Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Kelemen László: A Duna radioaktív szennyezései és hatásának megítélése

Dr. Kelemen L.: A Duna radioaktí

v szennyezései Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 351 Atomerőművek várható fejlesztése és Duna szennyezése (a magyar alsó határszelvény feletti Duna vízgyűjtőjében) 1. táblázat Tabelle 1. Zu eraretende Entwicklung von Atomkraftwerken Verunreinigung der Donau. (Einzin gsenbiet der Donau stromauf des südlichen ungarischen Grenzprofild der Donau ) 1. Aufgrund der Verunreinigungs-Normative 10 Ci/Jahr 1000 MWe; 2. In 50% bei Typ BWß: 100 Ci/Jahr 1000 MWe; in 50% be; Typ PWR: 2000 Ci/Jahr ,1000 MWe, aufgrund der Verunr-Neinigungs-orma tive. 3. Abflussmenge der Donau MN W —1000 m

3/sec und aufgrund der jährlichen durchnittlichen Einleitung von verunreinigenden Stoffen R.nuklid kibocsátás a Dunába Aktivitás növekedés a Dunában 3. Év NSZK Ausztria CsSzSzK MNK Összesen Hasadási és korr. termék 1. 3H 2. Hasadási és korr. termék 3H MWe [Ci/év] [ p Ci/ml] 1970 340 — — — 340 3 34 1,6-101

0 iof

l 1975 2 350 — 150 — 2 500 25 2 700 109 io-' 1980 12 000 700 1 800 440J 15 000 150 16 700 7,0-109 7,7-10" 7 1990 40 000 7 000 12 000 8 000 67 000 670 7-7 000 3,1 10" 8 3,6-106 2000 80 000 20 000 25 000 20 000 * 145 000 1 450 157 000 6,7-108 7,3-10"

6 Jelenlegi szint. io8 io7 Megjegyzés 1. 10 Ci/év • 1000 M We szennyezési normatíva alapján. 2. 50%-ban BWR tip.-nál 1Ö0 Gi/év/1000 MWe, 50%-ban PWR tip.-nál 2000 Gi/év/1000 MWe szennyezési normatíva alapján. 3. A Duna 1000 m^/sec vízhozama és az évi átlagos szennyező anyag kibocsátás alapján. radionuklidok, valamint a nukleáris ipar szennyezései. A természetes úton és a légkörből a Dunába kerülő radionuklid szennyezéseket nevezzük a folyó radionuklid alapszintjének (nulla szint). Ennek a szintnek a meghatározása nem egyszerű feladat, igaz, hogy az ásványi eredetű természetes radionuklid szennyezés mennyisége állandó, a kozmikus sugárzás hatására keletkező és beszóródó radionuklidok mennyisége időben ugyan fluktuál, de átlag szintjük szintén viszonylag állandó. A termonukleáris légköri robbantásokból szétszóródott nuklidok, mivel nincs, vagy alig van utánpótlásuk, mennyiségük igen nagy mértékben csökkent úgyszólván csaknem megszűnt. Ez a tény a nulla szint mérését leegyszerűsítené, ha a legtöbb nagy folyó, így a Duna esetében is nem jelentkeznének növekvő irányzattal a nukleáris ipar szennyezései. A vízszennyező radionuklidok fajtájuk alapján legtöbbször nem választhatók szét származásuk szerint. A jelenlegi „nulla" szint szennyezői közül pl. a 88—»og

r

> i37q

Sj a j

ei

e

ni

egj nukleáris ipar fő szennyezői között is szerepel (hasadványok). Tehát a nukleáris ipar radioaktív vízszennyezésétiek egyértelmű meghatározása a folyókban csaknem lehetetlen, különösen, ha figyelembe vesszük a következőkben tárgyalásra kerülő radionuklid vándorlási kérdéseket is a folyókban. Az atomerőművek vízszennyező szerepe normál viszonyok esetén jelenleg csekély. A magyarországi dunaszakasz feletti vízgyűjtőben jelenleg három kisteljesítményű atomerőmű üzemel (2 db NSZK, 1 db CSSZK). Szennyező hatásuk a Dunára nem mutatható ki, talán még üzemzavar, tehát jelentősebb szennyezések esetén sem. Mivel sem a nulla szintet, sem a bebocsátott szennyezés mennyiségét, sem pedig a felső dunaszakaszon bekövetkező radionuklid vándorlási folyamatokat pontosan nem ismerjük, a felső szakaszon levő szennyező források Íratását a hazai dunaszakasz radioaktív vízminőségére értékelni nem tudjuk. Ez csak akkor volna megvalósítható, ha a bebocsátott szennyező anyag mennyiségét, időbeni eloszlását és a közbenső kritikus dunaszelvényekben is a fajlagos szennyezéseket és vízhozamokat azonos mérési módszerekkel és pontosságú műszerekkel, megfelelő gyakorisággal mérnék továbbá egységes szempontok alapján értékelnék (radioaktív anyagmérleg). A Duna mentén a jövőben épülő atomreaktorok hazai dunavíz szennyezéseinek meghatározása tehát az atomerőművek fejlesztési prognózisa, valamint a nemzetközileg alkalmazott fajlagos szennyezési normatívák alapján történt. A folyóban bekövetkező vándorlás (migráció) dinamikájának ismerete hiányában a terjedés mértékét egyszerű elkeveredéssel számoltam (1. táblázat). Az 1. táblázat adataiban nincsen figyelembe véve, hogy az ezredfordulóban az atomerőműveknek legalább 50%-a gyors (szaporító) reaktor lesz, melynek fajlagos szennyezéseire közelítő adat sem állt rendelkezésre. A táblázatban nem szerepelnek továbbá a létesülő fűtőelem reprocesszálók sem. A dunavíz radioaktív szennyezéseinek jövőbeni alakulása természetesen függ még a Duna-völgy jövőbeni nukleáris alapanyag-bányáinak létesítésétől is, melyre még feltevéseink sincsenek. Ugyancsak várható bizonyos radionuklid szennyezés a fejlődő izotóp alkalmazó kutató, építő és ipari vál-