Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Dr. Pásztó Péter: A vízminőségvédelem eredményei és feladatai

Dr. Pásztó P.: Vízminőségvédelem eredményei Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 471 4. ábra. A Duna gázkromatogrammja Abb. 4. Gaschromatogramm der Donau (ujj-lenyomatok) alapján a Duna hossz-szelvényében nyomonkövethetők az egyes szennyező komponensek minőségi és mennyiségi változásai (4. ábra). A BME Kémiai-Technológiai Tanszék neutronaktivációs analízissel meghatározta a Duna higany tartalmát. Az ülepített Dunavízben 0,3— 0,8 mikro g/l, a lebegtetett hordalékban 0,4—0,5 mikro g/l higanytartalmat talált. A szennyezőforrások közül elsősorban néhány ipari üzem (maximum 11 mikro g/l) és a fővárosi főgyűjtő csatornák 4—6 mikro g/l higany tartalmát kell kiemelnünk. 4. A vízminőségvédelem szervezete Hazánkban az Országos Vízügyi Hivatal irányítja a vízminőségvédelmi munkákat, a Vízkészletgazdálkodási Központ keretében működő központi Vízminőségi Felügyeleten keresztül. Az országban, vízgyűjtők szerinti eloszlásban 12 Vízügyi Igazgatóság keretében 12 területi Vízminőségi Felügyelet dolgozik [7], mindegyik jól felszerelt, korszerű vízminőségi laboratóriummal. A területi Vízminőségi Felügyelet a műszaki, természettudományos és államigazgatási vízvédelmi feladatokon túlmenően ellátja a megyék mellett működő Vízvédelmi Bizottságok titkári feladatait és a vízvédelmi propaganda tevékenységet is. Nagymértékben segítik a vízminőségvédelmi szervezet munkáját a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mellett a tárcák különböző kutató intézetei, az egyetemi tanszék és a különböző tervező irodák is. 5. A vízminőségvédelem hatósági tevékenysége és jogi eszközei A vizek minőségének jogi védelme Magyarországon kétirányú. Egyrészről hatósági előírások szabják meg a szennyvizek elvezetésének és kezelésének módját, másrészről büntető jellegű államigazgatási — jogi rendelkezések tiltják a vizek elszenynyezését. A vizek jogi védelme határozott formában az 1885. évi vízjogi törvényben jelentkezett először, mely a vizek káros szennyezését megtiltotta. Korábbi múltra tekint vissza a vízjogi engedélyezési eljárás, melynek során a mindenkori vízügyi hatóság előírhatta a szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés módját és kötelezhette az üzemeket a megfelelő szennyvíztisztító műtárgyak építésére. Magyarországon azonban egészen az ötvenes évekig a gyökereiben meglevő jogi eszközök ellenére alig épültek szennyvíztisztító berendezések, és ezek főleg mechanikai fokozatokat alkalmaztak a szennyvíztisztításban. A háború után a vízminőségvédelem hosszú időn keresztül a háború előtti, részben elavult jogszabályokon nyugodott. A vízügyi szolgálat egységes szervezetének megteremtése 1954-ben lehetővé tette e téren is a jogi szabályozás korszerűsítését. Habár új vízügyi törvény csak 1964-ben született, de 1961-ben megalkotta a szennyvízbírság jogintézményét, amely a vizek káros szennyezéséért bírságot helyezett kilátásba. Az 1964. évi vízügyi törvény keretjogszabály, és mint ilyen a vizek minőségi védelmének kereteit is megszabja. Ezt a keretet tölti ki egyfelől egy rendelkezés a vízügyi államigazgatási eljárásról, másfelől egy kormányrendelet a szennyvízbírságról. A vízjogi engedélyezés alkalmával üzemenként megszabják a szennyvíztisztítás módját, a befogadók sajátos viszonyainak figyelembevételével. Ezt követően a vízügyi hatóság ellenőrzi, hogy az újonnan épült üzemek megfelelő szennyvíztisztító berendezéssel épüljenek. 6. Vízminőségszabályozás A vízminőségszabályozásnak három műszaki útja van: 1. a vízminőség közvetlen szabályozása elsősorban szennyvíztisztítás, felszíni vizek levegőztetése és vízminőségi kárelhárítás útján; 2. okszerű üzemi vízgazdálkodási rend kialakításával, 3. nagy térségű szemlélet alapján komplex, átfogó vízgazdálkodási beavatkozások segítségével (tározás, hígítás). — A szennyvíztisztítás területén a városi szennyvizek tisztítása során hazákban technológiai probléma nincs. A korszerű iszapkezelés megoldása folyamatban van. Az ipari szennyvizek egy részénél most folyik a korszerű technológiák kialakítása. — A váratlan balesetből eredő felszíni vízszenynyeződések elhárítása a Vízminőségvédelmi Kárelhárító Szolgálat feladata. A kárelhárítási technológia állandó fejlődésével elértük ma már, hogy az olaj és más felszínen úszó szennyezőanyagok eltávolítása megoldható. Kisvízfolyásokon sikerrel lehet a lúgos, savas vizeket semlegesíteni, méregtelenítés, detergens eltávolítás is megoldott. A rothadóképes szennyvizek okozta szennyhullámot felszíni víz levegőztetéssel tudjuk elhárítani. — A vízminőség közvetett szabályozására szolgál az okszerű üzemi vízgazdálkodási rend kialakítása. Ennek során az üzemek belső vízgazdálkodási rendjének racionális kialakításával vízforgatás, többszörös hasznosítás, vízkímélő gyártástechnológiákra való áttérés útján a frissvíz igényt és ezen belül a bevezetett szennyvíz mennyiségét csökkenthetjük. Sok esetben az ipari és mezőgazdasági üzemek közti kooperációval megvalósítható a szenny-