Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vízminőség-vizsgálat igényei

Dr. Bozzay J.-né: A korszerű vízminőség-vizsgálat / Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. 533 dott anyag koncentrációjának megoszlási hánya­dosa a Nernst törvény értelmében állandó: Vagyis az egyik folyadék koncentrációjának növe­kedése a másik folyadék koncentrációjának csökke­nését eredményezi. Folyadék-folyadék exti'akciót a vízanalitikában, fő­leg a szennyeződések vizsgálatában alkalmazunk, úgy organikus, mint az anorganikus anyagok koncentrálá­sára, izolálására vagy elválasztására. Többen [11] ajánl­ják pl. a liexan extrakciót klórozott peszticidek vízből való kivonására és koncentrálására. Szerves foszfor tar­talmú peszticidek diethyl éterrel való elválasztását java­Bolják gázkromatográfiás analízis előtt [12], Caruso [13] érdekes kombinált eljárástközöl szervesmikroszennyező­anyagok folyóvízből való meghatározására folyadék­folyadék extrakeió, gázkromatográfia és spectrometrikus mérés egymást követő kombinációjával. Kopp [ 14] nyomelemek mikrogrammnyi mennyiségének koncent­rálására ammónium pyrollidine dithiocarbamátot java­sol zink, kadmium, arzén, vas, molybden, mangán, alu­mínium, beryllium, réz, ezüst, nikkel, kobalt, ólom, króm és vanádiuin spectrometrikus meghatározásához. 3. Kromatográfia. Egyike a leggyakrabban alkal­mazott elválasztási módszereknek. Különböző anyagok, különböző vándorlási sebességének anali­tikai célokra való alkalmazásán alapszik Tswett fel­fedezése nyomán. Eltérő vándorlási sebességük következtében egyes anyagok célszerűen választott fix fázisban szelektíven visszamaradnak, míg mel­lőlük más anyagok megfelelő vivőszerek — migráló szerek — áramoltatásával eltávolíthatók. Migráló­szerként folyadékot vagy gázokat lehet alkalmazni, a fix ágy lehet szilárd anyag vagy folyadék. Ezek kombinációjaként a kromatográfiás eljárásoknak négy fő típusát különböztetjük meg számos variá­ciós lehetőséggel: — folyadék-szilárd adszorpciós oszlop kromatográfia vékonyréteg kromatográfia gél kizárásos kromatográfia ioncserélős kromatográfia — folyadék-folyadék oszlop futtatásos kromatográfia papír kromatográfia — gáz-szilárd kromatográfia — gáz-folyadék kromatográfia. A vízanalitikában szennyezések vizsgálatára a kroma­tográfia minden változatát alkalmazzák, szerves és szer­vetlen szennyezőanyagok kimutatására, dúsítására ós meghatározására egyaránt. Általánosan gyakorolt mód­szer a különböző előkészítő eljárások kombinálása is, pl. Bzénadszorpció, folyadék extrakeió, bepárlás, kromatog­ráfia előzheti meg a tulajdonképpeni mérést. Rendkívül szóleskörű irodalma van a kromatográfiának peszticidek [15—25], fenolok [26—32], aminosavak [33—35], deter­gensek [36—37], illó zsírsavak [38—40], zsíralkoholok [41], semleges illóanyagok [42], ásványolaj termékek [43], szénhidrogének [44—45], nem illó karbonsavak [46], humin anyagok [47—48], sterolok [49—50], vitamin B l 2 [51] és számos más szervesanyag [52] vizsgálatára ajánlják. Különösen fontos szerepe van a kromatográfiá­nak a szeparációs technikában ós gyakran alkalmazzák fizikai mérésekkel kombinálva, pl. spektrometrikus módszerekkel együtt nyomelemek kimutatására. 4. Ioncserés elválasztást már 50 évvel ezelőtt al­kalmazták Bahrdt [53] tanácsára, aki natriumzeolit oszlopon távolította el a kalcium és magnézium ionokat természetes vizekből, mivel zavarták a szul­fát meghatározását. A 30-as évektől kezdve a szin­tetikus ioncserélő gyanták előállításával, majd nap­jainkban az ioncserés elválasztás módszerének ki­alakulásával egyre nagyobb jelentősége van ennek az analitikai módszernek [54]. A vízanalitikában az ioncserét főként az összes sókon­centráció meghatározására egyes ionok dúsítására, ionoknak nem elektrolitoktól való elválasztására és radioizotopok mérésére alkalmazzák. Egyszerű ós gyors technika, s általában jól reprodukálható értékeket ad. 5. Aktívszén adszorpció a legáltalánosabban hasz­nált dúsító módszer. Kloroform extrakcióval kom­binálva külön vizsgáló módszerré vált. A szén-klo­roform extractum eljárással a vízben levő szerves anyagoknak kb. csak 50—90%-át mérjük, de al­kalmas arra, hogy indikátorként jellemezze a vizs­gált vizet. Az extrakeió bepárlási maradékát frak­cionált oldással csoportokra bonthatjuk, s viszony­lag könnyen meghatározhatjuk, pl. vékonyréteg kromatográfiával. Számos szerves vegyület, pl. klórozott inszekticidek koncentrálására is alkalmas [55], különösen nagy mennyiségű természetes víz átszűrése révén. Fontosabb előkészítő eljárások még a membrán­szűrés, főleg bakteriológiai vizsgálatok céljára a ki­fagyasztás, desztillálás, bepárlás és szublimálás, a flotáció és még számos, specifikus módszer, mint az elektroforézis, centrifugálás stb. Az előkészítő eljárásokkal azért foglalkoztam kissé részleteseb­ben, hogy hangsúlyozzam fontosságukat, és hogy rámutassak a vízanalitikában betöltött helyük lé­nyegére. Ezek a módszerek a korszerű vízvizsgálat­ban külön kategófiát alkotnak, s főleg vízszennye­ződések kimutatásánál nélkülözhetetlenek. Ugyan­akkor azonban elválaszthatatlan részei a vizsgálat­nak, és kölcsönhatásukat érvényesíteni kell úgy a mintavételnél, mint az analitikai mérésnél. Cél­szerű igény merül fel e téren a Magyar Szabvány bő­vítésére. IV. Műszeres analízis A vízvizsgálat időbeni lefolyását továbbkövetve az automatika és a műszeres analízis problémakörébe ütközünk. Ezek azok a fogalmak, amelyek a kor­szerű vízanalízis emlegetésekor először eszünkbe­jutnak. Igen nagy azoknak a vízminőségi mutatók­nak a száma, amelyek automatikus műszeres eljá­rással mérhetők, s ez a kör napról napra tovább bő­vül. Víz vizsgálatban való alkalmazásuk elől jelen­leg már nem lehet kitérni, mivel hasznuk nemcsak az, hogy megkönnyítik az analitikus munkáját, ha­nem elsősorban az, hogy lehetőséget nyújtanak folyamatos mérésekre és számos olyan technikára, amely a szabványos módszerekkel eddig lehetetlen volt. A vízanalitikában leggyakrabban alkalmazott műszeres eljárásokról a teljesség igénye nélkül kísé­relek meg rövid áttekintést adni, főleg azzal a cél­lal, hogy az alábbi csoportosítással egyben a mérési módszer elvét és felszíni vizek szennyező anyagai­nak meghatározásával kapcsolatos csoportosítását domborítsam ki.

Next

/
Thumbnails
Contents