Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Nagy G.: Vízkezelés ipari célra Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 257 IRODALOM [1] Deák F.—Sátorhelyi T. : Vízszintes tengelyű, zárt dobszűrő gyártmánycsalád kialakítása. Műszaki Tervezés. 1971. 9. [2] Horváth J. — Tóth L.—Zsuffa A.: MÉLYÉPTERV típusú derítőmedencék. Műszaki Tervezés. 1972. 3. [3] Nagy G.—Sdrávicli J. : A Budafoki Kart onlemezgyár ipari víztisztító berendezése. Műszaki Tervezés. 1972. 9. [4] Hribik F. : Korszerű felszíni víz tisztítómű. Mélyépterv Közlemények. 1973/1. [5] Nagy G. : A Szeged — Algyői rétegvíz kezelése viszszasajtolás céljára. Mélyépterv Közlemények. 1973/1. Water treatment for industrial purposes By Nagy, G. In Hungary, just as in other countries, surface waters are the principal sources of industrial water. The limited volume of the available water resources have made the most economical use of industrial water produced therefrom imperative. For this reason the flow-through cooling methods applied earlier have increasingly been replaced by recirculation systems. Parallel thereto the requirements for treated water have undergone substantial changes. Whereas initially water treatment consisted mainly of settling only, the present demands of industry can be met exclusively by chemically treated and filtered water, or by water softenend with lime and stabilized. Designs for the necessary equipment have been developed at MÉLYÉPTERV. The demands of industry are not restricted to cooling water and recirculated water, but include waters satisfying special quality requirements for use in production technology and for solving particular manufacturing functions. (Folytatás a 244. oldalról) Az 1. térkép a 10 — 20 méteres sekélyfúrások hálózatát tünteti fel megjelölve, hogy melyik fúrásokban végeztek makroszkópos, illetve részletes laboratóriumi vizsgálatokat. A térkép mellett két kis melléktérképen a közópmélysógű alapfúrások és a kiépített artézivízfigyelő kutak helyét tüntették fel. A 2. (érkép 29 felszíni földtani képződményt ábrázol, mellette egy áttekintő földtani szelvény és jelmagyarázóval. A 3. (érképen a 10 méteres fúrások kőzettani szelvényei és egyes fúrások részletes szemcseösszetételi grafikonjai vannak színesen, világosan ábrázolva. A 4. (érképen a mésztartalmat az általajban 0,4 — 0,5 m mélységben ós két kis melléktérképen 1 m és 1,5 m mélységben a felszín alatt mutatja be. Az 5. (érkép a felszín vízáteresztő képességét 0,4 — 0,5 m mélységben és két melléktérkép 0,9 —1,0 m, illetve 1,4 —1,5 m mélységben tünteti fel. A (». térkép a felszín alatt 2 m mélységben, a 7. térkép 5 m és a 8. (érkép 10 m mélységben található képződményeket s a térképek mellett a jellegzetes kőzetek szemcsegörbóit mutatja be. A 9. (érképen a jellemző építésföldtani körzetek és oldalt egyes fúrások részletes szemcseösszetótele van ábrázolva. A térképen a talajvíztükör állása is fel van tüntetve. A 10. térkép a sekélyfúrásokban észlelt talajvíz jelentkezési mélységét tünteti fel 100 m-enként (0—100, 100 —200 . . . 900 cm< ) s oldalt két földtani szelvényt is bemutat megjelölve a talajvíz jelentkezési mélységét. A 11. (érkép a talajvíztükör nyugalmi szintje a felszín alatt 1 m-es mélységközökben (0,1 m, 1—2 m. . . 9 m) ábrázolja s oldalt hat talaj vízfigyelő kút víz járási görbéit, a talajvíztükör sok évi ingadozásának menetét szemlélteti. A 12. (érkép a talaj víztükör helyzete a tenger szint je felettW80,81. . . 99 m. t. sz. f. magasságban ábrázolja s két melléktérképen a talajvíz jelentkezési mélysége a fúrásokban t. sz. feletti helyzetben ós a felszín domborzatát ugyancsak t. sz. f. mutatja be. A 13. (érképen a talajvíztükörre ható nyomás mórtékét láthatjuk és két földtani szelvényt (27 képződménnyel) feltüntetve rajtuk a talajvíz jelentkezési mélységét. A 14. (érkép a talajvíz oldott anyag tartalmát tünteti fel nagyon szemléletesen és két kis színes folttórkép a talajvíz keménységét, illetve lúgosságát. A 15. (érkép öt színben 100 m móterközönkónt tünteti fel a legjobb felszín alatti vízadó réteg mélységét és nagyon szemléletesen a lapra eső fúrások fajlagos vízhozamát l/p/m-ben. Két kis melléktérképen a geotermikus gradiens értókét és a nyomásviszonyokat a rétegvizekben mutatja be. A 16. (érképen a negyedkori rétegek vastagságát láthatjuk m-ben. Az egyik kis melléktérképen az artézi vízszintek abszolút tengerszint feletti magassága 300 m mélységből, egy másikon a negyedkori rétegek porozitása és átlagos fajlagos vízhozama van ábrázolva. A 17, térkép (Dr. ZJrbancsek János munkája) a levantei üledékek vastagságát mutatja be, míg az egyik melléktérkép a levantei üledékek fekütórkópót a másik pedig az artézi kutak átlagos mélységét. A 18. térkép (Polcz Iván szerkesztette) az alsó-felső pannóniai határ szintvonalas térképe. Az első melléktérkép az OKGT ós az ELOI reflexiós és refrakciós szelvényhálózatát tünteti fel míg a második a működő hévizes kutak helyét, mélységét, vízhozamát, vízhőfokát, nyugalmi vízszintjót, a víz vastartalmát és keménységét. (A két melléktérképet Kuti László szerkesztette.) A 19. térkép (szerkesztette Polcz Iván) a geofizikai mérések alapján a miocén medencealjzat szintvonalas színes folttérképe. Az egyik melléktérkép ugyanaz mint a 18. térképlapon míg a másik a földmánesség függőleges térerősség anomáliáit ábrázolja. A 20. (érkép (Dr. Wein György munkája) a geofizikai ailatok felhasználásával a neogén előtti medencealjzatszerkezet földtani térképe, melyen a különböző képződmények, törésvonalak, a medencealjzat szintvonalai vannak feltüntetve. A térkép mellett egy ÉNy — DKirányú földtani szelvény tíz képződménnyel szemlélteti a terület földtani felépítését. A 21. térkép (szerkesztette Dr. Wein György) a felsőkréta előtti medencealjzat szerkezetföldtani viszonyait, adja, míg mellette egy teljes rótegoszlop a prekambriumtól a holocénig, a korbeosztás, vastagság ós képződményeket szemlélteti. A 22. (érkép a területen található ásványi nyersanyaglelőhelyeket és fontosabb artézi kutak helyét és leglényegesebb adatait szemlélteti. Az egyik kis melléktérkép a népsűrűséget, míg a másik az artézi kutak vízhozamát egy lakosra számítva l/nap/fő adja meg. Nagyon röviden szinte csak felsorolásszerűen iparkodtam ismertetni a 22 térképlapot. Hangsúlyozottan ki kell emelnem az egyes lapok kitűnő helykihasználását mert a 22 db 1 : 200 000 térképlap mellett 20 kis melléktérkép, 9 földtani szelvény és 51 grafikon teszi szinte teljessé az atlaszt. Az atlasz legnagyobb érdeme tudományos de főleg gyakorlati szempontból, hogy a földtani, vízföldtani, építésföldtani, kőzettani, agrogeológiai, vízkémiai, réteg vastagsági, medeneealjzati, szerkezetföldtani, ásványi nyersanyaglelőhelyek, artézi és hévizek, anyagvizsgálati stb. adatok komplex feldolgozásával szinte mindenre kiterjedő kéyet. ad a területről. A gyakorlatban a magas és mélyépítésben, területrendezésben, vízhasznosítás- vízellátás, vízépítés, mezőgazdaságban egyaránt kitűnően hasznosítható. Külön is kiemelem, hogy a tervezett csongrádi vízlépcső tervezésénél szinte nélkülözhetetlen alapadatokat szolgáltat. Az atlasz a M. A. F. I. házi nyomdájának kiváló munkája. Dr. Vitális Sándor