Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Dr. Szalay Miklós: Erózió és hordalékszállítás a Zala medencéjében

70 Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. Dr. Szalay M.: Erózió és hordalékszállítás 1. táblázat Távolság a torkolatA mintavételek száma az Mérési szelvény Távolság a torkolat1961 1962 1963 1964 1965 1966 | 1967 | 1968 | 1969 | 1961—69 tól [km] években Nagyrákos Zalaegerszeg 123,8 83,2 77,2 57,1 23,7 10,9 0,6 3 4 6 6 10 10 11 11 12 12 12 12 12 11 19 15 19 23 67 41 23 72 31 50 123,8 83,2 77,2 57,1 23,7 10,9 0,6 10 10 11 11 21 12 12 12 12 12 11 19 15 19 23 67 41 23 72 31 50 Zalaapáti Balatonhídvég 123,8 83,2 77,2 57,1 23,7 10,9 0,6 3 3 2 3 4 1 7 6 7 7 10 11 11 21 12 12 12 12 12 11 19 16 10 23 67 41 23 72 31 50 123,8 83,2 77,2 57,1 23,7 10,9 0,6 11 11 21 12 12 12 12 12 11 19 16 10 23 67 41 23 72 31 50 Összesen 6 8 9 19 20 30 65 90 60 307 JELMAGYARAZAT-' Zalaegerszeg Zalaapáti Fenékpuszta J ' F ' M ' Á ' M ' J J 'A 'SZ' 0' N 'V 1967 F M Á M J J A 1968 J J A SZ 1969 1. ábra. A lebegtetett hordalék töménységének ingadozásai három zalai állomáson az 1967 — 69. években Abb. 1. Schwankungen der Schwebstoffkonzentration an drei Messteilen des ZalaFlusses in den Jahren 1967 — 69 Fig. 1. Fluctuations of suspended load concentration at three gauging stations of the Zala River in the years 1967 — 69 A hordalékviszonyokról világosabb képet kapunk, ha a hordaléktöménység helyett áttérünk a hordalékhozamok vizsgálatára. A 2. táblázat mintavételi állomásonként részletezi a jellemző hidrológiai és hordalékszállítási adatokat. Az egyes szelvényeken évente áthaladó lebegtetett hordalékmennyiséget a közepes hordaléktöménység és az évi középvízhozam szorzataként határoztuk meg. Ez az eljárás ugyan nem mondható szabatosnak, de a hiányos adatok miatt pontosabb módszert alkalmazni általában nem lehetett. Az egyetlen kivétel a hidrológiailag is jól dokumentált zalaapáti szelvény, ahol viszont -— mint ezt rövidesen bemutatjuk — a kétféle számítási mód igen jó egyezést adott. A 2. táblázat utolsó előtti oszlopában feltüntettük azt a AG hordalékmennyiséget, amely a megelőző és a vizsgált szakasz alsó végpontja közt keletkezett — akár a betorkolló mellékvízfolyások hozamaként, akár az illető folyószakaszon létrejött medererózió terméke gyanánt. Ezt a hozamot a részvízgyűjtő AF területével osztva kaptuk a 2. táblázat utolsó oszlopában látható E fajlagos hordalékhozamot, amely — anélkül, hogy a lebegtetett hordalék medererózióból vagy felületi erózióból származó volta közt különbséget tenne, — a vízgyűjtő területegységére vonatkoztatva adja meg a talajelsodrás fajlagos értékét. A táblázatban ismét rendhagyó módon viselkedik a fenékpusztai szelvény, amelyen évente kereken 10 000 Mp-dal kevesebb hordalék halad keresztül, mint a feljebb fekvő balatonhídvégi szelvényen. A különbözetnek mederfeltöltődés formájában kellett volna jelentkeznie, amire viszont más úton számszerű bizonyítékot nem sikerült találni. Mindenesetre tény, hogy ezen a szakaszon több alkalommal hajtottak végre számottevő, de térfogatilag meg nem határozott mértékű medertisztogatást, az így kikerült anyagot pedig az árvízvédelmi töltések erősítésére használták fel.