Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Dr. Öllős Géza: A víz minőségének romlása a vízelosztó rendszerben (Hozzászóló: Dr. Pálinkás Lajos, dr. Takács Sándor, Bozóky-Szeszich Károly, Kollár György)

60 Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. Dr. öllös G.: A v

iz minőségének romlás,i 1. táblázat A hálózatbeli vízminőségromlás fajtái és okai TaÖA. 1. Budbi u npimumi yxydwemiH natecmea eodbi e pacnpedeAumeAbHOü cemu Tabelle 1. Arten und Gründe der Wassergütebeeinträctdigung im Netz 1. kép. Kagylók (Dreissena polymorpha) 0ue. 1. PaKyuiKu Bild 1. Muscheln (Dreissena polymorpha) csak részben tisztított vizet szállító csővezetékekben szaporodhatnak el. Az előbbi esetet képviselheti (például a környezeti feltételektől függően) valamely tározótérből a tisztítótelepre tisztítatlan vizet szállító csővezeték, a második jellemző eset lehet a csupán dobszűrővel tisztított ipari vizet szállító vezeték. Hatásukra íz- szaganyagok képződhetnek és a súrlódási veszteség rendkívül megnőhet. Védekezésként pl. Angliában a nyári időszakban beiktatott (időszakos) klórozás bizonyult a leghatékonyabbnak. 3. A vízminőségromlás folyamatáról Az elosztórendszerben a vízminőségromlás fajtái és azok okai a következőképpen foglalhatók össze [6]: a) Az elosztórendszerben a víz fiziko-kémiai sajátosságai több tényező hatására változhatnak. Ezek: — biológiai folyamatok, — az oldott oxigén csökkenése, — a pH változás, — a szerves és szervetlen tápanyagok beépülése a sejtekbe. Az 1. táblázatból érzékelhetők a korrózió vízminőségre gyakorolt negatív hatásai is. A korrózió komplex jelenségeivel kapcsolatos jelenlegi fizikai, kémiai szemléleti vonatkozások, az előzőkben említett tényezők szerepe, példaként vízellátás szempontjából a következőkben foglalható össze [1]. Az oldott oxigén vonatkozásában: a korrózió folyamatában a vas az elektrondonor és a szállított vízben levő oldott oxigén az egyedüli elektron akceptor. Ezért oxigénmentes víz szükségszerűen nem lehet korrozív hatású. A mai vízellátási gyakorlat szerint a vízben van oldott oxigén, s ahhoz, hogy természetes úton képződjék védőréteg, 5 mgÖ

2/l — minimálisan — szükséges. pH vonatkozásában: a korrózió mértéke a pH növekedésével csökken. Gondolni kell azonban arVízminőségromlás fajtája Okai Hőmérséklet emelkedése 1. Hosszú tartózkodási idő csövekben és tározóterekben 2. Melegvíz, távfűtővezeték hatása Szín és zavarosság Durvább részecskék Pelyhek Látható organizmusok Szín 1. Csőjavítás és hibás csövek 2. Üledékek ós korróziós termékek csőfalról való leoldódása íz és szag 1. Nehéz fémek (vas vagy mangán) nagy koncentrációja 2. A szervesanyagok átszűrődóse a műanyagcsövek falán [6] 3. Biológiai folyamatok, különösen az anaerob folyamatok 4. A felszínivíz-tisztítás tökéletlen volta Higiénés 1. Nehéz fémek, a korróziós folyamatok révén (ólom, réz) 2. A toxikus szerves anyagok behatolása repedéseken, nyílásokon vagy műanyagcsöveken [6J 3. Különleges kémiai változások, pl. a pH növekedése a csőfelületek cement anyagú bevonata esetén 4. Mikrobiológiai szennyeződés, elszaporodás ra, hogy a mész-szénsav egyensúlyhoz tartozó pH értéket nem lehet túlhaladni. Puffer hatás vonatkozásában: az oxigén-funkció, mint elektron akceptor OH~-ionokat produkál, ezért a katódként viselkedő vasfelületen a pH közvetlenül növekszik, így ezeken a felületeken az egyensúly felborulhat. A keletkező védőréteggel rendelkező kalciumkarbonát réteg növekvő puffer intenzitásnál kedvezőbb tulajdonságúvá válik. Azt is kell ismerni mindenkor, hogy a pH és a puffer hatás egymástól függetlenül nem változtathatók. Sótartalom vonatkozásában: a felszíni vizek jövőben várható minőségére gondolva, hangsúlyozandó, hogy az oldott sók a korrózió mértékét rendszerint növelik, hiszen a víz elektromos vezetőképessége erőteljesebbé válik. A Cl--ion korróziós hatása kb. 50 mg/l koncentrációtól jelentkezik. Inhibitorok vonatkozásában: a foszfátok, polifoszfátok és a természetes szerves anyagok a korróziót gátolják. Erre határozott magyarázat, jelenlegi ismereteink alapján, aligha adható még.