Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Dr. Vitális György: Komárom megye és Fehér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye

Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. 13 Komárom megye, valamint Fejér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye Dr. VITÁLIS GYÖB.GY* a földtudományok kandidátusa Magyarország vízföldtani viszonyait összefoglalóan szemléltető, eredetiben 1 : 500 000-es léptékű, 50 X 50 km-es alaphálózatú, vízföldtani tömbszelvény (lásd Hidr. Közi. 1972. 1 — 2. sz.) szerkesztését követően, az egyes országrészek vízföldtani viszonyainak, illetve a vízbeszerzés földtani lehetőségeinek részletesebb szemléltetése érdekében, elsőként — a vízbeszerzési gondokkal állandóan küszködő — Nógrád megye, eredetiben 1 : 200 000-es léptékű ós 10 X 10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvénye készült el (lásd Hidr. Közi. 1972. 7. sz.). Ezt követően szerkesztettük meg, a Nógrád megyével nyugat és délnyugat felől határos — igen változatos földtani felépítésű — Pest megye (lásd Hidr. Közi. 1975. 5. sz.), majd az ehhez nyugat felől csatlakozó — a vízföldtani kérdések megoldása szempontjából napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő — Komárom megye, valamint Fejér megye északi része, az eredetiben ugyancsak 1 : 200 000-es léptékű, 10 X 10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvényét. Megjegyezzük, hogy Komárom megye vízföldtani tömbszelvényén, Fejér megye északi részét azért szerepeltetjük, hogy a Vértes hg. teljes területét, valamint a — jelenleg már bányászati feltárás alatt álló — Nagyegyházai barnakőszén és bauxit terület térségét is szemléltessük. A vízföldtani tönibszelvény Komárom megye, valamint Fejér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye szerkesztése során, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország földtani térképsorozata (1 : 200 000), Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe (1:500 000) és Magyarország vízföldtani atlasza, továbbá 52 db mélyfúrás adatait használtuk fel. A fúrások rétegsorát a Magyar Állami Földtani Intézet, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, az OVH Központi Vízkészletgazdálkodás Felügyelőség Vízföldtani Felügyelet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, és a Vízkutató és Fúró Vállalat adatai alapján vettük figyelembe. A tömbszel vény szerkesztés ábrázolástechnikai kérdéseit pedig Magyarország vízföldtani tömbszelvénye (1 : 500 000), illetve Nógrád, valamint Pest megye vízföldtani tömbszelvénye (1 : 200 000) szerkesztése során szerzett tapasztalatok alapján oldottuk meg. A tömbszelvény szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajzát és a szelvényvonalakat, valamint a területre eső vízföldtani tájegységek határát, az 1. ábra mutatja. Az ÉK—DNy és az ÉNy—DK-i irányú szelvényvonalak 10 X 10 km-es hálózatot alkotnak. A szelvényhálózat helyzetét a Pest megye vízföldtani tömbszelvényéhez való csatlakozás szabta meg. Ahol a fúrások a szelvényvonalakból kiesnek, ott a bevetítés irányát nyíllal jelöltük. Az 1. ábra Komárom megye közigazgatási határát, valamint a fontosabb vízfolyásokat is feltünteti. * Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest. Azokon a szelvényrészeken, ahol megfelelő mélyfúrási adat nem állt rendelkezésre, ott a felszíni, illetve felszínközeli földtani képződményeket Magyarország 1:200 000es földtani térképe, az alaphegységi képződményeket pedig Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek 1 : 500 000-es fedetlen földtani térképe segítségével szerkesztettük. A 2. ábrán bemutatott tömbszelvény alapszintje a —2000 mB. f.-i szint, így a hegyvidéki részeken kereken 2500 m, a síkvidéki részeken 2100 m vastagságban nyújt bepillantást az ábrázolt terület földtani képződményeibe és azok vízföldtani adottságaiba. A jobb szemléltetés érdekében kétszeres túlmagasítást alkalmaztunk, a különböző irányú szelvénysíkok pedig egymással 60°-os vetületi szöget zárnak be. A könnyebb tájékozódás érdekében néhány hegycsúcsot névszerint is megjelöltünk. A területet felépítő földtani képződményeket az egyes földtani időszakok (korok, illetve emeletek) szerint, erőteljes összevonásokkal ábrázoltuk. A jelmagyarázatban szereplő kőzetnevek ezért csak a leggyakoribb jellemző kőzettípusokat érzékeltetik. Az egyértelmű áttekintés érdekében, a mélybesüllyedt mezozóos alaphegység (ide tartoznak a triász, júra és kréta képződmények) felszínét, ahol az a fiatalabb fedőképződményekkel érintkezik, hullámos vonallal jelöltük. Az alaphegységben húzódó hegységszerkezeti töréseket erőteljes, a fedőképződményeket is érintő töréseket vékonyabb függőleges vagy közel függőleges szaggatott vonalak jelzik. A tömbszelvény — hasonlóan az eddigiekhez — kizárólag azokat a földtani képződményeket ábrázolja, amelyek az 1. ábrán jelölt szelvény vonalak síkjában települnek, illetve a szerkesztés során felhasznált fúrásokból ismeretesek. A szerkesztés során a szelvényvonalak vagy azok közelében, az 1974. év végéig rendelkezésre álló összes fontosabb mélyfúrás adatát figyelembe vettük. Az újabb fúrások a jelenlegi kép egyes részleteit módosíthatják, illetve kiegészíthetik. A jelmagyarázat az egyes földtani korok jellemző földtani képződményeiben lehetséges víztípusokat (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz) és a földtani képződmények víztároló képességét (igen jó, jó, jó és közepes, valamint közepes) is megadja. A víztípusok közül a talaj- és rétegvíz a kavics, homok, lösz, homokkő és konglomerátum; a karsztvíz a mészkő és dolomit; a hasadékvíz pedig az andezit és riolit'féleségekből nyerhető. A vízadó képességre vonatkozó megnevezésekhez általános tájékoztatásul (a Magyarország vízföldtani atlaszában alkalmazott beosztás szerint) az alábbi számértékek tartoznak. Ezek az értékek az egyes képződményekből, egy kúttal az átlagosan kitermelhető vízhozamot jelentik.