Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Dr. Juhász András: Bükk-hegység ÉK-i részi forrásai vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével

Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 34 J BÜKK HEGYSÉG ÉK-i RÉSZI FORRÁSAI vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével Dr. JUHÁSZ ANDRÁS* a föld tudományok kandidátusa A Bükk hegység forrásainak — a leszálló karszt övében — elkülöníthető vízgyűjtő területei, beszivárgási helyei (víznyelői), vizes átmenő barlangjai vannak. A forrásokhoz egy vagy több víznyelő, ritkábban egy víznyelőhöz több forrás tartozik. (A hegységperemeken a karsztjáratok egymással összefüggnek.) A forrásokhoz tartozó barlangrendszerek és víznyelők helyét a külszíni domborzat, a kőzethatárok és a szerkezeti vonalak határozzák meg. A forrásokhoz tartozó jelentősebb barlangok a K—Ny-i szerkezeti vonalakhoz és az ÉK—DNy-i a völgytalpak felett, sokszor a domboldalakon, kisebb völgyekben helyezkednek el (3. ábra). A folyóknál megismert szakaszjelleget a vizes barlangokban is megfigyelhetjük. (Különösen az ÉK—DNy-i irányú barlangoknál érvényesül.) 1. Felső szakasz. Ezt függőleges, vagy meredek víznyelő-ág jellemzi. Ezen a szakaszon főleg az eróziós hatások érvényesülnek. 2. Középszakasz. Ezt átmenő ágnak (szakasznak) is nevezhetjük. Jellemzője a csaknem szintes barlangrész. A barlang alján hordalék, oldalán eróziós színlők láthatók. Az egyes részeken tufa JELMAGYARAZATYiznyomjetzésalapján | • Jólkarsztosodott kimulmltUKzefúggtiek I: •"'• :

t mészkóterületek Kissé karsztosodon hinni Eruptív kőzetek, mészkőterületek Iniiii

l (Altporfirit.diához esfufatk) 1. ábra. A Bükk hegység létrástetői részének hidrogeológiai vázlata Puc. 1. rudpoaeojioimeacan napma lacmu Ewkkckoü eo36biiueHHocmu ,,Jlempauimem?" Abb. 1. Hydro geologisch es Schema des Teiles Létrástető des Bükk-Oebir ges irányú vetődésekhez kötöttek (1. ábra). A kialakult barlangrendszerek formái azonban a két szerkezeti irány jellegétől függően változnak. A K—Ny-i irányú barlangok nagymélységűek, szintváltozásuk folyamatos, a hozzájuk tartozó források nagyobb völgyek talpán találhatók (például : Szepesy barlang, Istvánlápai barlang és a hozzátartozó Anna-forrás (2. ábra). Az ÉK—DNv-i irányú barlangok lépcsőzetes kialakulásúak, a közel szintes, szakaszokat függőleges szakaszok kötik össze. A források gyakran * Szénbányák, Miskolc. szifonok, gátak találhatók. Ebben a szakaszban az erózió és korróziós nyomok egyformán megtalálhatók. 3. Alsó szaka,sz. A források közelében vannak. A tágas cseppkőves termek, szűk összekötő folyosók a jellemzői. Sok helyen teljesen vagy részlegesen eltömődtek. A külszín közelsége miatt gyakoriak a beomlások. A forrásokhoz tartozó vízgyűjtő területek (a víznyelők és források kapcsolata), a víznyelők és források között feltárt barlangszakaszok ismerete lehetővé teszi, hogy összefüggést keressünk a források