Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
9. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Alapösszefüggések meglevő öntözőrendszerek terhelhetőségének a meghatározásához
Dr. Szigyártó Z.: Öntözőrendszerek terhelhetősége Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. 397 P (Qi) a Qi vízhozamigény valószínűsége a csapadék hatást figyelmenkívül hagyása esetén; P«<Qi) a Qi vízhozamigény valószínűsége a csapadékhatás figyelembe vétele esetén. E bevezetett jelölésekhez alkalmazkodva a kitűzött cél, — az öntözési idény egy meghatározott hónapjában a vízhasznosítási egység vízhozamigényének a változékonyságát jellemző eloszlásfüggvény meghatározása — a következő gondolatmenettel érhető el. Első lépésként a r/i fajlagos vízhozamokat kell kissé szemügyre vegyük. Ezek az értékek, mint láttuk, az öntözési forduló teljes hosszára, s 24 órás üzemidőre vonatkoznak. Tényleges üzem azonban sok esetben (például halastó vízellátásánál, vagy legelő öntözésnél) csupán a forduló bizonyos részében van, s könnyen belátható, hogy az üzemnapok és a forduló összes napjainak hányadosa éppen a P(V fi)=p fi valószínűség értékével azonosítható. Más oldalról általában a napi üzemidő sem 24, hanem t{ óra. Mindezek következtében az öntözési forduló során a vízadagolásra a fordulónak csupán a; = Vfi • U 24 (1) hányada áll rendelkezésre, ami egyúttal azt jelenti, hogy a telep ellátásához sem qhanem 7Í — ül ni (2) fajlagos vízhozamra van szükség. Ezek előrebocsátása után foglalkozzunk már kissé részletesebben az egyes valószínűségek elemzésével. Ennek kapcsán elsőként azt kell leszögezni, hogy a qi értelmezését szem előtt tartva, s a (2) összefüggést figyelembe véve P( 7Í|F.)=P(^|F.). (3) A q i valószínűsége tehát szintén csak azon évek összesséírének vizsgált hónapjára vonatkozik, amelyekben a vízhasznosítási egység üzemét tervbe vették, vagyis amely évekre vízhasznosítási szerződést kötöttek. így P(<7,'| 2V,) = 0, (4) ebből pedig a teljes valószínűség tételét figyelembe véve a 7; feltétel nélküli valószínűségére a P(?Í)=P(?Í| F»)-P(F, (5) hozammal vehetjük számításba a telep vízkivétele valóban üzemel is. fgv figyelembe véve azt ,hogy a vízkivétel vízszállítása csupán ebben az esetben lehet a Q = Qi=F.q'i (6) érték, ha a fajlagos vízhozam valóban a szóbanforgó üzemnapra érvényes 7,- fajlagos vízhozam értékkel azonos, vagyis V(Q=F-q'i\ q = q"i)^0; (7) a teljes valószínűség tételének újbóli alkalmazásával bevezethető, hogy V(Q = F.ql)=V(q' i).V(V /i). (8) Azaz, ha a csapadékhatást nem vesszük figyelembe: P(#i) =V(Q=F-qí) =P(<7iI F s).P(F s).P(F / i), (9) vagy más jelöléssel, s a szorzatok sorrendjét kissé megcserélve: P (Qi)=P.-Pi.-P/i (io) Ez lenne tehát egy adott Qi érték valószínűsége, ha a csapadék nem befolyásolná az öntözővíz felhasználását. Ezt a hatást azonban hazai viszonyaink között semmi körülmények között sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nyilvánvaló ugyanis, hogyha annyi eső esik. hogy az adott vízhasznosítási egység teljes vízszükségletét kielégíti, úgy öntözésre nincs szükség. Ha a csapadékmennyiség és a norma együttesen sem tudja kielégíteni a vízszükségletet, a teljes norma felhasználásra kerül; vagyis a rendszer teljes kapacitással üzemel. Végül, ha a csapadék az említettkét határérték közé esik, úgy — mivel a vízhasznosítási egység sajátosságából adódóan a fajlagos vízhozam adott kultúra, illetve adott vízhasznosítási mód esetén gyakorlatilag állandó — a szükséges üzemidő, s ezzel együtt a kihasználtság a csapadék növekedésével csökken. Tekintettel most már arra. hogyha az öntözési idény minden hónapjában leesik a havi vízszükséglet kielégítéséhez szükséges vízmennyiség, akkor abban az évben nemigen lesz öntözés; arra a következtetésre juthatunk, hogv alapfeltevésünknek megfelelően az ilven vizsgálatok szempontjából a hónapos időszak mint alap. legalábbis első közelítésként mindenképpen elfogadható. Igen lényeges továbbá az is, hogy az öntözési idény előrehaladtával a megelőző időszak csapadékából a talajban tárolt vízkészlet a növényzet vízellátása szempontjából mindinkább veszít a jelentőségéből. így adott hónapra — különösen az öntözési idény második felében —a norma kihasználtsága közelítése ként az adott havi csapadék alapján is meghatározható, s felírható, hogy [7] összefüggés adódik. Továbbmenve 7; érték qi-re történő módosításánál szó volt már arról, hogy még abban az esetben is, ha a lehulló csapadék az öntözést nem befolyásolja az öntözési fordulón belül csak a napok p f{ hányadában van üzem. Ez tehát a valószínűsége annak, hogv ha csapadékhatás nincs, lígv egy tetszőlegesen kiválasztott napon, s egv olyan évben, amikor a vízhasznosítási egységet 7» fajlagos víz*i = 0, ha C; Fi (11a) . Ei-hi-C Ei-hjfNi n Ei ki = ", T 7— ha T = < ll h Jin-Ní h c h r 7i 1 n HÍ—Jin-NÍ ki=\, haC< = (11c) h c Tlven módon minden csapadékmennyiséghez egyértelműen rendelhető egy l\ kihasználtsági
