Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vízminőség-vizsgálat igényei

Dr. Bozzay J.-né: A korszerű vízminőség-vizsgálat / Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. 535 6. táblázat Néhány automatikus analitikai rendszer különböző típusú vizek mérésére Table 6. Diverse automated systems of analysis, devised for different types of water I. Partiszűrésű vízadó rendszerhez KOI Vezetőkóp. Hőmérs. Zavarosság pH Ammónia Réz Oldott oxigén Vas, mangán Foszfát TOC II. Mélyfúrású kutak KOI Nitrát Vezetőképesség Nitrit Hőmérséklet Ammónia Zavarosság Vas Redox potenc. Klorid pH TOC III. Víztisztítómű Nyersvíz KOI Vezetőképesség pH Klóremósztés Zavarosság Összes nitrogén Összes foszfor Detergensek Fenolok Olaj (radiokómiai műszerek) Hőmérséklet Tisztavíz KOI Vezetőképesség 50H Szabad klór Zavarosság Alumínium (vas) Detergensek Fenolok TOC savaknak, éter és észtereknek stb. nemcsak szétvá­lasztására, hanem számítógépes adatbank nyilván­tartás révén az anyagok azonosítására is alkalma­zott műszeres eljárás. Irodalma óriási. Főleg spect­rometriával kombinálva a szerves vegyületek ana­litikájának egyik legfontosabb eszköze. A műszeres analitika igen nagy előnye, hogy könnyen tárolható és automatizálásra is alkalmas jelrendszerrel dolgozik. E nélkül a feltétel nélkül el sem képzelhető folyamatszabályozási rendszerek kifejlesztése. Bár a vízkezelésben távolról sem mondható még megoldottnak a folyamatszabályo­zás számítógépes vezérlése, mégis azt kell mondani, hogy a megoldás már a legközelebbi jövő esemé­nyeként várható. Egyes részfolyamatok vezérlése, mint pl. a szabadklórtartalom függvényében való klóradagolás, már megoldott. A műszeres vízanali­zis és automatika a folyamatszabályozási rendszer­ben foglalja majd el méltó fontosságú helyét. Addig is, az ellenőrzés, a felmérés és részfolyama­tok szabályozásának fontos eszköze. E célok elérése érdekében a legkülönbözőbb kombinációk alakít­hatók ki egyes műszerek, műszercsoportok üzembe­állításával. Fontosabb mutatók mérésére példákat állítottam össze a 6. táblázatban. Ezekből és az iro­dalomban található példákból kiderül, hogy van­nak olyan alapmutatók, amelyek folyamatos auto­matikus mérését minden víznyerő rendszer ese­tén kívánatos betervezni. Ilyen mutatók a KOI, a vezetőképesség, a zavarosság, pH és klórozott vizek esetén a szabadklór. E mutatók bővítése természe­tesen a helyi igényeknek és adottságoknak meg­felelően szükséges. Célszerű a folyamatosan mérő és regisztráló berendezések mellett olyan laborató­riumi analizátor alkalmazása is, amelyhez a minták gyűjtése és előkészítése manuálisan történik, kémiai meghatározása azonban automata műszerrel. Ez a lehetőség főleg szennyezések vizsgálatához cél­szerű, olyankor amikor még nem kell számítani a szennyezőanyag állandó jelenlétére, továbbá közüzemi ellenőrző laboratóriumok felszerelése­ként általános analitikai célokra. Nyugodtan azt lehet állítani, hogy a műszeres analitika a korszerű vízelemzés és vízkezelés alapvető igénye, s ez egy­ben azt is jelenti, hogy jelenlegi szabványrendsze­rünk felülvizsgálata során többé nem térhetünk ki a műszeres vizsgálatok valamilyen szabványosítási rendszere elől. Nemcsak a Standard Methods tartal­maz ilyen előírásokat, hanem a KGST tagországok részére összeállított gyűjtemény és az Európai or­szágok részére kiadott kis füzetek is utalnak a mii­szeres mérésekre. A magyar szakemberek főleg a tudományos intézetek pl. a VITUKI, OKI .Project Iroda munkatársai már rendelkeznek olyan gyakor­lati tapasztalatokkal, amely a szabványosítás kivi­telezéséhez szükséges. A fizikai és kémiai mutatók önmagunkban még nem határozzák meg a víz állapotát, mivel a víz természetes közege számos élőszervezetnek is. A kialakult életközösség befolyásolja a víz minősé­gét, és ugyanakkor a víz minősége befolyásolja a biocönozis alakulását, a víz és annak élőanyagtar­talma tehát nagyon intenzív kölcsönhatásban van­nak. Ez a kölcsönhatás egymásbafonódó és egy­mást feltételező folyamatok hosszú sora és egyen­súlyban levő ökoszisztémák kialakításához vezet. Ennek az egyensúlynak a megbontása vagy vala­milyen irányú eltolása feltétlenül az egész rendszer állapotának megváltozását eredményezi. V. Vízbiológiai vizsgálatok A vízbiológiai vizsgálatok lehetővé teszik a víz ökoszisztéma megismerését, és ezen keresztül a víz minőségi állapotának alaposabb felmérését. Az utóbbi évtizedek legfontosabb eredménye a biológiai methodikában a membrán filter technika kifejlesztése volt. Ennek a módszernek nagy jelen­tősége van, úgy a mikroszkópos és mikrobiológiai, mint a virológiái eljárások terén, mert lehetővé teszi az élőanyag koncentrálását. Ez megkönnyíti és meggyorsítja az igényesebb szervezetek tenyészté­sét, mert megengedi a sokszor igen hosszadalmas és kényes tenyésztéses dúsítás mellőzését. A mik­roszkópos és vírus vizsgálatok esetében pedig egye­nesen nélkülözhetetlen a membránfilter technika alkalmazása. Hazánkban az ivóvíz virológiái vizsgálata nincs bevezetve. Az Európai Szabvány — más irodalmi adatok mellett — rámutat a vírusos járványok víz útján való terjedésének lehetőségére, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vírusok klórnak általában el­lenállnak. Kb. 650 mV. —platina —kalomel elekt­ródok között — az a redox potenciál, amely esetén a vírusok inaktiválódását tapasztalták [4], Dr. Deák [61] a kaposvári szemináriumra összefoglalta a vírusok kimutatásának és vízből való eltávolítá­sának lehetőségeit. Nincs szabványos eljárás ezen a területen, a 13. kiadású Standard Methods sem tar­talmaz vizsgálati módszereket. A legtöbb fejlett országban azonban tudományos intézmények fog-

Next

/
Thumbnails
Contents