Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

9. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Alapösszefüggések meglevő öntözőrendszerek terhelhetőségének a meghatározásához

396 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Dr. Szigyártó Z.; öntözőrendszerek terhelhetősége Az igények kielégítéséhe/ szükséges vízhozamok eloszlásának meghatározása Az elmélet A vízhasznosítási egység vízellátásához szükséges vízhozam eloszlása Ahhoz, hogy az előttünk álló feladatot megoldhassuk, mint minden hasonló esetben, bizonyos alapfeltevésekre kell támaszkodnunk. Ugyanakkor viszont, mivel ezek alapvetően befolyásolják a kapott végeredményeket, feltétlenül szükséges, hogy azok minél hűebben tükrözzék a tényleges alapadottságokat. Mindezt szem előtt tartva látszott tehát elfogadhatónak abból kiindulni, hogy a vizsgálatot arra, a kétségkívül legkritikusabb helyzetre korlátozzuk, amelynél az üzemeltető a kultúra kielégítő vízellátására törekszik; s hogy megfelelő egy olyan részletességű elemzés, amely hónapos bontásban teszi lehetővé az öntözési idényben előálló helyzetek elemzését. Természetesen alapfeltevésként szerepel az is, hogy a telep helye, nagysága, s így a talajtani adottság is ismert. Ismert továbbá a vízhasznosítás módja (halastó, felületi-, esőszerű öntözés stb.), s ehhez kapcsolódva a telep műszaki berendezése. Esetleg ezen túlmenően is vannak bizonyos támpontok arra, hogy a terület gazdája (az adott lehetőségek határain belül) milyen kultúrák termesztése felé hajlik. Feltesszük, hogy az egyes kultúráknak az öntözési módtól is függő öntözési (vízellátási) normája ismert, s hogy mindezeket szem előtt tartva az öntözési idény minden hónapjára becsülhető az, hogy a vizsgált telepen milyen valószínűséggel, milyen fajlagos vízhozamra lehet számítani. A telep — a vízhasznosítás módjától függően — bizonyos üzemidő után rekonstrukcióra szorul. Ennek, továbbá egyéb termesztési-, illetve közgazdasági tényezőknek a hatására előfordulhat az, hogy a telepen egyes években annak ellenére sem lesz öntözés (vízhasznosítás) hogy azt, mint berendezett telepet a nyilvántartásból nem kívánják törölni. Ezeknek az éveknek a telep fennállási idejéhez viszonyított aránya nyilvánvalóan függ a hasznosítás módjától. (Például a mai viszonyaink között a kiépített tógazdaságok üzeme sokkal ritkábban szünetel, mint a berendezett szántóföldi felületi öntözőtelepek öntözése). Feltesszük, hogy a szóbanforgó arány, ha másképpen nem is, de becsléssel meghatározható. Bizonyos öntözési, vízellátási módoknál előfordulhat, hogy a telep főkivétele szakaszosan, az öntözési forduló bizonyos napjain üzemel. Feltesszük, hogy kultúránként és öntözési (vízhasznosítási) módonként a fordulón belüli üzemnapok számának és a forduló hosszának aránya ismert. Feltesszük, hogy vízhasznosítási módonként a vízellátás napi célszerű üzemideje meghatározható. Végül figyelembe véve az e téren elért legújabb eredményeket [6] tényként elfogadjuk, hogy a szóbanforgó területen ismert a havi csapadékmennyiség eloszlása, s hogy a csapadék és az öntözővíz hasznosulására jellemző két arányszám — középértékben, s a vizsgálatok szempontjából elfogadható közelítésként — meghatározható. * * * Az elmondottakat szem előtt tartva a további vizsgálatok során használt jelölések és azok értelmezése a következő: 3»; í= 1,2 n az adott műszaki megoldással berendezett vízhasznosítási egység vízellátásához egy meghatározott hónapbari az adott évi hasznosítás módjától (a termelvónytől) függően lehetséges egyik fujlagos víz hozamerték, az öntözési forduló teljes hosszát figyelembe véve és 24 órás üzemidővel számolva; V» ós 2V» jelöli azt az esemény, hogy az adott műszaki megoldással berendezett vízhasznosítási egység vízellátására egy bizonyos esztendőben van, illetve nincs vízhasznosítási szerződés (az a szóbanforgó évben üzemel-e, vagy nem); P(F,),P(tf,);P(F,)+P (N.) = 1 a V

s, illetve uz N

t valószínűsége; ós a továbbiak érdekében egyszerűsített jelölésmóddal: i'(ff<| V,)-,Y(

q

i\ V

s)Sl annak a valószínűsége, hogy abban az évben, amikorra a vízhasznosítási egység vízellátására szerződést kötöttek, a szóbaníbrgó hónapban qi fajlagos vízhozamnak megfelelő vízhozamot igényel; és a továbbiak érdekében egyszerűsített jelölósmóddal: V{qi\V

s) = p», Vji, Nji jelöli azt az eseményt, hogy az adott műszaki megoldással berendezett, (s így lényegében a vízhasznosítás módjában is erősen determinált), s qi fajlagos vízhozammal figyelembevett telepen a fordulónak megfelelő időszak egy kiragadott napján van, illetve nincs vízfelhasználás; P( V/i), P{Nfl)i P( V

f

i) +P(Nfi) = 1 a V/i, illetve N/i esemény valószínűsége; és a továbbiakban egyszerűsített jelölésmóddal; P( Vji) = p

f

i\ Vci,N

c

i jelöli azt az eseményt, hogy a berendezett, s qi fajlagos vízhozammal figyelembe vett vízhasznosítási ^egységen a szóbanforgó hónap egy adott napján, ha akkor vízellátást egyébként előirányoztak a csapadékhatás ellenére szükség van, illetve amiatt nincs szükség öntözésre; P( Vei), P(Nei); P( Vei) +V(N

c

i) = 1 a Fje és N

Ci esemény valószínűsége; és a továbbiak érdekében egyszerűsített jelölésmóddal; nVoi) = PeV, Ei (mm) a szóbanforgó hónapban a kultúra kielégítő vízellátása esetén fellépő vízszükséglet (a kultúra vízigényének ós a telepen belüli veszteségnek az összege); Ni (mm) a szóbanforgó hónapban a norma szerint felhasználható vízmennyiség; C (mm) a szóbanforgó hónapban lehulló csapadék; F(C) a havi csapadékmennyiség eloszlásfüggvénye; ki a qi fajlagos vízhozammal figyelembevett vízhasznosítási egység kielégítő vízellátása esetén az adott hónapban a norma szerint felhasználható vízmennyiség átlagos kihasználtsága; /ÍJV az öntözővíz (norma) hasznosulási aránya; h

c a csapadék hasznosulási aránya; F a vízhasznosítási egység területe; Q a vízhasznosítási egység igényelt vízhozama; Qi a vízhasznosítási egység igényelt vízhozama qi fajlagos vízhozam esetén;