Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
1. szám - Dr. Bogárdi János: Elmélet, oktatás és gyakorlat a hidraulikában és hidromechanikában
12; Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. Dr_ Bogárdi, L. J.: Theory , education and practice in hydraulics lényegében azt fejezi ki, hogy valamely i-edik extenzív mennyiség i'j sűrűségének} lokális változása a felületi konvcktív ós konduktiv áramsűrűségek, valamint a térfogati forrássűrűségek következménye. A tanulmány mindhárom fejezetében a mérlegegyenletnek a fenti általános alakját alkalmazzák. A hidraulika korszerű elméletének fejlődése nagyon összetett. Annyi azonban bizonyos, hogy a fizikai szemlélet bevezetése nagymértékben csökkenti majd az elmélettel szemben táplált, legtöbb esetben jogos idegenkedést. A korszerű elméleti vizsgálatok bemutatására a tanulmány a Navier—Stokes-egyenleteket. vezeti le a mérlegegyenletek segítségével. A továbbiakban a hidraulika lényegesen egyszerűbb és ismertebb törvényszerűségeit is a mérlegegyenletek segítségével vezeti le a tanulmány. A hidraulika oktatása nyilvánvalóan legmegfelelőbben a fizikai szemlélet alapján történhet. A hallgatónak éreznie kell, hogy minden törvényszerűség valamilyen fizikai jelenség matematikai formában való meghatározását, leírását adja. A fizikai szemlélet bevezetése a hidraulika oktatásában már régóta megtörtént. Hogy mégis foglalkoznunk kell a kérdéssel, az az egységes szemlélet hiányának a következménye. A hidraulika oktatásánál ugyanis 4 lényeges körülményt kell figyelembe vennünk. Az első az egységes fizikai szemlélet, amely vitathatatlanul az egyetlen lehetséges eljárás az oktatásban. A második az oktatás módszere, amely bár többféle is lehet, mégis a transzportelméleten nyugvó mérlegegyenletek alapján a legcélravezetőbb. A harmadik kérdés, hogy mit és milyen mértékben oktassunk, nyilvánvalóan összefügg az oktatás módszerével. A „közös nyelv" a transzportelmélet mérlegegyenletei, minden bizonnyal sok felesleges részlet elhagyását teszi lehetővé anélkül, hogy a lényeges tételek ismeretében hiány mutatkozna. A negyedik az ismeretek megszerzésének a sorrendje, amely ma már általánosan az elméletből kiindulóan, arra építve, oktatja a gyakorlati hidraulikát. A hidraulika oktatására vonatkozóan a tanulmány példaképpen bemutatja az Euler-féle hidrosztatikai alapegyenletet, vagyis a nyomásváltozás meghatározását, valamint Bernoulli energiaegyenletét, fizikai alapokon, a mérlegegyenletek segítségével. Ez a két példa egybevetve a Navier — Stokes egyenletek levezetésével, meggyőzően mutatja, hogy a mérlegegyenletek alkalmazása tökéletes összhangban ismerteti meg a hallgatókkal a" hidraulika törvényeit. A gyakorlati hidraulika a felmerült tényleges feladatok megoldását segíti elő. A tanulmány részletezi, hogy a fizikai szemlélet hiánya gyakran még a legegyszerűbb feladatoknál is hibás megoldást eredményezhet. Az egyszerű folyadéknyomásra való méretezésből kiindulva, napjaink égető problémájáig, az inhomogén folyadékok keveredési jelenségéig végighaladva, a tanulmány több példán bizonyítja a fenti megállapítás helyességét. Külön érdekessége a tanulmánynak, hogy a szennyvíztisztítás és a szennyvizeknek élő vízfolyásokba való bevezetésével kapcsolatos kérdéseket a lebegtetett hordalék törvényszerűségeinek részletezésével kapcsolja össze és ilymódon mutatja be a keveredés, a diffúziós jelenségek gyakorlati problémáit és azok megoldását. A tanulmány meggyőzően mutatja, hogy a hidraulika különböző területein folyó munkák összetartoznak és elválaszthatatlan egységet alkotnak.
