Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Dr. Juhász András: Bükk-hegység ÉK-i részi forrásai vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével

Dr. Juhász A.: Bükk-hegység ÉK-i része Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. 321 2. ábra. A K—Ny-i irányú szerkezeti vonalak mentén kialakult baralngok típusai Puc. 2. Tunbi neitjep, eo3HUKaioufux no AUUUU ineKmoiiu'lecKUX pa3A0M0e eocmowo-3anadnoao iianpaeAeiiusi Abb. 2. Typen der längs der tektonischen Linien in ostwestlicher Richtung ausgebildeten Höhlen 3. ábra. EK—DNy-i vetődések mentén kialakult barlangok típusai Puc. 3. Tunbi neiifep, pacnoAoytcemibix edoAb AUHUU cőpoca ceeepoeocmonio — weo3anaduozo uanpaeAeuun Abb. 3. Typen der längs der nordöstlichen-südwestlichen Verwerfungen ausgebildeten Höhlen — a vízgyűjtő területének csapadéka és a forráshozama, ellenállása, hőmérséklete, — víz minőségének a tárolókőzete, és vízgyűjtő terület kőzeteinek anyaga, —- víz minőségének és a víz egy részének karsztba történő tartózkodási ideje, illetve a víz sebessége között. A források vízgyűjtő területének csapadéka, vízhozama, ellenállása és hőmérséklete közötti kapcsolat,. A karsztforrások egy részénél a víz összes szilárd maradékát nem határozták meg. Vezetőképességmérést azonban igen gyakran végeztek. Ez azt mutatja, hogy a karsztforrások ellenállása közepes vízhozamok esetén általában V—

VI., X—XTI. hónapban 1100—1248 Ohm között, kis vízhozamok esetén általában I—

II., VII—IX. hónapban 928—1100 Ohm között és nagv vízhozamok esetén általában III—IV. hónapban 1248—1490 Ohm között változik. Sok csapadék esetében nagyobb lesz a víz sebessége, kevesebb lesz a víznek a tartózkodási ideje a karsztban, tehát kevesebb kalciumot és magnéziumot old. 4. ábra. Összefüggés a források és a meteorológiai adatok között Puc. 4. Ceii3b MetneopoAozwiecKUX napaMempoe u zuápoAOeuiecKux xapcncmepucmuK ucmo'mwcoe Abb. 4. Zusammenhang zwischen den Quellne und den meteorologischen Daten A csapadék, a vízhőmérséklet, a forráshozamok és a víz ellenállása közötti összefügést a Szinva forrás esetében a 4. ábrán láthatjuk. A hozamgörbék kiegyenlítéséből egy sinus görbéhez hasonló görbét kapunk, amelynek minimális értékei a nyári-őszi hónapokra esnek. Ezek évenként eltolódhatnak és nagyságrendjük, amplitúdójuk változhat. A csapadékvíz forráshozam-növelő hatása a bükki forrásokban is jól megfigyelhető. Különösen a hóolvadások vizének jelentkezése szembetűnő. A tél közbeni olvadások szabják meg a maximális értékhez közeli vízhozam-csúcsok számát. Az eső alakjában lehulló csapadék a forráshozamok változásában eltérő módon jelentkezik. Elsősorban attól függ, hogy a vizsgált időszakban az átlagosnál nagyobb vagy kisebb-e a forráshozamok, illetve az átlagosnál több vagy kevesebb csapadék esik-e a vízgyűjtő területre. Az átlagosnál csapadékosabb időszakban az összefüggés szembetűnőbb. A tavaszi, nváreleji időszakban (a forráshozamok csökkenésének kezdetén) a csapadék hatása még kisebb mennyiség esetén is látszik. (A karsztjáratokban a vízszint még magas.) A hatékony csapadékmennyiség a megfigyelések alapján körülbelül 30 mm. Az őszi-téleleji időszakban (a görbe minimális, illetve emelkedési szakaszán) a forráshozamok növekedéséhez már 60—100 mm csapadék szükséges. A csapadék hatása a források hozamnövekedésében nem azonos idő múlva jelentkezik. Ez függ a forrás típusától és a vizsgált időszaktól. Általában azt látjuk, hogy a lehullott csapadék a forrásokban tavaszi időszakban néhány nap (a járatok még feltöltöttek), az őszi időszakban 1—2 hónap (a csapadék első része a kiürült járatokat tölti fel). A források vizének hőmérséklete általában az évi középhőmérséklet körül mozog. (Lillafüreden a sok évi középhőmérséklet +8,2 °C.) A legkisebb hőmérsékletértékek a téleleji időszakra esnek. A bükki források vizei hőmérséklet vonatkozásában