Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vízminőség-vizsgálat igényei

534 Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. Dr. Bozzay J.-né: A korszerű vízminőség-vizsgálat 1. kép. Atomabszorpciós spektrofotométer (Atomspek II 1550) Fotó: Rank-Hilger Photo 1. Atom absorption spectrophotometer (atomspec H 1550.) 1. Fémes nyomelemek és előkezelt szerves anyagok, peszticidek, herbicidek meghatározása Optikai módszerek, a fény elnyelésén vagy a fény kibocsátásán alapuló analitikai eljárások, két nagy csoportjuk az — atomspektroszkópia, — molekulaspektroszkópia. Az első csoportba tartozik az emissziós spektroszkópia, a lángfotometria és az atomabszorpciós spektrofotometria. A második csoportba sorolhatók az abszorpciós spektrofotometria és a spektrofluorometria. Az abszorpciós spektrofotometriában külön műszercsoport tartozik az ultraibolya ós a látható fény tartományt felölelő módszerekhez, és külön csoport az infravörös területet átfogó eljárásokhoz. Érdekes megjegyezni, hogy a Standard Methods for the Examination of Water and Wasetwater 1 3. kiadása [56] atomabszorpciós eljárást sorol fel az alumínium, barium, beryllium, kadmium, chrom, réz, vas, ólom, magnézium, mangán, ezüst és zink meghatározására, míg a 12. kiadás [57] még egyáltalán nem tesz említést erről a technikáról. A legutóbbi években elsősorban az atomabszorpciós spektrofotometria terjed nagymértékben a vízelemzósben. Előnye, hogy vannak már olyan berendezések, amelyekkel egy vízmintából 6—12 elemet tudunk kimutatni váltott lámpákkal, egy mérési periódusban (1. kép ). Az optikai műszeres analízis további fontos csoportja a lummieszcencia és fluoreszcencia jelenségét alkalmazó spektrofluorometria. Szóles körben alkalmazzák hydrológiai feltárások során fluoreszcens indikátorok felhasználásával, de gyakran alkalmazzák szerves anyagok meghatározására, különösen ásványolaj származékok kimutatására is. Az alifás szénhidrogének közül különösen a hosszú, konjugált láncú, vegyületek az aromás vegyületek közül pedig a lineárisan kondenzált sorozat fluoreszkál erőteljesen, a gyűrűk számának növelésével egészen, a látható tartományba tolódik el. Fontos módszer a purinvázas vegyületek, nuklein savak, B

t vitamin stb. meghatározására [58], Külön csoport a tömegspektrometria, elsősorban a vízben oldott gázok és elemi szennyezések vizsgálatára, előkészítő eljárásokkal kombinálva, szerves anyagok kimutatására és azonosítására. 2. Röntgenanalitikai módszerek pl. 2 csoportba oszthatók: — kristályszerkezet azonosítására szolgáló diffrakciós eljárások, a sugárzás szóródásán alapulnak, — abszorpciós és emissziós analitikai eljárások, a sugárzás abszorpciójának vagy emissziójának mérésén alapulnak. A vízanalitika céljára ajánlott műszerek között lényegesebb berendezés a röntgenspektroszkóp. Haberer [59] vitatja a vízanalitikában való jelentőségét, újabban azonban ismét alkalmazzák, főleg stroncium kimutatására kalcium mellett. 3. Aktivizációs analízis, legtöbbször a ß és y sugárzás abszorpcióján és visszaszóródásán alapuló módszerek tartoznak ide. A műszeres vízanalitikában ismert berendezés a gamma sugár spectrometer. Nagy előnye, hogy a vízminta semmilyen előkészítést nem igényel. Neutron generator és gamma sugár spectrometer kombinációjával gyakorlatilag a periódusos rendszer összes elemei meghatározhatók. Használható a víz esetleges radioaktív kontaminációjának mérésére is, de vannak berendezések a és ß sugárzás folyamatos mérésére, továbbá-speciális radioaktív szennyezések mérésére is. 4. Fémek, sótartalom, oxigén, pH, szerves anyagok kimutatására elektrokémiai eljárásokon alapuló műszerek . Konduktometria és oszcillometria A mérések elve: egy rezgőkörbe alkalmas módon belehelyezzük a vizsgálandó anyagot, s a rezgőkör megváltozott adatait mérjük. 50 Hz—3K Hz között konduktometriáról, 1—600 MHz között oszcillometriáról beszélünk. A vízanalitikában elsősorban sótartalom és oldott oxigén mérésére fejlesztettek ki műszereket [60], Potenciometria A vizsgálandó oldatba merülő elektród és az állandó potenciálú összehasonlító elektród között fellépő potenciálkülönbséget mérjük. Az indikátor elektród a kémiai reakcióban résztvevő valamely ion koncentrációjának változását méri. Vízanalitikai célokra számos berendezést, elsősorban pH, KOI és BOI, aktív klór (amperometria), oldott oxigén, összes nitrogén (Coulometria), keménység és széndioxid mérésére alkalmas berendezéseket gyártanak ezen az elven. Külön figyelmet érdemelnek az ion-szelektív elektródokkal működő berendezések, azzal az előnynyel, hogy a vízminta semmiféle előkészítést nem igényel. Bromid, kadmium, klorid, réz, cyanid, fluorid, jodid, ólom, ezüst és ezüstszulfid, tiocianid, kalcium, klorid, fluoroborát, nitrát, perklorát, keménység és nátrium meghatározására. Polarográfia A vizsgálandó oldaton átfolyó áram intenzitását figyeljük meg az elektródokra kapcsolt feszültség függvényében. Lúgok, halogének, fémek, nitrát, cianid, szulfát és szulfid továbbá felületaktív anyagok meghatározására alkalmas nagyon sokféle műszer tartozik ebbe a csoportba. 5. Kromatográfia a legkülönbözőbb szerves anyagok analízisére. Egyike a legfontosabb elválasztó és mérőműszereknek. A legkülönbözőbb összetételű és szerkezetű, főleg organikus anyagoknak, olajoknak, zsíroknak, fenoloknak, alkoholoknak, szerves