Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Kovács Lajos: A mezőgazdasági vízgazdálkodás-fejlesztés új tervezési módszere

100 Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Ravasz T.: A síkvidéki vízrendezés nosítási tervét, hogy a területi arányokat előre meghatározhassuk. Néhány példa az agronómiai talajállapot módosító hatására. Az őszi mélyszántás, ha 30—35 cmben határozzuk meg a mélységét, valamennyi kategórián belül kb. 150—160 mm-rel növeli a téli csapadékvíz visszatartó értéket. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy mily mértékben növeli e sík területek felületérdességét, akkor kimondhatjuk: az őszi mélyszántott területeknek nincs levezetési igénye Békés megyében. Természetesen az most mellékes kérdés, hogy az agronómiai gyakorlat Békés megyében is ismert őszi szántás alól ,,mentesített területeket". Az ok éppen abban a lényegi kérdésben van, hogy a sekély termőréteg — 20—30 cm — felszínmegnyitás nélkül is beázik a téli csapadéktól. De ha ősszel megszántják, a víz nem vezethető el róla, s tavasszal csak későn vehető művelésbe az ilyen terület. Az agronómiai állapot szorzóival módosuló levezetési érték — ami az üzemen belüli használat függvénye — így a talajtípus természetes vízforgalmi állapotának, mint állandónak, agronómiai irányíthatóságát is figyelembe veszi. A síkvidék talaj és térszíni helyzetéhez alkalmazkodó vízrendezés tervezés nemcsak a biológiai vízigényre, de az agrotechnikai vízérzékenységre is tekintettel tud lenni a Békés megyéhez hasonló éghajlati és talaj adottságú területeken. AHaJ1H3 TeppHTOpHaJlbHblX H arpOHOMHHeCKHX OCHOB BOAOyCTpOÜCTBa paBHHHH bl X 3eMejlb JJ-p Paeac, T. JIJIH BOFLOYCTPOFICTBA paBHHHHbix TeppHTopHH B HejlSIX arpoHOMHH HaMH pa3paöoraHbi HOBi.ie npHHUHnu. YcraHOBJieHO, HTO ROAOBAFL cy.MMa OCAAKOB paíioHa (oßjiacTii EeKem) e/iBa AOCTaTonna AJIH no/uep>KHBaHH$i ypoBH>i CeJIbCKOX03HÍÍCTBeHHOrO IipOH3BOACTBa. B TO >l<e Bpe.MÍI MeCTaMH nacrynaioT yiuepőbi BCJieACTBiie noATonjieHmi TeppiiTopnn. 3a HCXOAHblil (|)aKTOp HaMH npHHHTbi ocaAKii i<ai< ecTecTBeHHoe ycjiOBne. Twnbi noMBbi HaMH HCTOJiKOBanbi Kan BTOpimHbiii HCT04HHK BJiarH. JlaiiHbie oő ocaAKax 3a xojiOAHoe nojiyroAne B co>ieTannn c BJiaroeMKocTbio noMBbi IipeACTaBllJlH HaM B03M0>KH0CTb AJlfl KJiaCCH(|)llKauim TeppHTopHH no ycJioBHHM BOAHoro öa/iaHca noMBbi. CooTBeTCTBeHHO: K nepeoü Kamezopuu OTHOCHTCH nacra TeppHTopHH, rae noiBa cnocoÖHa BniiTaTb Aawe MaKCHMaJibHbie CYMMM ocaAKOB xojiOAHoro nojiyroAH». CiOAa OTHOCATCJI MOIHHbie noMBCHHbiG dión, He Tpeßyiomne ApeHawa. Ko emopoü icameeopuu OTHOCATCH noiBbi, cnocoŐHbie 3aAep>«aTb jiHtiib cpeAHioio CYMMY OCSAKOB XOJIOAHOTO nojiyroAHH. Ha STHX TeppHTopHíix B cjiywae BbinaAeHHH MaKGHMajibHbix cyMM K KOHny 3hmbi TpeöyeTCíi OTBOA H3J1HLUK0B B pa3Mepe 80—100 MM. K mpembeü Kameaoptiu OTHOCATCH MaJiOMOujHbie noMBeHHbie CJIOH, rAe He 3aAep>KHBai0TCfl Aawe cpeAHtie cyMMbi ocaAKOB xojiOAHoro noJiyroAHH. B KOHue SHMU C 3THX TeppHTopHH CTeKaeT CJIOH BOAbI AO 150-11 MM. K 'lemeepmoü Kameaopuu OTHeceHbi HM3HHHbie jiyroßonacTŐHitiHbie ynacTKH, o6;iaAaioinHe ecTecTBeHHbiM yKJIOHOM. B munyw Kamezopuw BxoAflT3aöojio'iennbie óeccTOMHbie yiacTKH (3apocJiii KaMbiiua, HBU 11 T. n.). IlporH03HpyeMi»ie KOJUiwecTBa, noAJie>Kamne OTBOAÍ' B KOHue 3HMU CTOKa KoppeKTHpy IOTCH no AaHHbiM oö arpoHOMHqecKOM COCTOMHHI1 TeppHTopHH. B cjiyMae naxoTHbix yrOAIIÍI 3TH COCTOflHHJl MOR yT ÖblTb CJieAyKHUHMH : 1. i JiyöoKaa OCCHHMH BcnauiKa, 2. noqBa noA 03iiMbie noceBbi, 3. MHOI'OJieTHee >KHHBO, 4. nepacnaxaHHoe >KHHBO, 5. TpaBHHofl noiípoB (BpeMeHHbie jiyra H nacTÖHiua.) ArpoHOMM'iecKoe COCTOHHHC noMBbi no AanHbiM o CKOpOCTIl CTCKaHHH H3J1HU1K0B BJiai H H OŐ li3MCHeHHIl BJiai OHaKonnTejibHbix CBOÍICTB IIOMBW KoppeKTHpyeT 3Ha>ieHiie noMBeHHi.ix Karei opiin c noMOiubK) „BpeMeiiHoro KO3(|M|>HuneHTa". Analysis of the areal and agronomical foundations of reclamation-drainage in plain areas By Dr. Ravasz, T. New principles have been developed for agronomy oriented reclamation-drainage in plain areas. The animal precipitation depths in the Hungarian Plains are hardly sufficient to maintain agricultural production at the level reached so far. At the same time considerable damages occur in some places (Békés County). The precipitation depths, as natural factors were adopted as starting basis. At the same time, the various soil types were introduced as secondary sources of water. The values of precipitation and soil moisture adsorbtion — applying to the winter half year — have made possible the classification of the areas with regard to the; water budget. Accordingly Category 1 includes all areas capable of absorbing even the precipitation maxima in the winter halfyear. The soil is deeply stratified and calls for no drainage. Category II comprises the soils capable of storing the average normal precipitation of the winter half year only. Thus at the time of maxima a drainage requirement of 80 to 100 mm must be anticipated in late winter from such areas. Category III includes all areas with a shallow top cover, where not even the average precipitation can infiltrate. The runoff value in late winter is 150 mm. Category IV includes the deep meadows and pasture areas situated on natural slopes. Category V covers the water logged, undrained areas (reeds, weed-brush, etc.). The design runoff values corresponding to the above categories are modified in their magnitude by the agronomical condition of the soil in late winter. In the ease of field crops these may include 1. Soil condition after deep ploughing in autumn. 2. Covered with vegetation from autumn cereals. 3. After harvest of perennial crops. 4. Unploughed, after harvest. 5. Grass (periodic meadow and pasture). According to the agronomical condition, the water tolerance in late winter, the runoff rate or to the modification in adsorbing capacity the soil category values are modified by a time multiplicator.