Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Dr. Juhász András: Bükk-hegység ÉK-i részi forrásai vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével
322 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Dr. Juhász A.: Bükk-hegység ÉK-i része 1. táblázat Karsztforrások és törmelék források jellemző vízkémiai adatai TaöAuqa 1. XuMuuecicue xapaKmepucmuKU eod Kapcmoeux u HeKapcmoeux ucmotnuKoe Tabelle 1. Charakteristische wasserchemische Daten der Quellen im Karst und Schutt des Bükk-Gebirges Karsztforrás Törmelékforrás Lúgosság [W] Karb. keménység (nk°] Állandó keménység [nk"] .... Összes keménység [nk ] Kalcium [mg/1] Magnézium [mg/1] Klorid [mg/1] Szulfát [mg/1] 4 — 7 között, leggyakrabban 5 körül 14 — 20 között, leggyakrabban 15 — Ki között 0 — 6 között, leggyakrabban 2 — 3 köközött 15 — 22 között, leggyakrabban 15 körül 87—130 között, leggyakrabban 100 körül 5 — 94 között, leggyakrabban 15 körül 3 — 23 között, leggyakrabban 13 körül 15 — 330, értéke igen változó 1 alatt 3 alatt 2 alatt, leggyakrabban 1 körül 5 alatt 7 — 24, leggyakrabban 15 körül 0 — 5, leggyakrabban 1 alalt 0 — 5, leggyakrabban 2 körül 0 — 300, értéke igen változó, de általában alacsony igen kedvezőek. A forrásvizek ellenállásértékeinek változásából érdekes következtetéseket vonhatunk le. Általában azt látjuk, hogy nagy forráshozamokhoz nagy ellenállásértékek tartoznak (Kessler [9], Vendl[ 11]). A barlangi árvizeket mindenkor követi, illetve jelzi a víz ellenállás értékének növekedése. Kis vízhozamoknál mért ellenállásértékekből azonban azt látjuk, hogy a minimális vízhozam értékeket nem követi az ellenállásérték erőteljes csökkenése. Ez a vízutánpótlódás, illetve szivárgás azonban jellegével (körülbelül azonos repedésméretek) magyarázható. A vizsgálatok legérdekesebb eredménye, hogy az ellenállás- és vízhozamörbe egymáshoz viszonyítva eltolódik. A nagyobb ellenállásértékek (emelkedések) előbb jelentkeznek, mint a nagy (emelkedő) vízhozamok. A görbék csúcsai tehát nem esnek egybe, de összetartozásuk alakjukból ítélve szembetűnő. Ez azzal magyarázható, hogv a beszivárgott csapadékvíz nem közvetlenül a forrásszinten (helyén) jelentkezik, hanem a víz keveredik és a tárolt vízmennyiség egy részét kiszorítja. Ez a felismerés jelentős lehet a vízvagyongazdálkodásban, mivel előre jelzik a forráshozamok következő növekedését. Az előrejelzés a megfigyelések szerint néhány napos, de több hónapos is lehet. A források vízminőségének, tárolókőzetének, a vízgyűjtő terület kőzetanyagának kapcsolata A Bükk-hegységi források két nagy csoportba sorolhatók: 1. Karsztforrások. 2. Törmelék- és rétegforrások. A két típus általában földtani helyzete, vízhozama alapján is szétválasztható (a törmelék források kisebb hozamúak), de sokszor csak kémiai jellegük alapján különíthetjük el (l. táblázat). A kémiai elemzések adataiból azt látjuk, hogy a karsztforrások vizeiben a különböző ásványi sók mennyisége — kivéve a magnéziumot és a szulfátot — elég szűk határok között mozog. A kis a nagv értékek általában a nagy vízhozamhoz, értékek kis vízhozamhoz tartoznak. A Mg 2 + változásának oka, hogy a liiikk-hegvségben kétféle karbonátos kőzet van (mészkő és dolomit). A dolomitos területek forrásai több Mg 2 + oldanak. Az oldott mennyisége alapján tehát következtethetünk arra, hogy a forrásokhoz tartozó vízgyűjtő terület fedett része milyen jellegű kőzetekből tevődik össze. Mg 2 + mg/l Szinva Eszperantó Margit főforrás forrás forrás 5,66 94 17,55 (A méréseket azonos időben végeztük). Ebből az látszik, hogy a Szinva főforrás vízgyűjtő területén, illetve átmenő barlang szelvényében mészkő, a Margit forrásán mészkő és dolomit, az Eszperantó forrásén dolomit található. A bükki karsztvizek Ca 2 +, Mg 2 + aránya igen változó. Az S0 4 2- értéke általában azoknál a forrásoknál magas, amelyeknek vízgyűjtő területén vagy a víznyelő és forrás között diabáz, porfirit és kvarc2. táblázat Források vízgyűjtő területének kőzetanyagától fiiggő vízkémiai jellegei TaÖAUija 2. XuMuiecicue xapaKmepucmuKU eod ucrnotHUKoe e íaeucuMocmu om nopod, CAaaaioiifux eodocőopHbiü öacceün Tabelle 2. Von der Gesteinsart des Einzugsgebiets abhangige wasserchemische Charakter der Quellen Falás Felső-, középső triász mészkő Mészkő diabáz (porfir) határ vékonypados (agyagos) mészkő Eocén mészkő Összes keménység Kalcium-ion 14—16 13-22 3 — 14 13-15 [Ca 2 +] 53—108 48 — 132 7 — 50 46 — 65 Magnézium-ion [Mg*+] 4—190 15 — 330 15 — 32 25 — 32 Klorid-ion [Cl"] 4 — 21 7—10 2-9 10 — 19
