Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
9. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Alapösszefüggések meglevő öntözőrendszerek terhelhetőségének a meghatározásához
Dr. Szigyártó Z.: Öntözőrendszerek terhelhetősége Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. 401 C,'«J 03 Isi B N ^ N B £ •3 b r » fc g a aií 5 OJ I a *s „8,2! a.£ S 'Sas ^ S h w fi «J - £ « E.» — a 00 K.£ a B JCj 3 C (3- 03 03 a ® —' cc _ x • a«» a S ® te o Pa' " 03 C.3S « - ®.C a ja a ü S a » £ ijÄ« üjtí^ fi -21 'S3 * * Ö a fc-g-o E äO £ © H ^ « a> fi 'O P <D <U bC'd'ö o ff; a £ g E »c • -M 03 s ® «3 03 te S^ • « a Ä--3 * a a » -aSfl mj a Ä a w ^ 2 a J= a 53 aj u 3 K Q. 03 ® ! E ci a> öCfi 2 fi fa £ »-. S O) N ,a>J2 3 M # SS« •oca § a q 3 ® «3 03 »-2S« r ^ T3 03 b x £ £ a« i en a.® o a ^ 'S a b gl! g S« s O ö g » V 3 u iS« 'S .2 ® « 2'Cx! 03 W lel U „ B a K TJ « JZ B te « » 2 N ta *co a} ^^ K" 8« ® . 0 a « ^ w ffi N ,—. N :0 -O S :0 Pí • m 3 c <q :0 •s ^ «o — T3 (ao -0) 03 > © Ci © © © o o o SS o oo Ci © oo © © 00 © © © © © © © CO CO o o o © © © © o o 03 OS o o os o" © © © © Tíl 3 S © © o r> o" © © © © »•a 03 >>t: a ^3 a v £ JS .17 3 > •o JS s B a s- ® « » •ä® °s fi o u Isi® •Sg a " o £ >ő® ' 81 S s, —' w ^ o 03 a s a- a. " S .»3 Qí "JS *3 s » :g S« a? aj s.^3 3 rt OÍ SÖ ^ a természeti szempontok nem teszik indokolttá, hogy a megépített vízhasznosítási egység üzeme akárcsak egy évre is szüneteljen. Ennek ellenére a helyzet ma még távolról sem ez, mint ahogy azt a Tiszántúli Igazgatóság területére vonatkozó, s a „leszerződött" és „berendezett" területek arányának évenkénti változását feltüntető következő számadatok bizonyítják: Vízhasznositási mód Évek 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 Rízsöntözés 0,43 0,47 0,39 0,30 0,35 0,40 0,46 Szántóöntözés (felületi) 0,98 0,05 0,64 0,28 0,34 0,20 0,75 Szántóöntözós (esőszerű) 0,72 0,84 1,03 0,78 0,57 0,51 0,92 Rét-legelő öntözés 1,14 1,05 1,35 0,88 0,91 0,69 1,13 Ezek az arányok azonban, amellett, hogy egyértelműen hangsúlyozzák a vízhasznosítási módnak, a berendezés műszaki adottságainak az így értelmezett kihasználtságra gyakorolt igen jelentős hatását, egyúttal két másik fontos körülményre is felhívják a figyelmet. Nevezetesen abból, hogy 1 fölötti értékek is előfordulnak közöttük, egyértelműen következik, hogy esetenként szerződést kötöttek berendezetlen területekre is. így — elsősorban az esőszerű és a rét-legelő öntözésnél, ahol az öntözendő terület különleges előkészítése, berendezése nem minden esetben szükséges — a bemutatott arányok erősen különbözhetnek a berendezett és az ebből a szóbanforgó évben vízhasznosításra elő is irányzott területek nagyságából képezhető arányoktól. Más oldalról az a körülmény, hogy a bemutatott időszakok végén a kihasználtság ugrásszerűen megnövekszik, utal a közgazdasági tényezők jelentős hatására. Ugyanis ebben az időszakban vezették be azt az új szabályt, hogy bizonyos vízdíjat a nem használt telepek után is fizetni kell [9], ami érdekeltté tette a telepek tulajdonosait abban, hogy azokat a telepeket, amelyeken öntözni egyáltalán nem szándékoznak a „berendezett" telepek nyilvántartásából töröljék. Támpontként azonban, különösen azért, mivel az öntözésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló nyilvántartásokból mindenhol csupán ilyen jellegű adatok gyűjthetők ki, ezeket a számokat mégis el kell fogadnunk. A jelenlegi helyzet elemzése alapján, mintegy 15—20 éves távlatot figyelembe véve, de kétségtelenül meglehetősen szubjektív becslésre támaszkodva, ugyanakkor azonban inkább a biztonság fokozása felé hajolva így születtek tehát azok az adatok, amelyeket a 2. táblázat első sora tüntet fel, s amelyeket a terhelések meghatározásához — legalábbis további mérlegelés alapjául — ajánlani tudunk. További, még mindig általános adat a különböző hasznosítási (és öntözési) módok, illetve kultúrák esetére vonatkozó pji valószínűség, amely azt mutatja, hogy olyan fordulókban, amelyekben a csapadéknak nincs befolyásoló hatása, a forduló napjainak hányad részében üzemel az egység vízkivétele. Ez szántóföldi öntözéseknél egyértelműen 1. legelő- és rétöntözéseknél azonban már figyelembe
