Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Gyánó Antal: Pufferoltsági állapot változása a Bánhalma–Telekhalom II., III. és IV. tavakban

Gyánó A.: Pufferoltsági állapot változása Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. 319 8. ábra. A vezetőképességi értékek eltérései a vegatációs átlagtól a fenék feletti vízben « Abb. 8. Abweichungen der Leitfähigkeitswerte vom Vegetationsmittel im Wasser über der Bettsolde 0©®©©©©©®® I 1 1 1 —L L I i i i Vegetációs periódus 9. ábra. Az oxigénfogyasztási értékek eltérései a vegetációs átlagtól a fenék feletti vízben Abb. 9. Abweichungen der SauerStoffVerbrauchswerte vom Vegerations-Mittel im Wasser über der Bettsolde latilag 30%-os. A három tó között lényeges eltéréseket nem tapasztaltunk, feltehetőleg az állandó vízutánpótlás miatt. A 9. ábrán látható, hogy a IV. tó és a II. tó közötti különbség az oxigénfogyasztási értékben megmutatkozik. A 11. tó stabilabb. IRODALOM ("1] Dezső, Oy.: Állami Gazdasági Haltermelési Tanácskozás, Állami Halgazdasági Egyesülés. Tihany, 1972, jan. 21. [2] Breitig, O.; Tümpling, II

7.

: Ausgewählte Methoden der Wasseruntersuchung. IT. VEB Gustav Fischer Verl. Jena, 1970. [3] Dvihally, Zs.; Pónyi, J.: A kistelek környéki szikes vizek kémiai összetétele és Crustaceae faunája. Hídról. Közlöny. 37, 257—262. 1957. [4] Fábry, I.: Über die chemische Verhältnisse einiger auf Szik-Böden angelegten Fischteiche. Abhandlung des Natron-Gewässer-Symposiums Tihany—Szeged —Szarvas (29. 9—4. 10. 1969). Nr. 7. Wien 1971. 10. ábra. A II., III., IV. tavak pH értékének variációs szélessége és a pH-tói függő H.

;S, NH

3 Abb. 10. V ariaetions-Breite der pH-Werte der Teiche II, III und IV und der vom pH abhängige HJS, NH

a [5] Liebmann, H.

: Frischwasser-Abwasserbiológie. IT. VEB Gustav Fischer Verlg. Jena, 1960. [6] Ruttkay, A.: Szikes tavak iondinamizmusáról. OMMT ÉVKÖNYV. Vol. VI. 271—290. 1964. [7] Veszprémi, B.: Limnológiai vizsgálatok a tatai Öreg tavon OMMI Évkönyv 5. 183—206. 1961. Aenderung des Pufferungszustands in den Teichen II, III und IV in Bánhalma-Telekhalom Gyánó, A. In 1971 wurden bei zehn Gelegenheiten (zweiwöchentlich) in den Teichen der Fisehereieinheiten II, III und IV des Staatsguts Bánhalma —Telekhalom im Mittleren Theissgebiet Untersuchungen vorgenommen. Diese hatten das Ziel festzustellen, welchen Zusammenhang die in der Praxis wichtigen Wassergüte-Zeiger (NH

3, H.,S — gelöste N, P, K, C — gelöster Salzgehalt — Algen) bei der pH Pufferung zeigten. Bei der Berechnung der pH-Pufferung haben wir einfach folgende Gleichung aufgrund der Arbeiten von DVTHALLY, T'ÖNYI und RUTTKAY benützt: HCO3+CO3 pH —

4,0 [3, 6] Tm weniger gepufferten Teich IV weichten während fler Vegetationszeit folgende Zeiger vom gerechneten Mittel in grösserem Masse ab: gelöster N, P, K, Permanganat-Sauerstoffzehrung; NH

3H,S. Vertikale Unterschiede wiesen auch auf den weniger stabilen Zustand des Teiches hin. In diesem Teich war die Zahl und Menge der Algen geringer und im Sommer wurde bei den eingesetzten Fischen eine vorübergehende Fressunlust beobachtet. Der II. Teich war der stabilste.