Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

9. szám - Dr. Csanády Mihály–Dr. Deák Zsuzsanna: Biológiai szennyvíztisztító berendezések hatásfokának értékelése

412 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Dr. Csanády M.—dr. Deák Zs.: Biológiai szennyvíztisztító rendszerek 1. táblázat A szennyvíztisztítási hatásfokra vonatkozó vizsgálatok összesített eredménye (átlagos értékek) Tabelle 1. Summierte]Resultate (durchschnittliche Werte) der Untersuchungen über Abwasserreinigungs- Wirkungsgrad Tisztítási rendszer Csepegte tőtest Eleveniszapos Teljesoxidációs Oxidációs árok A berendezés jele A B C D | E F G | H / | J A tisztított szennyvíz maradék szennyezettsége Lebegőanyag [ml/l] . . . . KOIps [mg/l] KOI* [mg/l] Ammónia [mg/l] Coliform szám [10

3/ml] . Bakt. szám 37° [10

3/ml] Strept. faec. sz. [l/ml] . . Lebegőanyag KOIpj KOI* Ammónia Coliform szám Bakt. szám, 37 °C Strept. faec. sz 0,09 0,06 0,10 0,07 0,17 0,12 0,41 0,18 0,06 0,11 26 27 16 25 20 14 22 11 8,2 11 71 74 61 — 58 60 58 43 30 15,2 5,9 22 33 20 22 3,5 0,59 0,8 10 2,6 0,7 1,9 4,6 5,7 8,4 2,5 3,1 1,0 0,6 29 18 7,2 21 17 15 19 10 4,8 5,0 33 6,1 81 3,0 29 77 24 29 2,7 12 Tisztítási hatásfok, rj [%] 95 98 97 98 96 97 90 82 98 95 76 77 92 89 75 86 80 86 64 87 82 80 91 — 78 87 88 82 — 87 65 86 22 28 37 40 91 90 69 62 96,5 98,3 99,4 94,8 96,8 93,0 98,7 98,0 96,6 96,1 92,6 93,6 98,8 91,0 95,6 94,8 96,0 95,1 92,2 96,4 92,5 97,7 97,7 97,7 91,0 96,0 96,4 89,0 90,0 82,0 Az előülepítőnek a vízszint alatti fedése az úszóiszap megtapadása miatt kellemetlen rothadási gócot okoz. Nyáron a tisztított szennyvizet klórozzák. Mátrafüred, (B, 8). Nagy terhelésű csepegtetőtestes berendezés, kb. 800 m

3/nap terhelést kapott. A recirkulációval való takarékoskodás miatt fordult elő gyenge hatásfok. 1971-ben a berendezést megszüntették, mivel a regionális teleppé fejlesztés keretében áttértek az eleveniszapos rendszerre. Budakeszi (C, 8). Eleveniszapos berendezés rotoros levegőztetéssel, főleg tbc szanatóriumi szennyvizek tisztítására. Tervezett kapacitása 1860, a tényleges terhelés a vizsgálati időszakban 1000— 1800 m

3/nap volt, amit a fél berendezés működtetésével tisztítottak. Az első- és utóülepítő négyzetes dortmundi műtárgy. Az eleveniszap a szokásosnál sokkal lazább szerkezetű, rosszul ülepszik, koncentrációja kicsi. A tisztított szennyvizet állandóan klórozzák. Pécs. városi szennyvíztelep (D, 4). Eleveniszapos rendszer, vízszintes, majd később részben függőleges tengelyű rotoros levegőztetéssel. A tervezett kapacitás 24 000 m

3/nap, a tényleges — az üzemeltető szerint — kisebb; a szennyvíz teljes mennyiségét nem fogadja. A szennyvíz a szokásosnál töményebb. Az ipari szennyvizek az eleveniszap minőségét befolyásolják, ami a szokottnál jobb ülepedőképességben is kifejezésre jut. Egy időben gyakori volt a géphiba miatti üzemzavar, részleges üzemszünet. A tisztított szennyvíz egy részét — klórozás után — ipari célra használják. — A táblázat csak 1969—70-es adatokat tartalmazza, mivel később a hatásfokot általában gyengének találtuk, és ezért a vizsgálatokat itt nem folytattuk. Keszthely, (E, 8). Eleveniszapos, rotoros levegőztetéssel, a vizsgálatok idején 1100—1800m

3/nap terheléssel (később erősen túlterhelték). Az utóülepítőben túl nagy iszapmennyiség tartása miatt fordult elő iszapelúszás okozta hatásfok-romlás. Hévíz, (F, 6). Eleveniszapos, az átalakítás és bővítés óta függőleges tengelyű rotoros levegőztetéssel. Terhelés 1500—2300 m

3/nap. Az érkező szennyvíz rothadó jellegű. Az iszapkezelés megoldatlansága miatt időnként eleveniszap úszik el a tisztított szennyvízzel. Hajdúszoboszló, (G, 9). Eleveniszapos, légbefúvásos (INKA), előülepítő nélkül, 1500—1900 m

3/ /nap terheléssel. A szennyvíz jelentős sótartalmú, ami bizonyos mértékig az eleveniszap összetételét is befolyásolta. Eleinte híg volt a szennyvíz, a kis szervesanyag-terhelés mellett a teljesoxidáció feltételét igyekeztek tartani. Hidraulikus túlterhelés (pl. hóolvadás) esetén iszapelúszás következett be, amiben szerepet játszott, hogy a recirkuláció nem volt fokozható. Ferihegy, (H, 32). Teljesoxidációs eleveniszapos, légbefúvásos (INKA), automatikus iszapcirkulációval. Terhelés 400—500 m

3/nap. A túl kicsire méretezett és hidraulikailag is kedvezőtlen kialakítású utóülepítő miatt gyakori volt az iszapelúszás, az automatikus iszaprecirkuláció nem tette lehetővé az iszapkoncentráció ily módon történő szabályozását, ezért a működés labilissá vált. Az iszap ülepedőképességének a javítására irányuló kísérlet csak részleges sikert hozott [4], Yecsés, (I, 8). Oxidációs árok. A szennyvíz kevés (kb. 100 m

3/nap) és híg volt, a nap kb. 2/

3 részében úgyszólván csak az infiltráló talajvíz jutott a berendezésbe. Az alulterheltség ellenére sikerült — gondos üzemeltetéssel — jelentős iszapkoncentrációt tartani, rendeltetésszerű működést biztosítani. (A rendkívül híg szennyvíz miatt a későbbiekben a részletes vizsgálatokat nem folytattuk.) Visonta, (J, 11). Oxidációs árok (két egység), kb. 500 m

3/nap terheléssel. Túl nagy iszapkoncentráció, ill. elégtelen recirkuláció miatt fordult elő iszapelúszás. Nagy fajlagos iszapterhelés esetén (csak az egyik árkot működtetve) jó tisztító hatás mellett rosszul száradó, mérsékelten rothadóképes