Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
2. szám - Dr. Szalay Miklós: Erózió és hordalékszállítás a Zala medencéjében
Dr. Szalay M.: Erózió és hordalékszállítás Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. 71 A Zala hordalékviszonyainak szakaszonkénti elemzése 2. táblázat A szakasz alsó végpontja A szakasz alsó végpontjának A szakaszon belül keletA szakasz alsó végpontja vízgyűjtő területe F közepes faj lagos vízhozama KÖQ közepes vízhozama KÖQ közepes évi vízszállítása közepes lebegő hordaléktöménysége Ct évi hordalékszállítása G kező lebegte évi mennyisége AG tett hordalék évi fajlagos mennyisége (fajlagos erózió) A szakasz alsó végpontja [km 2] [l/s-km 2] [m 3/s] [10« m 3/év] [p/m 3] [Mp/év] [Mp/év] [Mp/év •km 2] Nagyrákos .... 60 4,62 0,28 8,8 65 570 570 9,5 Zalaegerszeg . . 472 4,20 1,98 62,4 117 7 320 6 750 16,4 Alibánfa 832 4,10 3,41 107,4 138 14 820 7 500 20,8 Zalabér 1176 4,00 4,70 148,0 171 25 310 10 490 41,0 Zalaapáti 1528 3,80 5,80 182,7 209 38 180 12 870 35,5 Balatonhídvóg 1900 3,65 6,94 218,6 249 54 430 16 250 43,6 Fenékpuszta . . 2621 3,75 9,83 309,7 142 43 980 — 10 450 mederFenékpuszta . . feltöltődés? Megjegyzések: A fajlagos közepes vízhozamok (KÖQ) értékei a VITUKI „Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről" c. kiadványából származnak. A lebegtetett hordalék közepes töménysége a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1967—1968. évi méréseiből levezetett érték. A fajlagos erózió mértéke a AG/AF hányadossal egyenlő, amelyben AF az előző szelvénytől a vizsgált szelvényig terjedő folyószakasz rész-vízgyűjtőjének területe. A 3. ábra a Zala-folyó vázlatos hossz-szelvényét tünteti fel a fontosabb mellékvízfolyások betorkollási helyeivel együtt. Az ábra felső részén az imént említett fajlagos erózió értékeit láthatjuk. Ez utóbbi az Alibánfa alatti részen nagyjából kétszer akkora, mint a felső, nagyobb mederesésű szakaszon. A jelenség magyarázatához a mellékvízfolyások lebegtetett hordalékszállításának alaposabb tanulmányozására van szükség. Mint említettük, a zalaapáti szelvény esetében módunk nyílt arra, hogy a folyó éves hordalékszállítását a 2. táblázatban alkalmazottól eltérő, pontosabb eljárással is meghatározzuk. A számítást és eredményét a 3. táblázat szemlélteti. Amint ebből látható, a rendelkezésre álló C k(h) összefüggés, a vízállásgyakorisági adatok és a vízhozamgörbe segítségével levezethető az egyes vízállásosztályközökhöz tartozó hordalékhozamok nagysága és természetesen ezek évi összege is. A 3. táblázat eredményeként nyert 37 815 Mp/év kitűnő egyezést mutat a 2. táblázatból levezethető 38 180 Mp/év értékkel. A hordalékképződés időbeli fokozódásának lehetősége Egyelőre nincsenek részletes és minden tekintetben bizonyító erejű adataink arra nézve, hogy a Zala vízgyűjtőjén a hordalékképződés a korábbi évekhez viszonyítva fokozódik. Két adatunk azonban ebbe az irányba mutat és ezért kívánatosnak látszik ezzel a kérdéssel foglalkozni a jövőben. A 4. ábrán feltüntettük Bogárdi J. [1] 1951—53. évi mérési eredményeit, valamint az azok kiegyenlítésével nyert Ck(h) egyenest. De ugyanebbe az ábrába berajzoltuk a VITUKI által 1953 után végzett hordalékmérések eredményeit is, valamint azokat a pontokat, amelyek megfelelnek a tanulmányunkban felhasznált, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság által végzett méréseknek. Látható az újabb mérési pontok jobbra tolódása, ami egyértelmű azzal, hogy ugyanahhoz a vízálláshoz JEM AGYAR AZAT: Összes szilárd anyag Oldott anyag lebegő anyag H/0 600 H/a 600 Távolság a torkolattól M 2. ábra. A lebegőanyag, az oldott anyag és az összes szilárd anyag átlagos töménységének változása a Zala mentén Abb. 2. Werte der durchschnittliche Konzentration der Schwebstoffe, gelösten Stoffe und Gesamtstoffe entlang des Zala-Flusses Fig. 2. Average values of suspended, dissolved and total solids concentration along Zala Kiver
