Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
3. szám - Magyar József–dr. Szalai György–Szitó János: A felszín alatti öntözés néhány hidraulikai kérdésének vizsgálata
124 Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Magyar J.—dr. Szalai Gy.—Szitó J.: A felszín alatti öntözés ellenállás hatására — kevesebb víz áramlik ki, mint szabad kifolyás esetén. Vizsgálataink során a redukciós tényező' (r) értékét 0,5—0,6 közöttinek találtuk. Ez a körülmény az öntözés alapvető paramétereinek számításánál feltétlen figyelmet érdemel. További vizsgálataink a nedvesítőcsövek vízhozameloszlásával foglalkoztak. A (10) összefüggés ezek QH jelleggörbéjének egyenlete, a (11) összefüggés a Q — Ah jelleggörbe, míg a (12) összefüggés a q — L jelleggörbe egyenlete. Az egyenletek állandóit az 1., 2. és 3. táblázat tartalmazza. A szabadföldi vizsgálatok első lépésként a különböző távolságban (1,5 m; 3,0 m; 4,5 m) telepített nedvesítőcsöves felszín alatti öntözőberendezések nyomáseloszlásával foglalkoztak kétoldali és egyoldali vízellátásnál. A mérések alapján a kétoldali vízellátó rendszer kedvezőbbnek mutatkozik (4. táblázat) az egyoldalúnál, a hagyományos öntözőmódszereknél szokásos megkötés azonban (± 10, ill. 20% különbség vízmennyiségben az elem elején és végén) nehezen tartható. A kísérleti parcellák kukorica terméseredménye az öntözéses kezelésekben azonos volt, azonos kiadott öntözővíz mennyiség mellett. Ez arra enged következtetni, hogy esetleg növelni lehet a nedvesítőcsövek távolságát az irodalomban elfogadott 1,0—2,0 m-hez képest. Ez nagymértékben csökkentené a berendezés beruházási költségét. IRODALOM TI] Szálai Gy. (1973/a): A felszínalatti öntözés helyzete. Budapest, 1973. VTZDOK. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 49. 126. p. [2] Szalai Gy. (1973/b): A felszínalatti öntözés egyes növénytermesztési és ökonomiai vonatkozásai. Mezőgazdasági Világirodalom. Bp. XV. évf. 5. 1973. 341—342. p. [3] Szalai Gy. (1973/c): A felszínalatti öntözés vízgazdálkodási szempontjai. MezőgazdaságiVilágirodalom. Bp. XV. évf 6. 1973. 427—430. p. [4] Fehér F.: (1973): Az altalajöntözés hidraulikai modellje. Kézirat. Gödöllő, 1973. [5 Tour non, G. (1971): Többéves kísérlet mfianyagcsöves altalajöntözéssel. Atti del V. Convegno Naz. Sulle applicazioni delle materie plastiohe in agricoltura. Montecatini. 1971. Bonpocbi rHßpaBJiHKH noanoMBeHHoro opouieHiui Madbap, FI.—d-p CaAau, JJb.—Cumo, Ft. B nocjieflHee BpeMH Haßjno /iaeTca HOBMÍÍ nofltüM B MCcJiejiOBaHHflx noanoMBeHHoro opomeHHíi. HacTonmafl pa6oTa 3aHHMaeTCfl paccMOTpcHucM HeKOTOpbix BonpocoB rmipaBJTHKH nonnoiBeHHoro opomeHHH, ocyiuecTBJi?ieMoro nocpeacTBOM njiaCTMaccoBbix Tpyß Majioro ímaMVrpa (13 MM), B acneKTe nojieBwx H 3Kcn.nyaTaunoHHMX N3MEpeHHÜ. HccJieflOBaHHa noKa3aJiH, MTO H3 OTBeprmü Tpyß, 3ano>KeHHbix B rioiBy, B nepByio oqepeflb n3-3a conpoTHBjreHHfl noMBH BWTeKaeT Meiihinee KOJIIIHCCTBO BOJIM, MCM npu CBO6O/IHOM HCTe^eHHH. B nponccce HCCJiertoBaniiii BejuiMHua K03(})(l)nmieHTa pe/iyi<UHii (r) n3Meiiíuiaci> n npeacjiax 0,5—0,6. 3TO oöCTOHTejibCTBo 3acjiy>KHBaeT oco5oro BHiiMaHHH npw pac iieTax OCHOBHUX napaweTpoB opomeiiHH. nocjreflyiomHe iiccjieaoBaHiiH 6bum HanpaBneiibi Ha ii3yieHiie pacnpeaejieHHH pacxoaoB BOAI,i B TpyőaxyBna>KHHTeJiflx. 3aBiiciiMOCTh (10) npeacTaBJiíieT coöoii ypaBHemie xapaKTepHCTiiKii Q—H, 3aBHCHMOCTb (11) — ypaBHeHHe xapaKTepucTHKH Q — Ah, a 3aBnciiM0CTi> (12) npe/iCTaBJiíieT COSOH ypaBHeHiie xapaKTepiicTiik-H q—L. flocTOflHHbie ypaBHCHHíí oőoőiueHw B TaöjiHnax 1,2 M 3. riojieBbie nccjieflOBamifl Ha nepBOM 3Tane SUJIH tianpaBjieHH Ha H3yweHiie pacnpeaejiemifl Hanopa, Ha cnaöweHHbix Tpy6aMH-yBJia>KHiiTeJiHMH noanoiBeHHbix opoCHTe.'ibHbix ycTaHOBKax, pacnojiowcHHi.ix Ha pa3JiiiMHi>ix paccTOíiHHjix oflHa OT «pyroft (1,5 M; 3,0 M; 4,5 M), npu /XBycTopoHHeM H 0flH0CT0p0HHeM pewiiMax noaami Bonw. H3MepeHHH noKa3aJiii, MTO aBycropoHHiitt POKMM BOAOnoaawn 5jiaronpHHTHee, MeM oaHocTopoHHiiii (TaÖJi. 4); npu TpazmnHOHHbix Mcroaax opomemiji, ó/manó, ofibmHbift nonycK (pa3HHua B KOJIHICCTBC BOAM B ± 10 HJIH 20% Ha KOHnax sjieMeHTa) Tpyano no/uiepxoiBaeM. ypo>Kaii KyKypy3bi Ha opouiaeMbix SKCiiepitMeHTajihHbix yqacTKax 6bui paBiibiM npu noaaie oflMHaKOBoro KOJIIIMCCTBO BOFLBI Ha ynacTKii. 3TO N03B0JI$ieT CAENATB M.IBoa, corjiacHO KOTopoMy BO3MO>KHO yBeJiimeime paccToSIHH5I Me>Kay Tpy6aMH-yBJia>KHHTejiflMn no cpaBHeHino c npHMeHHeMbiMH B jiHTepaxypc paccroiimijiMii, paimbiMii 1,0—2,0 M. 3TO 9 3HAMHTEJIBHOII cTenemi CHH3HJIO 6I>I 3ATPATBI HA OSOPYFLOBAHHE. Studies inlo some hydraulic problems related <o subsurface irrigation By Magyar, J. —Dr. Szalay, Gy. — Szitó, J . In recent years research related to subsurface irrigation has received renewed attention. Some hydraulic problems in subsurface irrigation performed with small bore (13 mm) plastic pipes are analysed in the light of semi-laboratory and field measurements. The discharge emitted through the orifices of the pipes buried in the soil was found to be less than in the case of discharge into the atmosphere, due primarily to the effect of soil resistance. In these investigations the magnitude of the reduction Coefficient (r) was found to range from 0.5 to 0.6. It is considered essential to make allowance for this circumstance in estimating the basic parameters of irrigation. Further investigations have been devoted to the distribution of discharge along the lateral pipes. The headdischarge curve thereof is described by Eq. (10), while the curve Q — Ah by Eq. (11). The q — L relation is described by Eq.(12). The constants involved in the expressions are given in Tables 1, 2 and 3. As a first step in the field experiments the laterals were spaced at 1.5, 3.0 and 4.5 m distances and the distribution of pressure along the buried pipes was determined for supply from both- and from one end. Systems with supply from both ends were found to be superior (Table 4), but the requirement commonly adopted in conventional irrigation methods (±10, or 20% difference in discharge between the front and end of an element) proved difficult to comply with. The crop yield of maize on the experimental plots was identical with the different irrigation arrangements at the same rate of water application. It appears safe to conclude therefrom that the spacing of subsurface distribution lines can be increased over the figures of I to 2 in published in the relevant literature. This would result in considerable savings in first costs of installation.
