Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

9. szám - Bunyevác József: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén

Bunyevácz J.: Karsztforrások vízminősége Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. 431 Összefoglalás, következtetések A vízművek által a hálózatba táplált víz minőségét szigorúbban kell elbírálni, mint az egyedi kutak vizét. Igen lényeges, hogy a szennyezettség és fertőzöttség teljesen kizárható legyen még nem védett vízadók esetén is. Ennek meghatározására igen széles körű mikrobiológiai és kémiai vizsgálatokat kell végezni, különösen forrásoknál, ahol a klórozáson kívül jelentősebb vízkezelést a hálózatba való továbbítás előtt nem alkalmaznak. A források vízminőségét befolyásoló tényezők az adott meteorológiai, talajtani és földtani viszonyokkon kívül a vízgyűjtő területek szennyezettsége. A Tettye-forrás és a Hunyadi úti forrásvíz vizsgálata alapján több következetés vonható le: 1. Pécs területén a bonyolult hidrogeológiai viszonyok és a beépítettség következtében a karszt vagy karsztos repedésvizek — a Tettye-forrás kivételével — vezetett vízellátásra alkalmatlanok. 2. A karsztforrások vize sűrűn lakott területeken — ha nincs megfelelő védőterület — nagyon változó összetételű és minőségű; rendszerint magas a coliform baktériumszám, az ammónium-, nitrát-, klorid- és szulfát-ion mennyisége. Erre további példa az előzőekben nem tárgyalt Székely B. úti (Petrezselyem forrás), János stb. források vízminősége. 3. Vezetett vízellátásra felhasznált forrásvizeknél (Tettve) nagyon fontos a megfelelő védőterület kijelölése, és itt a további építkezéseket, talajművelést (növényvédőszerek alkalmazása) csak meghatározott feltételek között szabad végezni a jelenlegi vízminőség megóvása érdekében. Ellenkező esetben könnyen a víznyerő terület feladására kerülhet sor. Ezért a kijelölt területen meg kell oldani — a vízzáró szennyvízelvezető gerincvezetékek létesítését, — a régi, nem vízzáró vezetékek fokozatos kicserélését vízzáróakra, — a szennyvizek keletkezési helyének felderítését, a szikkasztások megszüntetését, az épületek teljes csatornázását, — a csatornák vízzáróságának, gyűjtők működésének stb. rendszeres ellenőrzését. IRODALOM [1] Wein György: A Mecsek hegység hidrogeológiája. Földrajzi értesítő. 1952/2. [2] Szabó Pál Zoltán: A Mecsek karsztvízrendszere. Hidrológiai Közlöny. 1953/7—8. [3] Szabó Pál Zoltán: A Pécsi Mecsek karsztvizének hidrodinamikai sajátosságai. MTA Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések 1960" c. kötete. Budapest, 1961. [4] Szederkényi Tibor: Pécs város belső területének hidrogeológiai vizsgálata I—II. Tanulmány, Pécs, 1971. [5] Reményi Péter: Vízháztartási vizsgálat Pécs vízellátása érdekében. Pécsi Műszaki Szemle, 1960. [6] Németh László: A mecseki perm antiklinális repedésvizei. Hidrológiai Közlöny. 1964/4. [7] Reményi P.—Szabó L.—Szalay E.: A Pécsimedence talaj- és rétegvizeinek utánpótlódása. Hidrológiai Közlöny. 1965/12. [8] Rónaki L.—Bárányi I.—Szederkényi T.: Vízföldtani szakvélemény a Ny. Mecsek déli előterére vonatkozóan. (Kézirat.) Pécs, 1968. [9] Vízügyi tervező Vállalat: A Tettye forrás és karsztakna továbbfejlesztésének feltárási terve. Tanulmányterv. Budapest, 1968. [10] Böckh János: Pécs város környékének földtani és vízi viszonyai. M. K. Földtani Intézet Evkönyve. IV. Budapest, 1876. [11] Vadász Elemér: A Mecsekhegység. Magyar Tájak földtani leírása. Budapest, 1935. KanecTBO BOA« h 3ai p«3HenHe KapcTOBbix HCTOMHHKOB B npeAejiax TeppHTopun i'OpOAa new Byneeaif, Pi. Bo«a, nocTynaiomafl co CTammH BOAOCHaöweHHH no caHHTapHbiM npe«riHcaHHHM He flOJOKHa 6biTb 3arpji3HeHHOÜ H 3apa>KeHHOH, MTOÖbl He BbI3B3Tb OCTpOrO HJ1H XpOHimecKoro ocjiaöjieHHH 3AopoBbíi noTpeöHTeJieíí. Hapafly C ÖJiarOnpHflTHblMH CBOHCTBaMH HCTOMHHKH HMeiOT H HeÄOCTaTKH: HX BO«y TpyflHO 3aiUHTHTb OT nOBepXHOCTHblX 3arpH3HeHHH, Aa>Ke npn coßjnoaeHHH CTpornx npaBHJi no caHHTapHoft 3aumTe. IlpHMepoM TOMy cny>KHT cpaBHeHiie T'HApOXHMHMeCKHX AaHHblX HCTOMHHKOB „TeTTbe" H „XyHflflH yr" Ha $0He noroAHbix, rHAporeoJiorHMecKiix ycjioBHH Apyrnx ajieiweHTOB OKpywaroiqeii cpeflbi. fljia oßjrerqeHHH npoßjieMbi BoaocHaö>KeHHn ropofla flei HEOFLHOKPATHO NWTAJIHCB HCN0JIB30BATB BOAV I<apCTOBbix HCTOMHHKOB, HAXOAFLMNXCN B MEPTE ropofla (pwc. 1). CTaHUHH BoaocHaöweHHH ropofla lien npoßypHJia rjiyßOKyro CKBAWHHY, MTOSM npHBJieMb KOMiuieKC oSnjibHbix HCTOMHHKOB ,,

KanouiBapw yrua", N0A06H0 TOMy KAK HCTOMHHK „TeTTbe" 6bIH BKJlHDMeH B TOpOACKyiO cerb. B0A03aö0pbi nccjie«yeMbix HCTOMHHKOB pa3JiHMH0 no yCJlOBHHM 3aCTpOHKH H rHAporeoJiorHH (pnc. 2—3). B

OÄOc6op HCTOMHHKa „Terrbe" 33HHT npeHMymecTBeHHO JieCOM, BOAOCŐOp HCTOHHHKa „XyHflflH yT" CHJlbHO 3aCTpOeH, 3aHHf oropoaaiviH h (JipyKTOBbiMH caAaMH. JJeHCTBiie noroAHbix H rHflporeojiorHqecKHx ycjiOBHü, a TaioKe H CTeneHb 3aCTpOHKH CHJlbHO BJIHHIOT Ha KaqeCTBO BOAbi. iv. HCTOMHHK „TeTTbe" — eaHHCTBeHHbift xapaKTepHbiü KapCTOBblH HCTOMHHK MeweHCKHX I'Op HMeeT aeÖHT 4000 M

3/cyT H c 1892 rofla oSecneiHBaeT ropoA nHTbeBoíí BOAOH xopouiero KanecTBa. HCTOMHHK „XVHÍIAH yT" OTHOCHTCH K TeKTOHHMecKOMy noflcy „IIOA MeMeKOM". Ero BOAa noCTynaeT H3 KapcTOBbix TpemHH (pnc. 4). OßjiacTHaa caHsriHACTaHUHH, HaMHHaa c 1973 ro«a, NPOBOAHT peryjinpHbie KOMnjieKCHbie MHKPOSHOJIOTOXHMHKO-TOKCHKOJlOrHMeCKHe HCCJieflOBaHHH BOAbI ynOMflHyTbix ABVX HCTOMHHKOB. IIo 6H0JI0RHMECKHM 3HTEPHO$AroBbiM noKa3aTejiHM Bee npoöbi ŐMJIH HeraTHBHbiMH. XapaKTepHbie 6noJiorHMecKHe H XHMHMECKHE noKa3aTeJiH BOABI 2-x HCTOMHHKOB NPUBEAEHBI B maöjiuiie 1. NO STHM AAHHBIM MO>KHO YCTAHOBHTB PACXOJKAEHHA B KAMECTBE BOAbi. Taöjiuiia 2. coAep>KHT AaHHbie o AeöHTe, KaMecTBe boah H noroAHbix ycjiOBHíí no HCTOMHHKV „TeTTbe". BHAHO, MTO KAMECTBO BOABI YXYAUIAETCA c POCTOM AEÖHTA. TaőMtifa 3. COAEP>KHT AAHHBIE no XHMH3MY BOAH HCTOMHHKa „XyHHAH yT". MeTKO (J)HKCHpyioTcyi pe3KHe KOJieöaHna TaKHx n0Ka3aTejieß, KaK MHCJIO cyMMapHbix H KOJIH(|)OpM ÖaKTepHÍÍ, KOJIHMeCTBO HOHOB 3MM0HHH, HHTpaTa, cyjibtjiaTa. Ilocjie AOWAJiHBoro nepnoAa B boae HCTOMHHKa noaBHJiCH Aawe repőHUHA THOAaH, KOHueHTpauHíi KOTOporo AAWE no HCTEMEHHIO 2-x HEAEJIB COCTABJIJUIA 1/

I OT nepBOHaMajibHoro (0,4 Mr/ji). no MHKpOŐHOJlOrHMeCKHM H XHMHMeCKHM aHajIH3aM ycTaHOBJieHO, MTO BOAB HCTOMHHK3 „XYHHAH yT" coBepLUEHHO HENPWROAHA AJIH NHTBH, NOCKOJIBKY BECBMA MVTKO pearnpyeT Ha norOAHbie ycJiOBHH H Ha 3arpji3HeHHe OKpy>KaiomcH cpeAbi. B oTHomeHHe HCTOMHHK3 „TeTTbe" ecTb onacHocTb 3arpH3HeHH5I BOAOCÖOpa — 3T0 CTaHOBHTCJI ÍICHbIM H3 AaHHbix o KAMECTBE BOA«. BpeMeHaMH noBbiuiaeTCH MHCJIO K0JIH(J>0PHBIX ÖaKTepHÜ H KOJIHMeCTBO HOHOB HHTpHTa, HaTpaTa, AMMOHHH. IIOHBJIHIOTCH H pacTBopeHHbie CJJOC(paTbi, KaK CJieACTBHe HeHMenna KaHajiH3auH0HH0H ceTH. KoMnjieKCHoe HCCJieAOBaHHe BOflbi 2-x HCTOMHHKOB NPHBJIEKAET BHHIWAHNE K CJIEAYIOMHM: — oTBOAJimancH B KOMMyHaJibHyio ceTb BOAa A0Ji>KHa yAOBJieTBopHTb CTporHM caHHTapHbiM npeAnHcaHHíiM; — HCN0JIB30BAHHE BOAH HCTOMHHKOB ÄAH uejieß BOAOCHAŐWEHHH BO3MO>KHO TOJibKO no pe3yjibTaTaM npo-