Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - KORSZERŰ ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Dr. Dávid László: A területi vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének terve

370 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz

. Dr. Dávid L.: A területi vízgazdálkodás sen koncentrál a vízszolgáltatásra és a szennyvíztisztításra. A lefolyás-szabályozást csak másodlagosan kezeli. A legkedvezőtlenebb változat esetén ezért a hasznosítható vízkészlet alig nő, és — bár a kielégíthető friss vízigény majdnem végig lényegében azonos a tervezett értékkel — az időszak 70 százalékában mégsem elégíthető ki a frissvízigény (4. kárhelyzet). A továbbiakban megoldható a modell fejlesztése. Alkalmassá lehet tenni a rendelkezésre álló számítógép-kapacitástól függően arra, hogy a vál'tozatok öngenerálásával igen nagyszámú (több száz v. ezer, lényegében korlátlan számú) változat közül keresse meg az optimumot. Ki lehet egészíteni a sztohasztikus jellemzők figyelembevételével. Be lehet építeni olyan algoritmust, amely lehetővé teszi, hogy bármely kárhelyzet elérése után nagyarányú erőforrás felhasználással vissza lehessen térni a tervezett állapothoz. Ugyanakkor célszerű hidroökonómiai vizsgálatokat folytatni a társadalmi-gazdasági növekedés és a vízgazdálkodás fejlődése közti kapcsolatok minél pontosabb megfogalmazására. 5. Összefoglalás és következtetések A természetes vízviszonyok és a társadalmi igények összhangjának létrehozása mind több erőforrást igényel, amelyek felhasználási lehetősége általában korlátozott. A bemutatott rendszertervezési módszer a legmegfelelőbb vízgazdálkodás fejlesztési stratégia kiválasztását tűzi ki célul és az erőforrások nagytávlatú, legkedvezőbb hatékonyságú felhasználását kívánja elősegíteni a korlátozott erőforrásokkal rendelkező, de növekvő társadalmi-gazdasági rendszerekben. A rendszertervezési módszer- és a kidolgozott matematikai modell gyakorlati alkalmazása egyaránt felhívja a figyelmet a nagytávlatú tervezés szükségére, hangsúlyozva, hogy a rövidtávú kedvező megoldások nem mindig vezetnek hosszútávon is kedvező eredményre. Ez különösen kitűnik a lefolyás-szabálvozás jelentőségének hangsúlyozásából'. A nagytávlatú vízgazdálkodás-fejlesztési stratégia alapja a hasznosítható vízkészletek növelését szolgáló lefolyásszabályozás nagyarányú fejlesztése kell legyen. Ennek elősegítésére az elkövetkezendő évtizedekben hazánkban nagyarányú tározási programot kell megvalósítani (OMFB, 1975). Ehhez a víztározás általános szemléletét ki kell terjeszteni a tározótérhez kapcsolódó természetes vízgyűjtő határain túlra, azaz a víztározók feltöltése és táplálása szempontjából nemcsak a kapcsolódó természetes vízgyűjtő lefolyását kell figyelembe venni, hanem azt, hogy a tározók feltöltése és táplálása gravitációsan vagy szivattyúsán megoldható más vízgyűjtőterületekről is. További lehetőséget nyújt a felszín alatti tározás, valamint a felszíni és a felszín alatti tározás kombinációja. Mindezek azonban nemcsak műszaki kérdések, hanem komoly gazdasági megfontolásokat is igényelnek. Ezért a nagytávlatú tervezéshez elengedhetetlenül szükséges a műszaki-gazdasági tervezési módszerek harmonikus fejlesztése, a tervezés alapjául szolgáló társadalmi-gazdasági összefüggések feltárása. Az elmondottak ehhez kívántak szerény hozzájárulást adni és ha csak néhány gondolat ébresztését segítik elő, céljukat elérik. IRODALOM [1] Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest, 1972. [2] Orlóci István: Regionális vízellátó rendszerek optimális fejlesztési programja. Hidrológiai Közlöny. 1974/3—4. [3] Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről. I—II. rész. Vízügyi Közlemények. Budapest, 1973/1. ós 3. [4] White, F. Gilbert: Strategies of American Water Management. The University of Michigan Press, ,1970. [5] Dougles, J.

—Lee, R.

: Economics of Water Resources Planning. McGraw-Hill. New York. 1971. [6] Kuiper, E.

: Water Resources Project Economics. Butterworths. London. 1971. • [7] de Neufville, R.

—Stafford, J.: Systems Analysis for Engineers and Managers. McGraw-Hill Book Company. New York. 1971. [8] Dégen Imre: Hidroökonómia (Vízgazdaságtan). Tankönyvkiadó. Budapest, 1974. [9] Water Resources Council: The Nation's Water Resources. Washington. D.C. 1968. [10] Helmut Frank

—

Jean Weber: Energy Consumption by States. Historical Trends for 1957—1971 and Projections to 1975 and 1980. University of Arizona. Tucson. 1973. november. [11] United Nations Secretariat: The Demands for Water: strategies, procidures and methodologies for forecasting water demands. ESA/RT/Misc. 1. New York. 1973. [12] Dávid László: Az öntözőrendszerek vízigényének jellemzése ós vízgazdálkodási vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny. 1971/7. [13] Dávid László—Nagy László: Gondolatok a jövő század magyar vízgazdálkodásáról. Vízügyi Közlemények. 1972/2. [14] Dávid László: A potenciális vízkészlet ós jelentősége a vízgazdálkodás fejlesztésében. Vízügyi Közlemények. 1974/3. [15] Dávid László: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban. Hidrológiai Közlöny. 1974/3—4. [16] Dávid László—Szídarovszky Ferenc: A vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének dinamikus modellje. I—II. rész. Hidrológiai Közlöny. 1974/10 és 12. [17] Dávid László: Water Resources Regulation (Lefolyásszabályozás) IV. Applied Hydrology. Hydrological Methods for Developing Water Resources Management. UNESCO továbbképző tanfolyam. VITUKI, Budapest, 1975. [18] Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság: A vízgazdálkodás nagytávlatú hazai fejlesztésének irányai és módozatai. (Elemző tanulmány.) Budapest, 1975. [19] Dávid László—Szídarovszky Ferenc—

Luden Duckstein: A vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztési változatainak értékelése dinamikus modellel. Vízügyi Számítástechnikai Konferencia. Szentendre, 1974. [20] Gangardt, C. C.: Methodological guidelines for the master plan of the USSR complex water resources management and application. ÜN Seminar on River Basin and Interbasin Development. Working Paper No. 54. Budapest, 1975. Planung der langfristigen Entwicklung der RegionalWasserwirtschaft Dr. Dávid, L. Die Abhandlung soll eine für die wasserwirtschaftliche Entwicklung irgendeiner wasserwirtschaftlichen Gebietseinheit dienende technisch-wirtschaftliche Planungsmethode zeigen. Im wesentlichen werden die an die Entwicklung gestellten gesellschaftlichen-wirtschaft-