Üzemek okozta szennyezés 2.4. Elektromágneses sugárzások ártalmai 2.5. Radioaktív szennyezés 3. VÍZSZENNYEZÉS, TALAJSZENNYEZÉS ÉS ELHÁRÍTÁSUK 3.1. Kommunális szennyezés 3.2. Ipari szennyezés 3.3. Mezőgazdasági kemizálás ártalmai 3.4. Olaj okozta szennyezés 3.5. Radioaktív szennyezés 4. HULLADÉKOK ÉS ELTÁVOLÍTÁSUK 4.1. Háztartási hulladékok 4.2. Ipari hulladékok 4.3. Radioaktív hulladók 5. ZAJÁRTALMAK ÉS ELHÁRÍTÁSUK 5.1. Munkahelyi zajok 5.2. Közlekedés okozta zajok 5.3. Civilizáció okozta zajok 6. A TERMÉSZETES KÖRNYEZET VÉDELME ÉS REGENERÁLÁSA 6.1. Zöldterületek megóvása 6.2. Új zöldövezetek létesítése 6.3. Természetes vizek védelme 7. A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBERRE 7.1. Műszaki berendezések okozta ártalmak 7.2. Urbanizáció, területhiány és laksűrűség okozta ártalmak 7.3. Közlekedés okozta ártalmak 7.4. Közvetlen vegyi ártalmak 7.5. Radioaktív és sugárhatások. Keresztes Tibor (Szeged)