Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Kelemen László: A Duna radioaktív szennyezései és hatásának megítélése

352 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Kelemen L.: A Duna radioaktív szennyezései A dunavíz össz. ß akli vitása 2. táblázat ( 3H nélkül) Tabelle 2. Gesamte Aktivitat des Donauwassers (ohne 3H ) Ország, helység 1960—65 1970 1972 1973 Ország, helység [pCi/1 (átlag)] NSZK 1—7 (1—35) Gudremingen 13,2 (2,0—80,2) Regensburg 3,0 (1,7—6,8) Niederaltaich 3.0 (1,4—6,5) Jochenstein 3,4 (1,4—5,1) Ausztria 3—5 (1—50) Csehszlovákia 2—6 (2—10) Magyarország 1—4 (1—37) Győr 5,4 (4—10) 7,6 (0,5—75) 4,6 (0,5—37) 8,9 (4—21) 7,0 (0,5—26) 10, (4,0—23) 8,9 (4—21) 7,0 (0,5—26) 10, (4,0—23) 9,3 (3—16) 12,7 (8—20) 7,7 (2—15) 9,3 (3—16) 12,7 (8—20) 7,7 (2—15) Jugoszlávia 2—7 (1—818) Románia 6,0 (0,4—15,4) 3,0 (0,1—6,6) Bulgária 5,8 (0,2—16,2) Szovjetunió (Az összefüggő adatsorok a különböző mérési pontosságok miatt nem értékelhetők.) lalatoktól, melynek becslésére szintén semmilyen támpontunk nincs. Összegezve tehát a jelenlegi és jövőbeni dunavíz szennyező források értékelését, megállapítható — arányos becslés alapján — hogy a természetes forrásból származó radionuklid szennyezések mér­téke a jövőben is azonosnak vehető a jelenlegivel. Az atomerőművek reaktoraiból eredő szennyezé­seket az 1. táblázat tartalmazza. A radioaktív anyagokkal szennyező egyéb nukleáris ipar és a reaktor technológia változásaiból származó többlet szennyezések összegét pedig kb. azonosnak vettük az atomerőművekkel. Ilyen alapon tehát 1980-ban, amikor az üzemelő atomerőművek teljesítménye kb. 15 000 MWe lesz, a Duna hasadási és korróziós termék aktivitás szintje 2,5 • 10­8 pCi/ml (25pCi/l), ami közel azonos az ivóvíz MMK értékével (Maxi­málisan Megengedhető Koncentráció), ismeretlen izotóp keverék esetén. Ez az érték úgy kapható, ha az erőmű szennyezések kétszereséhez a jelenlegi dunavíz átlagos össz aktivitás szintjét hozzáadjuk. A jelenlegi szennyezési adatokat tárgyalja a 2. táblázat, a Duna teljes hosszában, különböző szel­vényekben és években. (A táblázatban szereplő évekre nem sikerült minden országból adatokat beszerezni). Az előzőekben a dunavízre számított 1980. évi vár­ható aktivitás érték a közismert ivóvíz MMK értékekhez viszonyítva, csak közelítőnek tekinthető, még akkor is, ha ez az érték, mint össz. ß aktivitás pontosan mért ér­ték. Kevert izotópok esetén ugyanis szükséges megvizs­gálni a radioaktív szennyezés nuklidonkónti mennyisé­gének, az MMK értékhez való viszonyát is, az MMK érték összegformula alapján: C, G n . Gjl 1 \- 1- ... H — < 1 MMK l MMK 2 MMK n C t, C 2, .. . C n = a különböző szennyező nuklidok kon­centrációja, MMK l t MMK 2, . . . MMK„ = ugyanezen nuklidok ivó­víz MMK értékei. A Bajor Biológiai Kutató Intézet 3. táblázatban sze­replő nuklidonkónti mérési eredményét — amit a Gud­remingeni atomerőmű (KRB) hűtővíz bebocsátása alatti dunavízből vett mintákból mért — a fenti képlet segít­ségével megvizsgáltuk. A víz maradók ß aktivitása max : 22,12 pCi/1. Tehát az ivóvíz MMK érték közelében van (30 pCi/1 kevert izotóp esetén). Az összeg képlet alapján vizsgálva viszont — ami tulajdonképpen a pontos ered­mény — megállapítható, hogy annak nem egészen az egytizede. Ez azt jelenti, hogy össz. ß aktivitás alapján radioaktivitás megengedhető értékét minősíteni legfel­jebb egy laboratórium szennyvize esetében szabad. Nagy szennyvíz vagy folyóvíz mennyiségek esetén — mint például egv atomerőmű hűtővize vagy méginkább a Duna vize — nem lehet eltekin­teni a nuklidonkónti — különösen a veszélyes nuklidok — mérésétől. Ivóvíz MMK értékhányad vizsgálatánál tehát össz. ß aktivitás alapon szá­molva könnyen lehet tévedni egy nagyságrendet is (tízszeres). Ugyancsak elengedhetetlen a nuklidon­kónti vizsgálat, ha a felszíni vizekben a radioaktív anyagok útját kívánjuk nyomon követni (migráció).

Next

/
Thumbnails
Contents