Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Kelemen László: A Duna radioaktív szennyezései és hatásának megítélése

348 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Kelemen L.: A Duna radioaktív szennyezései a 4

0K aktivitás okozza, a kálium tartalom függvényében (1 mg/l K tartalom = 0,8 pCi/1 4

0K aktivitást képvisel). Ugyanakkor a különböző biológiai szervezetekben, különösen a növényekben jelentős mértékben feldúsul (1000—1500 a dúsulási faktor). A 4

0K jelenlegi mennyisége ugyan nem veszélyes, de már szükséges figyelemmel kísérni (felezési ideje 1,3 • • 10

9 év). Az ossz aktivitás megállapításakor különösen fontos a 4

0K mennyiségének meghatározása, a veszélyesebb izotópok arányának megállapítása miatt. Kozmikus sugárzás hatására keletkező természetes nuklidok A kozmikus sugárzás hatására a sztratoszférában számos radioaktív sugárzó anyag keletkezik gyakran számottevő mennyiségben (

3H, 1

4C, 'Be, 3

2P stb.), melyek a légköri mozgások és csapadékok hatására változó mennyiségben szóródnak be a bioszférába, illetve a Föld felszínére. Ezek a beszóródó természetes radionuklidok a környezetünkben — a felezési idő és behullás mértéke alapján — egyensúlyban vannak. Pl. a behulló 3H, (trícium) a földön egyensúlyban levő mennyisége kb. 69 MCi (Megacuria) értékű. A felszíni vizeinkben 1962 előtt a 3H szennyezés értéke 5—10 TU (trícium egvség= 10

1

8 H atomból 1 3H, azaz 16—32 pCi/í) volt. 2. Radioaktív vízszennyezések emberi beavatkozások hatására A természetes radionuklidok kitermelésével (bányászat), feldolgozásával (dúsítás), valamint a nukleáris ipari tevékenység folytán (reaktor technológiák) nagy mennyiségű koncentrált radioaktív anyag keletkezik. A nukleáris ipar feladata tehát megoldani, hogy a nyersanyagából, vagy a tevékenysége hatására keletkező radioaktív hulladékok visszatartásával és hermetikus elzárásával káros szennyezések ne kerüljenek az emberi környezetbe. Termonukleáris kísérleti atomrobbantások Az 1960-as évek elején légköri terminukleáris kísérleti robbantások hatására, óriási mennyiségű radioaktív anyag sodródott a felső rétegekbe, mely az egész Föld felszínén elszóródott. A légkörből behulló szennyezések mértékének időbeni változásait tartalmazza az 1. ábra (A méréseket a Meteorológiai Intézet és az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet végezte 1. ábra). Budapest területén lehulló fallout és aerosol a robbantások időszakában 1—2 nagyságrenddel emelkedett. A beszóródó szennyezések jelentős része 8

9Sr—

9

0Sr, 13

7 Cs és 3H. Pl. a légköri atomrobbantásokból a légkörbe került 3H értéke kb. 1700 MCi volt. A felszíni vizeinkben hasonlóan kimutatható ez a légkörből származó szennyezési csúcs, csak lényegesen nyújtottabb formában. A folyók vizének maradék aktivitásából még jelenleg is a nagyobb részét képezi a légkörből lehulló radionuklid szennyezés. Jelenleg a Duna 3H szennyezése Budapestnél 150—200 TU értékű (480—640 pCi/1). [pCi/m

2] [nCi/rtf] Sj 1960 1961 1967 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1910 M 1. ábra. Fallout és aerosol alakulása Budapesten 1960 — 1970 között A Meteorológiai Intézet és az OSSKI mérései Abb. 1. Gestaltung des Fallout und des Aerosols in Budapest zwischen 1960 — 1970 Messungen des Meteorologische-Institus der OSSKI Urán és Thorium bányák és dúsítók Az termU és termTh a nukleáris ipar alapanyaga. Mindkét fém érc formájában a kőzetekben van jelen különböző, de mindig viszonylag alacsony százalék összetételben. A kitermelt ércet a meddő kőzetekből kémiai feltárással vonják ki. A dúsítási technológia azonban az U-t vagy Th-t nyeri ki, a kísérő leányelemei túlnyomórészt a meddőhányóra illetve zagytérre kerülnek és ezek jelentékeny környezeti szennyezést okozhatnak, a csapadékvizek elmosó hatására, vagy a zagyolóvíz talajba szivárgása útján. A dúsító üzemek szennyvizeivel termU, termTh 22

6Ra és más leányelemeik távoznak a befogadókba és a talajvizekbe. Atomerőművek Az atomerőművek többféle típusú atomreaktorral üzemelnek. Az üzemi típusok azonban jelenleg még kizárólag a ((lassú) termikus reaktor típusokból kerülnek ki. Ezen belül a moderátor, illetve a hőközlő anyagát illetően többféle technológia létezik (nehézvizes, könnyűvizes, grafitos, nátriumos stb.). A legelterjedtebb megoldás a könnyűvizes típus, melynek további két rendszere a forraló vizes és a nyomott vizes. Nálunk a nyomott vizes ún. Voronyezsi víz-vizes rendszerű reaktorokat építik be. A reaktorból kikerülő radioaktív anyagok mennyisége, fajtája és kikerülés útja típusonként változó. Minden reaktor típusnál, a környezetbe kilépő szennyezések mennyisége szem-