Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Dr. Pásztó Péter: A vízminőségvédelem eredményei és feladatai

472 Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. Dr. Pásztó P.: Vízminőségvédelem eredményei vizek távoltartása a befogadótól (szennyvízöntözés, halastavi hasznosítás). — Egyre inkább előtérbe kerül vízminőségszabályozási módszerként a nagytérségi szemlélet útján megvalósított komplex átfogó vízgazdálkodási beavatkozás. Megfelelő vízpótló berendezés létesítésével a befogadó vízhozamának kiegyenlítése a vízhasznosítások szempontjából megfelelő vízminőségi koncentrációk tartása érdekében (Fehérvár—Csurgó-i tározó). A Hortobágy—Berettyó esetében a túlterhelt csatorna öntisztulásának elősegítésére a Keleti Főcsatornából több helyen hígító vizet adunk. — Szennyvíztárolással és a befogadó vízhozamától függő szennyvíz kibocsátásával a vízminőséget viszonylagosan állandó szinten lehet tartani. A Fűzfő környéki káros szennyvizeket a királvszentistváni szennyvíztároló gyűjti össze és egy évre előre kiadott üzemeltetési naptár szerint engedi le hetenként és ilymódon lehetőség van arra, hogy a Nádor-csatorna melletti vízhasználók tiszta vízzel töltsék fel halastavaikat, tározóikat. A vízkészletek elszennyeződéséből eredő károk, a vízigények kielégítésének növekvő költsége, a reklamációs lehetőségek visszafejlesztése közvetve, vagy közvetlenül a természeti környezet leromlásához vezet. A természeti környezet degradációjának irányai közül egyik leglényegesebb a vízkörnyezetben, vagy a víz közvetítésével bekövetkezett károkozás, ezért a környezetvédelem egyik alapvető és meghatározó szektora a vizek védelme, melyhez a szakszervek támogatásán kívül nem nélkülözhetjük az egész társadalom összefogását sem. IRODALOM [1] Országos Vízgazdálkodási Keretterv, 0 kötet OVF Budapest, 1965. (Felelős kiadó: Békési János). [2] Egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint osztályozásuk elve. OVF Budapest, 1964. [3] A vízgazdálkodás 15 éves távlati fejlesztési tervjavaslata. — I. rész.: A vízgazdálkodás helyzete és fejlődése. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Távlati Fejlesztési Bizottság. — Vízgazdálkodási Albizottság. Budapest, 1968. [4] Literáthy Péter: Kézirat. 1973. [5] Bártfai-Szabó, Kiss, Pálmai, Pásztó, Szebényi: Die Änderung des Gesamtquecksilbergehalts der Donau auf der ungarischen Fluss-strecke und die Verunreinigungsquellen (1972—74). Periodica Polytechnica No. 1—2. 1975. 115—121 o. [6] Pásztó Péter: A vízminőségi felügyeleti munkáról, Vízgazdálkodás és környezetvédelem. Budapest, 1974. 3. 26—33 o. [7] Egerszegi Gyula: A víztisztaság védelmének jogi eszközei. Kézirat. 1974. Budapest. Ergebnisse und Aufgaben des Gewässerschulzes Pásztó, P. Eine ungünstige Gegebenheit hinsichtlich Gewässerschutz ist, dass der Oberfläehenwasservorrat Ungarns auf einige grössere Wasserläufe konzentriert ist, die jenseits der Grenze entspringen. Die systematische Erhebung der Wassergüte von Oberfläehenwasser ist seit 1952 im Gange. Derzeit werden jährlich nach Aufarbeitung von ungefähr 5000 Wasserproben aus 270 Probenahmestellen die Wassergütekarten angefertigt. Der Erfolg des Wassergüteschutzes kann aufgrund eines Vergleichs der Karten abgelesen werden. Die Qualität der Oberflächenwässer hat sich während den vergangenen Jahren nicht geändert, obwohl die zunehmende Urbanisation, die steigende industrielle Produktion und die grossbetriebliche Landwirtschaft immer grössere Mengen von verunreinigenden Stoffen in die Wasserumwelt auslässt. An den einzelnen, über ungarische Einzugsgebiete verfügenden Wasserläufen kann eine gewisse Besserung wahrgenommen werden und hierin spielte die Einführung der progressiven Abwasser-Geldbusse bzw. das Erdgasprogramm eine nachweisbare 'Rolle. In der allgemeinen Wassergüte-Situation erhält, neben den Sauerstoffhaushaltsverhältnissen, der Anteil an besonderen Verunreinigern eine immer grössere Rolle in der Beurteilung der Verunreinigung. Der zunehmende Nitrat- und Phosphatgehalt der Oberflächenwässer weist auf die Chemisierung der Landwirtschaft hin. Infolge des Kohlenwasserstoffprogramms wird die Ölverunreinigung immer häufiger, der Phenolgehalt verringert sich hingegen. Die organoleptischen, eventuell krebserregenden Mikroverunreinigungen der chemischen Industrie und der zunehmende Pestizidverbrauch der Landwirtschaft, erhöhen den Informationsanspruch des Gewässerschutzes. Der Rechtsschutz der Gewässer ruht auf dem Wassergesetz 1964 als Rahmenrechtsnorm, der als wirksames Mittel durch den über die Abwassergeldbussen verfügenden Regierungserlass ergänzt wurde. Die ungarische Praxis der Gewässergüteregulierung erfolgt einerseits über unmittelbare Regulierung, z. B. über Abwasserklärung, Oberflächenwasserbelüftung der Wassergüte-Schadenabwehr. Andererseits über Ausgestaltung einer rationellen Ordnung der Betriebswasserwirtschaft, innerhalb dieser über Bevorzugung der wasserschonenden Fertigungs-Technologien, Rezirkulation und rationeller Abwasserklärung innerhalb der Betriebsteile. Die durch grossräumige Betrachtungen realisierten wasserwirtschaftliche Eingriffe, Wasserneubildungseinrichtungen im Interesse der Beibehaltung der Wassergütekonzentrationen sind auch wichtige Mittel der Wassergüteregulierung.