Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

9. szám - Bunyevác József: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén

430 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Bunyevácz J.: Karsztforrások vízminősége =9 -e e S3 s s a .a « •S. a"? a g iO« .CB 5 a M e 3 ^ s O" 05 £ 3 c D IS g m cs e SS •sa »'S •m E >o £ ei ^ X 9 a 3 2 a S3 O M o I W o fe o w M a su a a Őfl« Ü S3 a 3­3 «5 >o a co . G <u ^ « »13 a a o a Sa -s 'S 00 H® W ® a a a íz; ® :r\ w 'S fí sa s ® " a Sa H ® is —• gyakran nehezen védhetők meg a felszíni szennyezések hatásaitól. Erre jó példa a Tettye­forrás, amelynek eddig ideálisan jó vízgyűjtő területén az utóbbi években bekövetkezett válto­zások (építkezések, állatkert, vidámpark jelenléte) időnként éreztetik hatásukat. Nagyobb vízhoza­moknál az antropogén eredetű hordalékok és magas coliform baktériumszám mellett növekedett az oxigénfogyasztás, ammónium-, nitrit-ion meny­nyisége és az utóbbi időben megjelent az eddig nem mérhető oldott foszfáttartalom is, amely figyelmez­tető jel a vízgyűjtő elszennyeződésére. A régi típusú szennyvízelvezető csövek („K" csövek) tekintélyes mértékű exfiltrációjának és a szenny­vízszikkasztásoknak a hatására megemelkedett koncentrációk még nem gyakran magas értékei minden esetre nem hagyhatók figyelmen kívül. A Hunyadi úti forrásvízben az oldott anyagok és jelenlevő mikroorganizmusok arra mutatnak, hogy a víz egészségre ártalmas anyagokkal érint­kezett és ez az érintkezés gyakran tartósan fennáll vagy még nem játszódott le kellő mértékben a mineralizációs folyamat. Ezt igazolják a bakterio­lógiai eredmények, a sokszor magas ammónium­ion koncentráció és a nitrit-ion jelenléte — ilyenkor a nitrát-ion viszonylag kis mennyiségben van a vízben — valamint a thiodan mérhető koncentrá­cióban való feldúsulása is. Előrehaladt mineralizációs folyamat esetén már kórokozó indikátorok is alig találhatók a vízben és a felszínen vagy felszín közelében végbement szennyeződést csak a víz megnövekedett nitrát- és klorid-ion koncentrációja, valamint a magasabb keménységértékek jelzik. A karsztforrások gyakran hosszú utat tesznek meg egymással összefüggő repedéseken és járato­kon keresztül anélkül, hogy a vizet megfelelő fiziko-kémiai és mikrobiológiai tisztító hatások érnék. Bár ismert a repedésekben lerakódott hor­dalék szűrő hatása, ez nem mindig elegendő mér­tékű, amit az adott vízminőség azonnal jelez. A Tettye-forrás esetében a kémiai komponensek, míg a Hunyadi úti forrásvíznél a bakteriológiai és kémiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják ezt, nem is mindig nagy vízhozamok idején. A két forrás vízminőségének alapvető meghatá­rozója a két terület hidrogeológiai felépítése. A Tettye forrásnál a víz áramlása a kilépési pont felé egyértelmű. A tektonikus völgyben levő Hunyadi úti forrásvíznél — ahol a sűrű beépítésű terület kertekkel, gyümölcsösökkel váltakozik — bonyolult áramlási viszonyok alakulnak ki. Ennek lényege, hogy — ugyan a domborzat globálisan irányítja a rétegvíz áramlását a források felszínre lépése felé — a tektonikus öv törésvonalai mentén, különböző hidrogeológiai okokból szerteágazó, ol­dalirányú áramlások lépnek fel. így nem határol­ható el jól a vízgyűjtő terület és mivel állandó kap­csolat van a jól beépült Mecsek oldallal, az időjárási viszonyoktól függően a csapadék kimossa a felszíni szennyeződéseket, amelyek a forrásvízben meg is jelennek. Erre egyértelmű példa az 1973 február havi, viszonylag jó időt követő esős időszak, ami után a kertekben kiszórt inszekticid a talajból kimosódva a forrásvízben is mérhetővé vált.

Next

/
Thumbnails
Contents