Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Dr. Pásztó Péter: A vízminőségvédelem eredményei és feladatai

Dr. Pásztó P.: Vízminőségvédelem eredményei Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 471 4. ábra. A Duna gázkromatogrammja Abb. 4. Gaschromatogramm der Donau (ujj-lenyomatok) alapján a Duna hossz-szelvé­nyében nyomonkövethetők az egyes szennyező komponensek minőségi és mennyiségi változásai (4. ábra). A BME Kémiai-Technológiai Tanszék neutron­aktivációs analízissel meghatározta a Duna higany tartalmát. Az ülepített Dunavízben 0,3— 0,8 mikro g/l, a lebegtetett hordalékban 0,4—0,5 mikro g/l higanytartalmat talált. A szennyező­források közül elsősorban néhány ipari üzem (maximum 11 mikro g/l) és a fővárosi főgyűjtő csatornák 4—6 mikro g/l higany tartalmát kell kiemelnünk. 4. A vízminőségvédelem szervezete Hazánkban az Országos Vízügyi Hivatal irá­nyítja a vízminőségvédelmi munkákat, a Víz­készletgazdálkodási Központ keretében működő központi Vízminőségi Felügyeleten keresztül. Az országban, vízgyűjtők szerinti eloszlásban 12 Vízügyi Igazgatóság keretében 12 területi Víz­minőségi Felügyelet dolgozik [7], mindegyik jól felszerelt, korszerű vízminőségi laboratóriummal. A területi Vízminőségi Felügyelet a műszaki, ter­mészettudományos és államigazgatási vízvédelmi feladatokon túlmenően ellátja a megyék mellett működő Vízvédelmi Bizottságok titkári feladatait és a vízvédelmi propaganda tevékenységet is. Nagymértékben segítik a vízminőségvédelmi szervezet munkáját a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mellett a tárcák különböző kutató intézetei, az egyetemi tanszék és a különböző ter­vező irodák is. 5. A vízminőségvédelem hatósági tevékenysége és jogi eszközei A vizek minőségének jogi védelme Magyarorszá­gon kétirányú. Egyrészről hatósági előírások szab­ják meg a szennyvizek elvezetésének és kezelésének módját, másrészről büntető jellegű államigazga­tási — jogi rendelkezések tiltják a vizek elszeny­nyezését. A vizek jogi védelme határozott formában az 1885. évi vízjogi törvényben jelentkezett elő­ször, mely a vizek káros szennyezését megtiltotta. Korábbi múltra tekint vissza a vízjogi engedélye­zési eljárás, melynek során a mindenkori vízügyi hatóság előírhatta a szennyvízelvezetés és szenny­vízkezelés módját és kötelezhette az üzemeket a megfelelő szennyvíztisztító műtárgyak építésére. Magyarországon azonban egészen az ötvenes évekig a gyökereiben meglevő jogi eszközök ellenére alig épültek szennyvíztisztító berendezések, és ezek főleg mechanikai fokozatokat alkalmaztak a szennyvíz­tisztításban. A háború után a vízminőségvédelem hosszú időn keresztül a háború előtti, részben elavult jogsza­bályokon nyugodott. A vízügyi szolgálat egységes szervezetének megteremtése 1954-ben lehetővé tette e téren is a jogi szabályozás korszerűsítését. Habár új vízügyi törvény csak 1964-ben született, de 1961-ben megalkotta a szennyvízbírság jogin­tézményét, amely a vizek káros szennyezéséért bírságot helyezett kilátásba. Az 1964. évi vízügyi törvény keretjogszabály, és mint ilyen a vizek minőségi védelmének kereteit is megszabja. Ezt a keretet tölti ki egyfelől egy rendelkezés a vízügyi államigazgatási eljárásról, másfelől egy kormányrendelet a szennyvízbírság­ról. A vízjogi engedélyezés alkalmával üzemenként megszabják a szennyvíztisztítás módját, a befoga­dók sajátos viszonyainak figyelembevételével. Ezt követően a vízügyi hatóság ellenőrzi, hogy az újon­nan épült üzemek megfelelő szennyvíztisztító be­rendezéssel épüljenek. 6. Vízminőségszabályozás A vízminőségszabályozásnak három műszaki útja van: 1. a vízminőség közvetlen szabályozása elsősor­ban szennyvíztisztítás, felszíni vizek levegőztetése és vízminőségi kárelhárítás útján; 2. okszerű üzemi vízgazdálkodási rend kialakítá­sával, 3. nagy térségű szemlélet alapján komplex, át­fogó vízgazdálkodási beavatkozások segítségével (tározás, hígítás). — A szennyvíztisztítás területén a városi szenny­vizek tisztítása során hazákban technológiai prob­léma nincs. A korszerű iszapkezelés megoldása folyamatban van. Az ipari szennyvizek egy részé­nél most folyik a korszerű technológiák kialakítása. — A váratlan balesetből eredő felszíni vízszeny­nyeződések elhárítása a Vízminőségvédelmi Kárel­hárító Szolgálat feladata. A kárelhárítási technoló­gia állandó fejlődésével elértük ma már, hogy az olaj és más felszínen úszó szennyezőanyagok el­távolítása megoldható. Kisvízfolyásokon sikerrel lehet a lúgos, savas vizeket semlegesíteni, méregte­lenítés, detergens eltávolítás is megoldott. A rot­hadóképes szennyvizek okozta szennyhullámot felszíni víz levegőztetéssel tudjuk elhárítani. — A vízminőség közvetett szabályozására szol­gál az okszerű üzemi vízgazdálkodási rend kialakí­tása. Ennek során az üzemek belső vízgazdálkodási rendjének racionális kialakításával vízforgatás, többszörös hasznosítás, vízkímélő gyártástechnoló­giákra való áttérés útján a frissvíz igényt és ezen belül a bevezetett szennyvíz mennyiségét csökkent­hetjük. Sok esetben az ipari és mezőgazdasági üze­mek közti kooperációval megvalósítható a szenny-

Next

/
Thumbnails
Contents