Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Nagy G.: Vízkezelés ipari célra Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 257 IRODALOM [1] Deák F.—Sátorhelyi T. : Vízszintes tengelyű, zárt dobszűrő gyártmánycsalád kialakítása. Műszaki Tervezés. 1971. 9. [2] Horváth J. — Tóth L.—Zsuffa A.: MÉLYÉPTERV típusú derítőmedencék. Műszaki Tervezés. 1972. 3. [3] Nagy G.—Sdrávicli J. : A Budafoki Kart onlemezgyár ipari víztisztító berendezése. Műszaki Tervezés. 1972. 9. [4] Hribik F. : Korszerű felszíni víz tisztítómű. Mélyép­terv Közlemények. 1973/1. [5] Nagy G. : A Szeged — Algyői rétegvíz kezelése visz­szasajtolás céljára. Mélyépterv Közlemények. 1973/1. Water treatment for industrial purposes By Nagy, G. In Hungary, just as in other countries, surface waters are the principal sources of industrial water. The limited volume of the available water resources have made the most economical use of industrial water produced there­from imperative. For this reason the flow-through cooling methods applied earlier have increasingly been replaced by recirculation systems. Parallel thereto the requirements for treated water have undergone substantial changes. Whereas initially water treatment consisted mainly of settling only, the present demands of industry can be met exclusively by chemically treated and filtered water, or by water softenend with lime and stabilized. Designs for the necessary equipment have been developed at MÉLYÉPTERV. The demands of industry are not restricted to cooling water and recirculated water, but include waters satisfying special quality requirements for use in production technology and for solving particular manu­facturing functions. (Folytatás a 244. oldalról) Az 1. térkép a 10 — 20 méteres sekélyfúrások háló­zatát tünteti fel megjelölve, hogy melyik fúrásokban végeztek makroszkópos, illetve részletes laboratóriumi vizsgálatokat. A térkép mellett két kis melléktérképen a közópmélysógű alapfúrások és a kiépített artézivíz­figyelő kutak helyét tüntették fel. A 2. (érkép 29 felszíni földtani képződményt ábrázol, mellette egy áttekintő földtani szelvény és jelmagyará­zóval. A 3. (érképen a 10 méteres fúrások kőzettani szel­vényei és egyes fúrások részletes szemcseösszetételi grafikonjai vannak színesen, világosan ábrázolva. A 4. (érképen a mésztartalmat az általajban 0,4 — 0,5 m mélységben ós két kis melléktérképen 1 m és 1,5 m mélységben a felszín alatt mutatja be. Az 5. (érkép a felszín vízáteresztő képességét 0,4 — 0,5 m mélységben és két melléktérkép 0,9 —1,0 m, illetve 1,4 —1,5 m mélységben tünteti fel. A (». térkép a felszín alatt 2 m mélységben, a 7. tér­kép 5 m és a 8. (érkép 10 m mélységben található kép­ződményeket s a térképek mellett a jellegzetes kőzetek szemcsegörbóit mutatja be. A 9. (érképen a jellemző építésföldtani körzetek és oldalt egyes fúrások részletes szemcseösszetótele van ábrázolva. A térképen a talajvíztükör állása is fel van tüntetve. A 10. térkép a sekélyfúrásokban észlelt talajvíz jelentkezési mélységét tünteti fel 100 m-enként (0—100, 100 —200 . . . 900 cm< ) s oldalt két földtani szelvényt is bemutat megjelölve a talajvíz jelentkezési mélységét. A 11. (érkép a talajvíztükör nyugalmi szintje a fel­szín alatt 1 m-es mélységközökben (0,1 m, 1—2 m. . . 9 m) ábrázolja s oldalt hat talaj vízfigyelő kút víz járási görbéit, a talajvíztükör sok évi ingadozásának menetét szemlélteti. A 12. (érkép a talaj víztükör helyzete a tenger szint je felettW80,81. . . 99 m. t. sz. f. magasságban ábrázolja s két melléktérképen a talajvíz jelentkezési mélysége a fúrásokban t. sz. feletti helyzetben ós a felszín dombor­zatát ugyancsak t. sz. f. mutatja be. A 13. (érképen a talajvíztükörre ható nyomás mór­tékét láthatjuk és két földtani szelvényt (27 képződ­ménnyel) feltüntetve rajtuk a talajvíz jelentkezési mély­ségét. A 14. (érkép a talajvíz oldott anyag tartalmát tün­teti fel nagyon szemléletesen és két kis színes folttór­kép a talajvíz keménységét, illetve lúgosságát. A 15. (érkép öt színben 100 m móterközönkónt tün­teti fel a legjobb felszín alatti vízadó réteg mélységét és nagyon szemléletesen a lapra eső fúrások fajlagos víz­hozamát l/p/m-ben. Két kis melléktérképen a geoter­mikus gradiens értókét és a nyomásviszonyokat a réteg­vizekben mutatja be. A 16. (érképen a negyedkori rétegek vastagságát lát­hatjuk m-ben. Az egyik kis melléktérképen az artézi vízszintek abszolút tengerszint feletti magassága 300 m mélységből, egy másikon a negyedkori rétegek poro­zitása és átlagos fajlagos vízhozama van ábrázolva. A 17, térkép (Dr. ZJrbancsek János munkája) a levan­tei üledékek vastagságát mutatja be, míg az egyik mel­léktérkép a levantei üledékek fekütórkópót a másik pedig az artézi kutak átlagos mélységét. A 18. térkép (Polcz Iván szerkesztette) az alsó-felső pannóniai határ szintvonalas térképe. Az első mellék­térkép az OKGT ós az ELOI reflexiós és refrakciós szelvényhálózatát tünteti fel míg a második a működő hévizes kutak helyét, mélységét, vízhozamát, vízhő­fokát, nyugalmi vízszintjót, a víz vastartalmát és ke­ménységét. (A két melléktérképet Kuti László szer­kesztette.) A 19. térkép (szerkesztette Polcz Iván) a geofizikai mérések alapján a miocén medencealjzat szintvonalas színes folttérképe. Az egyik melléktérkép ugyanaz mint a 18. térképlapon míg a másik a földmánesség függőleges térerősség anomáliáit ábrázolja. A 20. (érkép (Dr. Wein György munkája) a geofizikai ailatok felhasználásával a neogén előtti medencealjzat­szerkezet földtani térképe, melyen a különböző képződ­mények, törésvonalak, a medencealjzat szintvonalai vannak feltüntetve. A térkép mellett egy ÉNy — DK­irányú földtani szelvény tíz képződménnyel szemlélteti a terület földtani felépítését. A 21. térkép (szerkesztette Dr. Wein György) a felső­kréta előtti medencealjzat szerkezetföldtani viszonyait, adja, míg mellette egy teljes rótegoszlop a prekambrium­tól a holocénig, a korbeosztás, vastagság ós képződmé­nyeket szemlélteti. A 22. (érkép a területen található ásványi nyersanyag­lelőhelyeket és fontosabb artézi kutak helyét és leglé­nyegesebb adatait szemlélteti. Az egyik kis melléktér­kép a népsűrűséget, míg a másik az artézi kutak víz­hozamát egy lakosra számítva l/nap/fő adja meg. Nagyon röviden szinte csak felsorolásszerűen ipar­kodtam ismertetni a 22 térképlapot. Hangsúlyozottan ki kell emelnem az egyes lapok kitűnő helykihasználását mert a 22 db 1 : 200 000 térképlap mellett 20 kis mellék­térkép, 9 földtani szelvény és 51 grafikon teszi szinte tel­jessé az atlaszt. Az atlasz legnagyobb érdeme tudomá­nyos de főleg gyakorlati szempontból, hogy a földtani, vízföldtani, építésföldtani, kőzettani, agrogeológiai, víz­kémiai, réteg vastagsági, medeneealjzati, szerkezetföld­tani, ásványi nyersanyaglelőhelyek, artézi és hévizek, anyagvizsgálati stb. adatok komplex feldolgozásával szinte mindenre kiterjedő kéyet. ad a területről. A gya­korlatban a magas és mélyépítésben, területrendezésben, vízhasznosítás- vízellátás, vízépítés, mezőgazdaságban egyaránt kitűnően hasznosítható. Külön is kiemelem, hogy a tervezett csongrádi vízlépcső tervezésénél szinte nélkülözhetetlen alapadatokat szolgáltat. Az atlasz a M. A. F. I. házi nyomdájának kiváló mun­kája. Dr. Vitális Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents