Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Kelemen László: A Duna radioaktív szennyezései és hatásának megítélése

Dr. Kelemen L.: A Duna radioaktív szennyezései Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 353 A dunavíz radionuklid szennyezettsége 3. táblázat (a KRB.- Gudremingcn atomerőmű alatt) 1970-ben Tabelle 3. Radionuklide Verunreinigung des Donauwassers (unter dem Atomkraftwerk KRB-Gudremingen) in 1970 Bemerkung: 1. Mit der Summenformel 9i C

2 x c2 MMK, MIK, nMMK„ 2. Für den jährlichen Abfluss der Donau É durchschn. (Donau berechnet 140—220 m:/sec) Erőmű felett Erőmű alatt Átszámítás Ivóvíz MMK Folyóvíz MMK/ Nuklid (Gundelfin.) (Gudreming) ivóvíz MMK érték /NAÜajánl. 2. hányadra 1. hányadra 1. [pCi/1] hányadra 1. [ /tCi/mlj Ra-226 0,04—0,11 0,04—0,11 0,03670 3xl09 Th-232 nm.—0,07 nm.—0,13 0,00043 3x10-' Sr-90 nin.—0,65 0,175—1,44 0,04800 3X10" 8 101

1 Sr-89 nm.—1,64 nm.—14,15 0,00472 3 X 10" 6 2 X 10"

9 Cs-137 nm.—0,08 0,02—1,56 0,00022 7 X 106 7 X 10" 1

1 Ru-106 0,12—0,77 0,03—0,80 0,00027 3x10-6 101

0 Rn-103 nm. nm. 2xl09 Sb-124 nm.—0,24 nm.—0,20 2 X 10" 1

1 Sb-125 nm.—0,14 nm.—0,12 0,00007 2 X 10" 5 101

0 Zr-95/Nb 0,03—0,34 0,01—0,64 0,00007 2x10"» Ce-144 0,06—0,39 0,01—0,34 7X10" 1

0 Ce-141 nm. nm. 108 1-131 nm. nm.—0,31 0,00044 7X10"

7 IO9 Ba-140/La nm. nm.—0,39 0,00006 7X106 5 X 10"

9 Co-60 nm. 0,01—0,37 2x10" 1

0 Co-58 nm. nm.—0,56 0,00015 2X105 IQ"

9 Egyéb nm. nm.—1,00 Összesen 0,25—4,43 1,30—22,12 . 0,091 = 0,1 Megjegyzés C, 1. MMK, + MMK, + . . . + C„ 2. A folyó évi Q átl. (Duna = 140 nm = nem mérhető. MMK„ -220 m

3/sec) vízhozamára. I összegformulávul számítva. A radionuklidok vándorlása a folyókban A különböző radionuklidok a szennyező forrásokból a szennyvizekkel — a fizikai és kémiai tulajdonságaik, valamint a környezeti viszonyaiknak megfelelően —- oldott vagy lebegőanyag formában távoznak a befogadó vízfolyásba. A vízfolyásban a szennyezőanyagok a különféle hatások alapján (bebocsátás módja, helye stb.) hosszabb rövidebb úton elkeverednek. Ha a homogén elkeveredés bekövetkezte után a vízfolyás vizének fajlagos radioaktivitását (koncentráció) és a szennyezőforrás feletti mérési eredmény különbségét szorozzuk a vízhozammal, a bebocsátott szennyezőanyag mennyiséget kellene kapni. A két érték azonban a legritkább esetben egyezik meg, legtöbbször kevesebb, de esetenként több is lehet. A csökkenés oka egyrészt a rövid fizikai felezési idejű izotópok időarányos lebomlása (néhány órás vagy napos felezési idő). A nagy radiotoxicitású és felezési idejű izotópoknál (

9

0Sr, 13

7Cs, 6

0Co stb.) azonban ez az eset nem áll fenn, hiszen 5—30 év felezési idő mellett a vízfolyás teljes hosszán is a lefolyási idő elhanyagolhatóan kis aktivitás változást okoz. Tehát ezeknek a radionuklidóknak az anyagmérleghiányát vagy többletét a vízfolyás két különböző szelvényében, a különböző migrációs (vándorlási) folyamatok okozzák. Jelentős migrációs tényező a folyó lebegő anyaggainak leülepedése és elsodrása. Közismert, hogy minden folyómeder állandó változás alatt áll, még az állandósult mederszakaszok is. A folyók medre a felső-, középső- vagy alsószakasz jellegétől függően különböző vízhozamok, vízállások, árelvonulási periódusok függvényében egyszer épül (hordalék larakódás) máskor erodál (elsodródik). A különböző radioaktiv anyagok egy része már induláskor lebegő s2i7árcZ-anyagkcnt kerül a folyóba, ezért ezekre ugyanúgy érvényesek a fizikai, hidraulikai törtények, mint bármely más inaktiv anyagra. Tehát kissebességek és turbulencia esetén kiülepszenek, nagyobb vízsebességek pedig elsodorják. Gyakran kerülnek a befogadóba radionuklidok oldott állapotban, de kémiai tulajdonságaik folytán —- ami megegyezik az anyaelemével — a folyóban olyan kémiai reakciókban vesznek részt, melynek eredményeként szilárd csapadék fázisba kerülnek és szintén képesek kiülepedni. Az oldatban levő radionuklidok más részei ioncsere útján beépülnek a vízben levő szilárd természetes ioncserélőkbe (pl. az anyagszemcsék tekintélyes részét képező montmorillonit stb.). Tehát szintén szilárd fázisba kerülnek. További oldott nuklidok adszorbeálódnak a vízi lebegő kolloidokhoz és ezekkel együtt egy részük szintén kiülepszik. A vízbe jutó oldott radionuklidok tekintélyes része migrálódik a vízi biológiai szervezetekben. A vízi környezetben élő mikro és makro élő szervezetek (flóra és fauna) életfunkcióik a radionukli-