Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
11. szám - Beszámló a Magyar Hidrológiai Társaság 1975. április 28-án Gyulán tartott évzáró közgyűléséről
Beszámoló a MHT közgyűléséről / Hidrológiai Közlöny 1975. 11. sz. 519 összes beruházásának 7,4%-a, összesen mintegy 36 milliárd forint. A beruházásokból 78% — 29 milliárd forint — a vízgazdálkodási ágazatba sorolt szerveknél, 22%-a — 8 milliárd forint —, pedig a más ágazatba sorolt szerveknél valósult meg. Fontosságával a beruházási arányokban is kiemelkedő helyet foglal el a lakossági és ipari víztermelés szolgáltatás, mely az összes beruházásnak 59%-át teszi ki. A vízkárelhárítás 21, a mezőgazdasági vízhasznosítás pedig 17,5%-ban részesül az összes beruházásból. A vízgazdálkodás elmúlt 30 évének rövid felvázolása világosan mutatja, hogy a feladatokat csak jól összeszokott, szakmailag fejlődő, hatalmas szakember gárda képes megvalósítani. így nem csodálkozhatunk azon, hogy már 1970-ben 84 000 dolgozó serénykedett vízgazdálkodásunk fejlesztésén és ebben az évben ezek száma eléri a 100 000 főt. Az OVH és az országos vízgazdálkodás fejlődésével párhuzamosan Társaságunk is igen nagy mértékben fejlődött. 1945-ben mint már bevezetőmben említettem hét taggal indultunk. 1949-ben már 404 tagunk volt, s ma már a taglétszámunk 3900 fő. A taglétszám növekedésével, a vízgazdálkodás szakágazatainak fejlődésével kapcsolatosan Társaságunk is lépést tartott s ma már Budapesten 12 Szakosztályunk és vidéken 16 Területi Szervezetünk működik. Az elkövetkezendő években vízgazdálkodásunk még fokozottabb mértékben fejlődik s erre Társaságunknak is fel kell készülnie. A Magyar Hidrológiai Társaság tagjai számos olyan gondolat megvalósításán fáradoznak még, melyeknek körvonalai Széchenyi és Vásárhelyi elgondolásaiban, terveiben jelentkeztek először. Ennek az örökségnek a birtokában kötelességünk, főleg fiatal tagtársainknak olyan társadalmi és szakmai irányítást nyújtanunk, hogy a jövő fejlődés keretei között is megállják a helyüket. Úgy érzem, hogy ha Társaságunk ennek a feladatnak eleget tud tenni, többet tettünk mint eddig és jól gazdálkodtunk azzal a bizalommal amellyel megtisztel bennünket minden vízzel foglalkozó állami, vállalati szerv. Remélem, hogy Társaságunk jól fog gazdálkodni fiatal kollégáink és tagtársaink bizalmával és akkor elmondhatjuk, hogy megtettük mindazt amit patinás társadalmi egyesületünk múltja tőlünk joggal megkövetel. Ezekkel a gondolatokkal mai 57. évzáró közgyűlésünket megnyitom. Hagyományainkhoz híven kötelességszerűen bejelentem, hogy múltévi közgyűlésünk óta örökre eltávoztak körünkből: Illés József és Lizsnyánszky Antal tagtársaink. A vasárnapi reggeli lapokból értesültünk, hogy Tőry Kálmán 1962 óta tiszteleti tagunk 84 éves korában elhunyt. Tőry Kálmán gyémántdiplomás mérnök szolgálatát a budapesti folyammérnöki hivatalban kezdte, majd mint műegyetemi adjunktus tevékenyen részt vett az első hazai vízépítési laboratórium megteremtésében. Mint a Vízrajzi Intézet Igazgatója, a Felső- Duna folyamszakasz építésvezetője, a Duna Bizottság titkárságának főmérnöke egy életen át foglalkozott a Duna szabályozásának gyakorlati és tudományos kérdéseivel. Iskolát teremtett maga körül és tanítványai a folyami hidraulika külföldön is jól ismert művelői voltak. Életének fő műve az Akadémia kiadásában megjelent: ,,A Duna és szabályozása" című könyve nevét nemcsak itthon hanem külföldön is széles körökben ismertté tette. Élete végéig mint a Duna szerelmese a szabályozás emlékeinek kutatásával foglalkozott. Életéről és munkásságáról méltóképpen Közlönyünkben fogunk megemlékezni. Kérem, hogy 1 perc felállással áldozzunk emléküknek. Ürömmel jelentem, hogy múlt évi közgyűlésünk óta a következő tagtársaink részesültek kitüntetésben: A Munka Érdemrend arany fokozatát Gerő Györgyné, Dr. Gyarmathy Ambrus, Karászi Kálmán, Sabathiel József, Vajda József, Vezse Sándor, Vétek József. Ezüst fokozatát: Bélteky Lajos, Gombás Lukács, Lángos Antal, Szakváry Jenő, Lukács László, Murai Gyula, Szakváry Jenő és Dr. Szebellédy Lászlóné kapták. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek: Kőszeghy Tamás, Literáthy Péter, Pásztó Péter, Pintér Péter, Puskás Mária, Radványi Rudolf, Simor József, Szőcs József, Tör öcsik Gyula és Varga Sándor. A kitüntetésekhez Társaságunk és a magam nevében szívből gratulálunk. Az elnöki megnyitó után Csatári Béla a megyei pártbizottság titkára, a megyei MTESZ elnöke üdvözölte a Közgyűlést és a tízéves Békésmegyei Területi Szervezetet. Nagy elismeréssel szólt a MHT Békésmegyei Szervezetének tízéves munkásságáról kiemelve, hogy a Szervezet a megye vízgazdálkodási kérdéseinek megoldását, a víz- és környezetvédelem, hévízhasznosítás, öntözés, belvíz- és árvíz elleni védekezés, szennyvízöntözés stb. területén lényegesen elősegítette. Elnök a MHT vezetősége nevében üdvözli a Békésmegyei Területi Szervezetet tízéves fennállása alkalmából. Kiemeli, hogy a Szervezet tíz év alatt jól fejlődött amit igazol, hogy jelenleg 80 egyéni és 30 jogi tagja van. A Szervezet tíz év alatt 137 előadóülést, 9 ankétot, 6 konferenciát, 5 tanulmányutat stb. rendezett és örvendetes, hogy az előadások több mint egyharmadát a Szervezet tagjai tartották. 1973-ban megalakították az Ifjúsági Csoportot és 1974-ben a Szarvasi Csoportot. A Szervezet rendezvényein Békés megye legaktuálisabb vízgazdálkodási kérdéseivel, illetve azok megoldási lehetőségeivel, nagyobb rendezvényein országos vízgazdálkodási kérdésekkel is foglalkozott. Köszönetét fejezi ki a Szervezet első elnökének Hartyáni László tiszteleti tagunknak, Takács Lajos jelenlegi elnöknek a KÖV1ZIG igazgatójának és dr. Márki Zay Lajos titkárnak akik önzetlen társadalmi munkával előrevitték a Szervezet munkáját. Arra kéri őket, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel szolgálják a MHT Békésmegyei Területi Szervezetének munkáját. Ezután ismerteti az elnökség javaslatát: Az Elnökség hazai tiszteleti tagságra javasolja Dr. Lászlóffy Woldemár tagtársunkat. Dr. Lászlóffy Woldemár nevét hazánkban mindenki ismeri, aki a vízgazdálkodással valamilyen kapcsolatban van, és nemzetközileg is elismert képviselője a magyar vízgazdálkodásnak.