Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
9. szám - Dr. Csanády Mihály–Dr. Deák Zsuzsanna: Biológiai szennyvíztisztító berendezések hatásfokának értékelése
Dr. Csanády M.— dr. Deák Zs.: Biológiai szennyvíztisztító rendszerek Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. 415 lés) miatt eltekintünk. Kétségtelen viszont, hogy a kórokozók eliminálása szempontjából a teljesoxidációs elveniszapos rendszer hatékonysága jobb mint a vizsgált egyéb berendezéseké. Hagyományos eleveniszapos tisztítás során a vizsgált kórokozó baktérium kimutathatósága gyakorlatilag alig csökken. Következtetések A fentiek szerint a tárgyalt tisztítási módszerek mindegyike képes megfelelően kielégíteni a vizsgálati módszereknél említett követelményeket, ha a berendezés működése rendeltetésszerű, üzemeltetése megfelelő. Házi szennyvizek esetében a jelenlegi Korm. rendeletben szereplő KOIic=75 mgIl-es határérték is betartható közepesnél nem nagyobb szennyvíztöménységek esetén. A csepegtetőtestes rendszer ezt a követelményt kissé nehezen teljesíti, de fokozott gondossággal, nagymértékű recirkulációval általában itt is betartható ez az előírás. Az eleveniszapos rendszer esetében a kapott átlagos értékek jóval a határérték alatt maradtak, vagyis a határérték — házi szennyvizek esetében! — reális, gondos üzemeltetéssel elérhető. (Természetesen csak akkor, ha a berendezés megfelelően méretezett, lényegesen túl nem terhelt.) A kromátos oxigénigénnyel (KOI*) mért százalékos hatásfok többnyire valamivel jobbnak bizonyult a permanganátos módszerrel (KOI p,) mért hatásfoknál, az eltérés azonban általában nem jelentős. Házi szennyvizek esetében lényeges eltérés csak ott adódott, ahol iszapelúszás rontotta az elfolyó víz minőségét. Az iszapot a kromátos módszer méri, vagyis iszapelúszás esetén a KOI* hatásfok gyorsan romlik. A BOI-vel vagy KOI p„sel mérve még alig észlelhető iszaptartalom is a határérték túllépését jelentheti. Ez a tény a befogadók szempontjából kedvezően értékelhető, kétségtelen viszont, hogy a követelmények bizonyos mértékű szigorítását jelenti. A vizsgálatok során zömében csak házi szennyvízzel terhelt berendezésekkel foglalkoztunk. (A pécsi telepet a részletes vizsgálatokból később kihagytuk.) A fenti megállapítások tehát ipari szennyvízzel erősen terhelt városi szennyvizek esetében nem feltétlenül érvényesek. Az ipari szennyvizek a szennyvíz tisztíthatóságát és a betartható határértékeket lényegesen befolyásolhatják. Még az olyan biológiailag jól bontható szennyvizek is nehézséget okoznak (például vágóhídi, tejüzemi szennyvizek), amelyek az adott technológiával esetleg önmagukban is tisztíthatók volnának. A gyakorlatban eddig általában az okozott problémát, hogy egyrészt a szervesanyag-többletet nem megfelelő mértékben vették figyelembe (például Cegléd, Gyöngyös), vagy maga az üzem bocsátott ki a reálisan figyelembe vehetőnél sokkal nagyobb mennyiségű szennyezést (például Zalaegerszeg). A másik nehézség abból adódott, hogy az ilyen élelmiszeripari szennyvizek gyors bomlóképességük miatt a szennyvíz anaerob bomlási hajlamát fokozták, nem megfelelő csatornázási rendszer (átemelők!) esetében a szennyvíz jellege erősen megváltozott, és a telepre érkező szennyvíz a betervezett technológiával nem, vagy nem megfelelő mértékben tisztítható (Cegléd, Balassagyarmat). A fokozott követelmények egy részét az eleveniszapos tisztításra vonatkozó új tervezési irányelvek [6] már figyelembe veszik. így a levegőztető medence bőségesebb méretezése a biztonságon kívül a nitrifikáció lehetőségét is megteremti, ami a hatásfok növekedésével fog járni. Az utóülepítő bőségesebb méretezése, illetve a szervesanyag-terhelés alapján történő ellenőrzés az iszapelúszás lehetőségét fogja csökkenteni, ezzel a KOI* = = 75 mg/l-es érték is megbízhatóbban betartható lesz. Az új tervezési műszaki előírások a csepegtetőtest méretezését is új alapokra fektetik. Nem látszik azonban megoldottnak az ipari szennyvizek által okozott minőségi változások figyelembevétele, bár ennek a jelentősége a jövőben egyre nagyobb lesz, hiszen ipari szennyezéstől mentes városi szennyvízzel egyre ritkábban találkozunk. A nitrifikáció szempontjából a vizsgált tisztítási rendszerek között lényeges különbség adódott. A tartózkodási idő növelése lényeges nitrifikációval jár, és a gyakorlati adatok szerint ezzel jár együtt a sokkal kedvezőbb bakteriológiai hatásfok is. A bemutatott adatok szerint reális az az igény, hogy a szervesanyag-tartalom meghatározott érték alá csökkentésén kívül azt is megkívánjuk egy biológiai tisztítóberendezéstől, hogy a bakteriológiai szennyezettség legalább egy nagyságrenddel csökkenjen. A coliformszám csökkenése a legjobb berendezéseknél a két nagyságrendet is megközelítette, a 37°-os baktériumszám csökkenése is minden esetben nagyobb volt 90%-nál, vagyis az egy nagyságrendnyi csökkenés (90%) előírása reális követelmény. Az enterális kórokozókra vonatkozó bakteriológiai vizsgálatok szerint a kedvező bakteriológiai hatásfok ellenére is általában fertőzöttnek bizonyult a tisztított szennyvíz. Ez annyiban érthető, hogy a Salmonella-baktériumok száma sem csökken nagyobb mértékben, mint a coliform-baktériumok száma, sőt, néhány erre vonatkozó vizsgálat szerint úgy látszik, hogy a Salmonella-szám csökkenése kissé elmarad a coliformszám csökkenése mögött. Ez bizonyítja azt a régi higiénés elvet, hogy a szennyvíz jó hatásfokú biológiai tisztítás után is potenciális fertőző forrást jelent. Ahol tehát a tisztított szennyvízzel vagy — az öntisztulás távolságán belül — a befogadóval való emberi érintkezés valószínűsége nagy — akár vízfelhasználás, akár vízisport révén —, a szennyvíz okozta fertőzések megelőzése szükségessé teszi a szennyvíz fertőtlenítését is. A jövőben erre nagyobb gondot kell fordítani, és a fertőtlenítés szükségességére vonatkozó nézeteket revideálni kell. összefoglalás Szerzők vizsgálták, hogy az ún. teljes biológiai tisztításra vonatkozó, koráíjban már rögzített, kémiai és bakteriológiai mutatókban megadott előírásoknak milyen mértékben felelnek meg egyes kiválasztott, műszakilag jó állapotban levő tisztítóberendezések. A vizsgálatok eredménye szerint a kiválasztott berendezések a rendeltetésszerű
