Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Dr. Oroszlány István: Üzemi belvizek keletkezésének dinamikája

104 Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Oroszlány I.: Üzemi belvizek [np/ha,nap] t35 •W 1. ábra. Néhány lef oly őshüllőm a Kondorosvölgyi minta öblözet idő gráf ikonjából Puc. 1. HecKOJibKO eoAH cmoKa c eudpoepacßa ormmno-npou3eodcmeeHHoeo yiacmicae KoHÖopoiueeAeb Fig. 1. Some runoff hydrograplis observed in the Kondoros Valley representative catchment 3. táblázat A napi átlagos lefolyások különböző valószínűséggel várható alsó határértékei Az olvadás A tavaszi evapo. A vegetációs idő hónapjaiban [l/sec.km

2] Max 14,2 10% 3,5 25% 1,1 50% 0,3 7,4 0,7 0,2 0,1 8,8 0,6 0,2 0,1 7,4 8,8 1,8 1,5 0,6 0,4 0,2 0,1 4. táblázat A különböző csapadékösszegck hatása a lefolyásra, időszakonként A belvízhullám csúcsvízhozamok különböző valószínűséggel várható alsó határértékei. Max 14,2 10% 6,7 25% 3,2 50% 0,8 egyéb hidrológiai elemek kapcsolatának vizsgálatával teamünkben Cselcő Géza foglalkozik. Részeredményeiről korábban már be is számolt [3]. Űj eredményeiből az alábbiakat emelném ki, és a 4. táblázatban sematikusan bemutatom. A napi bontásnak megfelelően, időszak kategóriái is módosultak, a havi adatok feldolgozásánál használtakhoz képest. Fagyos időszak, ha a napi középhőmérséklet <0°C. Vegetációs idő, ha a napi középhőmérséklet > 13 °C. A táblázatban az egyes csapadékösszegek csökkenő súlyuk szerinti sorban állanak. A táblázatból az alábbiakat olvastuk ki: Ha a talajvíz magas, tavasszal az 5 napos megelőző csapadéknak van kiemelkedő szerepe, a lefolyást kiváltó csapadékoknak kevesebb, nyáron az előkészítő csapadékok szerepe is jelentős, ősszel a kevés eset ugyan megbízható értékelésre nem adott módot, de az elvégzett számításokból kiugrik az előkészítő csapadékok jelentősége, míg fagyos időszakban csak az 5 napos megelőző csapadék kapott szerepet, a kisebb súlyú kiváltó csapadék mellett. Magas talajvíznél r n (-=210 cm) tavaszi evapo. i. sz S 5 Cs 1 Cs 2 0,48 232 súly % 01 22 17 vegetációs i. sz S 5 Cs 2 S 40 0,03 107 súly % 50 27 23 fagyos i. sz S 5 Cs 1 0,54 76 80 20 Mély talajvíznél (=-210 cm) tavaszi evapo. i. sz Cl 2 S 5 Cs 1 0,63 178 súly % (14 28 8 vegetációs i. sz Cs 2 Cs 3 S 40 0,59 61 súly % 80 16 4 őszi evapo. i. sz S 40 Cs 2 Cs 3 0,69 88 súly % 83 11 6 fagyos időszak S 40 S 5 Cs 1 0,29 111 súly % 38 34 34 Jelölései: Ca 1 =a lefolyás előtti nap (lefolyást kiváltó) csapadéka, Cs 2 =a lefolyás előtti két nap csapadéka, Cs 3 =a lefolyás előtti három nap csapadéka S 5=a Cs 2 — előtti öt nap ,,megelőző" csapadéka i" 40 = az S 5 előtti 33 nap „előkészítő" csapadéka. T = korrelációs tényező n = az előfordult esetek száma IIa a talajvíz mélyen van, tavasszal és a vegetációs időszakban a nagyobb esők lefolyást kiváltó szerepe nő meg, míg ősszel és a fagyos időszakban az előkészítő csapadékok kapnak nagyobb jelentőséget, bár a fagyos időszakban ez közel azonos mértékű a többivel, és a korrelációs tényezője is azt mutatja, hogy a lefolyás keletkezését még több egyéb jelenség is lényegesen befolyásolhatja. E feldolgozásnak az volt a feladata, hogy a további kapcsolatvizsgálatok előkészítése érdekében tisztázza a különböző csapadékösszegek jelentőségét. A számok önmagukért beszélnek, s most nem is célunk következtetések levonása. Egy azonban kétségtelen, a változó vízháztartási helyzetekben erősen eltérő szerepet kaphatnak a lefolyást kiváltó, megelőző és előkészítő csapadékösszegek. A kapott eredmények mind magyarázhatók, de más tényezőknek bevonását a vizsgálatokba még a jobb korrelációs tényezők is indokolják. Figyelemre méltó Csekő Géza korábbi azon megállapítása, hogy már a lefolyás számítására képzett első modelljével is, a lefolyás maximumokat elég nagy pontossággal tudta követni. A lefolyás vízhozam maximumokra épülő új tervezési irányelvünk