Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
9. szám - Bunyevác József: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén
430 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Bunyevácz J.: Karsztforrások vízminősége =9 -e e S3 s s a .a « •S. a"? a g iO« .CB 5 a M e 3 ^ s O" 05 £ 3 c D IS g m cs e SS •sa »'S •m E >o £ ei ^ X 9 a 3 2 a S3 O M o I W o fe o w M a su a a Őfl« Ü S3 a 33 «5 >o a co . G <u ^ « »13 a a o a Sa -s 'S 00 H® W ® a a a íz; ® :r\ w 'S fí sa s ® " a Sa H ® is —• gyakran nehezen védhetők meg a felszíni szennyezések hatásaitól. Erre jó példa a Tettyeforrás, amelynek eddig ideálisan jó vízgyűjtő területén az utóbbi években bekövetkezett változások (építkezések, állatkert, vidámpark jelenléte) időnként éreztetik hatásukat. Nagyobb vízhozamoknál az antropogén eredetű hordalékok és magas coliform baktériumszám mellett növekedett az oxigénfogyasztás, ammónium-, nitrit-ion menynyisége és az utóbbi időben megjelent az eddig nem mérhető oldott foszfáttartalom is, amely figyelmeztető jel a vízgyűjtő elszennyeződésére. A régi típusú szennyvízelvezető csövek („K" csövek) tekintélyes mértékű exfiltrációjának és a szennyvízszikkasztásoknak a hatására megemelkedett koncentrációk még nem gyakran magas értékei minden esetre nem hagyhatók figyelmen kívül. A Hunyadi úti forrásvízben az oldott anyagok és jelenlevő mikroorganizmusok arra mutatnak, hogy a víz egészségre ártalmas anyagokkal érintkezett és ez az érintkezés gyakran tartósan fennáll vagy még nem játszódott le kellő mértékben a mineralizációs folyamat. Ezt igazolják a bakteriológiai eredmények, a sokszor magas ammóniumion koncentráció és a nitrit-ion jelenléte — ilyenkor a nitrát-ion viszonylag kis mennyiségben van a vízben — valamint a thiodan mérhető koncentrációban való feldúsulása is. Előrehaladt mineralizációs folyamat esetén már kórokozó indikátorok is alig találhatók a vízben és a felszínen vagy felszín közelében végbement szennyeződést csak a víz megnövekedett nitrát- és klorid-ion koncentrációja, valamint a magasabb keménységértékek jelzik. A karsztforrások gyakran hosszú utat tesznek meg egymással összefüggő repedéseken és járatokon keresztül anélkül, hogy a vizet megfelelő fiziko-kémiai és mikrobiológiai tisztító hatások érnék. Bár ismert a repedésekben lerakódott hordalék szűrő hatása, ez nem mindig elegendő mértékű, amit az adott vízminőség azonnal jelez. A Tettye-forrás esetében a kémiai komponensek, míg a Hunyadi úti forrásvíznél a bakteriológiai és kémiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják ezt, nem is mindig nagy vízhozamok idején. A két forrás vízminőségének alapvető meghatározója a két terület hidrogeológiai felépítése. A Tettye forrásnál a víz áramlása a kilépési pont felé egyértelmű. A tektonikus völgyben levő Hunyadi úti forrásvíznél — ahol a sűrű beépítésű terület kertekkel, gyümölcsösökkel váltakozik — bonyolult áramlási viszonyok alakulnak ki. Ennek lényege, hogy — ugyan a domborzat globálisan irányítja a rétegvíz áramlását a források felszínre lépése felé — a tektonikus öv törésvonalai mentén, különböző hidrogeológiai okokból szerteágazó, oldalirányú áramlások lépnek fel. így nem határolható el jól a vízgyűjtő terület és mivel állandó kapcsolat van a jól beépült Mecsek oldallal, az időjárási viszonyoktól függően a csapadék kimossa a felszíni szennyeződéseket, amelyek a forrásvízben meg is jelennek. Erre egyértelmű példa az 1973 február havi, viszonylag jó időt követő esős időszak, ami után a kertekben kiszórt inszekticid a talajból kimosódva a forrásvízben is mérhetővé vált.