Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
8. szám - KORSZERŰ ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Dr. Dávid László: A területi vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének terve
Dr. Dávid L.: A területi vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 369 A modell outputja a kárhelyzetek alapján változó késleltetési és növekedés csökkentési mutatók. Ezek azt fejezik ki, hogy a vízgazdálkodási tevékenységgel összefüggő kárhelyzetek bekövetkezését követően hány év múlva kezd csökkenni a regionális jövedelem és népesség növekedése a tervezett értékhez képest és milyen mértékben. A modell két célfüggvénye azt fejezi ki, hogy a vizsgált fejlesztési stratégia hatására mennyi az összesített regionális jövedelem és mennyi az összesített népességcsökkenés a teljes fejlesztési időszakban a tervezett, ideális fejlesztéshez képest. A dinamikus, időben diszkrét, változóiban folytonos modell számítógépes programja ICL FORTRAN nyelven készült. A modell működésének gyakorlati próbájaként, a nagyszámú alternatíva lehetőségéből adódó fejlesztési megfontolások és lehetséges politikák feltárására elvégeztük egy feltételezett vízgyűjtőn, mint társadalmi-gazdasági régióban a vízgazdálkodás fejlesztésének vizsgálatát és meghatároztuk az optimális fejlesztési stratégiát az 1971—2020 közti fejlesztési időszakra. A modell alkalmazását — feltételezésünk szerint — az tette szükségessé, hogy a régió vízgazdálkodásának tervezett fejlesztéséhez szükséges erőforrások, amelyeket egy korábbi távlati terv már meghatározott, nem állnak rendelkezésre. így esetünkben a korlátozott erőforrásokkal rendelkező és növekvő társadalmi-gazdasági rendszer feltételezése indokolt. Negyvennégy fejlesztési stratégiát vizsgáltunk meg (Dávid—Szidarovszky, 1974). Minthogy két célfüggvényt tekintettünk, a megvizsgált stratégiákat mindkét célfüggvény szerint növekedően sorba rendeztük. Sorszámainak megfelelően mindegyik változat két helyezési számot kapott. Azt a változatot vettük legkedvezőbbnek, amelynél e két szám összege minimálisnak adódott és azt fogadtuk el legrosszabbnak, amely mellett e két mutató összege maximális. A fejlesztési stratégia hatását az optimális és legkedvezőtlenebb változat összehasonlítását bemutató 6. ábra szemlélteti. Az 1. fejlesztési stratégia a teljes fejlesztési időszakban az erőforrások zömét a lefolyás-szabályozásra koncentrálja és jelentős hányadot fordit szennyvíztisztításra. Eredményként az optimális változatban a hasznosítható vízkészlet majdnem a teljes időszakban, biztonsággal meghaladja a ténylegesen kielégíthető frissvízigényt, bár az jóval kisebb tervezettnél. így viszonylag kedvezőbb kárhelyzetek alakulnak ki. Az időszak 85%-ában a 2. és 3. kárhelyzet áll elő. Az erős kárt okozó 4. kárhelyzet időtartama mindössze 15%-a a fejlesztési időszaknak. Ezzel szemben a 2. fejlesztési stratégia igen erőOPT/MAUS VALT01AT (1. fejlesztési stratégia) LEBKEDVEZOTLENEBB VALTOZAT (2. fejlesztési stratégia) E • energia P ' pénz So= szakember 2020 J - frissvizigeny Sz - szennyvízkibocsátás j, t ) K t - tisztított szennyvíz ^ X t - lefolyás-szabályozás mértéke H * vizeltiasznülás • JSí—Ik = hasznosítható vizH*(t) készlet 2020 3,3 ^Äf3,0 800 500 rnsm200 noV /*(t) "7/frj Társadalm i, következmén yek 3,1 3,0WO 1980 1990 2000 2010 2020 T " regionálisjövedelem L - lakosságszáma MEGJEGYZÉS: A * jelöl és a tervezettértéket, az anélkülijelek a tényleges fejlődést fejezik ki. 2010 2020 6. ábra. A legjobb és^a legrosszabb fejlesztési változat összehasonlítása Abb. 6. Vergleich der besten und der schlechtesten Entwicklungsvariante
