Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Dr. Donászy Ernő: A Magyar Hidrológiai Társaság a limnológia fejlődéséért

230 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. sz. Dr. Donászy E.: A MHT a limnológia fejlődéséért sal voltak a limnológusok kutatási témaválasztására is. A miskolci hidrológiai ankéton számos javaslatot tettek, egyik legjelentősebb az a javaslat, amely támogatta a VITUKI megalakítását: „I. Feltétlenül szükséges a Hidrológiai Kutató Intézet felállítása." A Vízgazdálkodási Kutató Intézet 1952-ben alakul meg és a vízminőségi osztály szervezését |a Limnológiai Szakosztály első titkára, ifj. dr. Szabó Zoltán kezdi meg. Az első ötéves terv időszakában legjelentősebb események a limnológia fejlődése szempontjából lis a következők: Állóvizek kutatása: Balaton: A Társaság kezdeményezésére létrejött a Balatoni Intézőbizottság. A tihanyi MTA Biológiai Kutató Intézetben folytatódik a tervszerű limnológiai kutatás. (Sebestyén O.: A Balaton biológiai kutatásának korszerű szempontjai. Hidrológiai Közlöny 31 : 20 (1951). Megjelent 1971). Szelidi-tó, Velencei-tó, Fertő Tó, szikesvizek. A Szelidi-tavi kutatások a Limnológiai Szakosztály kollektív munkája keretében fejlődtek ki és a Das Leben des Szelider See c. monográfiában jelentek meg 1959-ben. Folyóvizek kutatása: Megkezdődnek a folyóvizek vízminőségi felmérései (OKI, VITUKI, HAKI). Tisza: Tiszakutató expedíciók (1955, 1956), a szegedi Tiszakutatás az MTA támogatásával folytatódik. Duna: Magyar Dunakutató Állomás létrehozása az ELTE és az MTA közreműködésével, amelynek főfeladata a Nemzetközi Dunakutató Munkaközösség programjának keretében tartozó alapkutatások végzése. Halastavak limnológiai kutatása: Varga L. a halastavak zooplanktonjának, Hortobágyi T. a halastavak mikro vegetáció] a kutatásának úttörői. A limnológusok figyelmét ráirányítják a halastavak egyediségére, szervezetekben gazdagságára és összefüggésére a termelésben. A Haltenyésztési Kutató Intézetben a halastavak produkciójával foglalkozó elméleti és gyakorlati kutatások jelentősen előreviszik a termelés fokozásának lehetőségeit. Maucha fekteti le „A vizek halgazdasági hasznosításának elméleti alapjai" c. tanulmányában és számos más tanulmányában, előadásában a biológiai termelés folyamatairól kialakított elképzeléseit, amelyeket Erőss Pál a gyakorlatban is alkalmaz. A szakirodalom fejlődésében az első legjelentősebb vívmány volt a Hidrológiai Közlöny új alakban történő megindítása 1949-ben. A limnológusok számára tág teret biztosít. A Hidrológiai Bibliográfia első szakirodalmának összegyűjtését, a Magyar Limnológiai és Haltenyésztési Bibliográfia kiegészíti a Hidrológiai Bibliográfiát ezekre az évekre vonatkozóan. A Halászat 1954-ben új alakban ismét megindul és ugyancsak tág teret biztosit az első ötéves terv időszerű limnológiai és a tógazdasági, természetesvízi halászattal összefüggő eredmények közlésére. Az MTA Hidrobiológiái Bizottsága sürgeti a szovjet szakirodalom lefordítását, ismertetését. A Hidrológiai Közlöny ennek is teret biztosit. (Külföldi szemle rovat. 1949:201, 219 256 Jaczó I. Haltenyésztés — Halászat — Halászati ipar). Sebestyén O. 1955. június 24-én tartott limnológus klubesten összefoglalja az eltelt időszakot: „A magyar hidrobiológia útja. A magyar limnológiai kutatás 1944-ig és 1945-től 1954-ig" (Hidrológiai Közlöny, 1955. 385. sz.) Az első ötéves terv hidrobiológiái kutatási programjának további fejlesztését egyidőre megakadályozzák az ötvenhatos ellenforradalmi események. A limnológia egyik legrégibb bázisintézete, a Haltenyésztési Kutató Intézet megszűnik, mint önálló intézet és Haltenyésztési Osztály, OMMI Vízélettani Osztálya, valamint a szarvasi Kísérleti Halastavak — egymástól távol, más feladatokkal megbízva 1960ig nehéz körülmények között folytatták limnológiai kutatómunkájukat. Az átmeneti hároméves terv időszaka alatt azonban a limnológusok sorai rendeződnek és 1960-ban már tervszerűen felkészülnek a második ötéves terv kutatási feladataira. A második és harmadik ötéves terv A második ötéves terv időszakában a tógazdasági limnológiai kutatások keretében megtörténik a halastavak vízminőségének felmérése, a halastavak planktonkészletének vizsgálata, a pontyok súlygyarapodásának felmérése Hollerith rendszerű gépi adatfeldolgozással. A Vízminőségi Felügyelet fokozatosan kiépül. A laboratóriumokban kezdenek biológusokat is alkalmazni. A VITUKI szervezeti továbbfejlődése egyre nagyobb teret biztosít a vízminőségvédelemnek. A biológiai vízminősítést is alkalmazza. (A Balaton és Duna első vízminőségi hosszelvény vizsgálata új statisztikai módszerekkel). A harmadik ötéves terv időszakában a limnológiai kutatás tovább fejlődik. Az MTA tihanyi Biológiai Kutató Intézetében az 1965. évi balatoni halpusztulás után a hidrobiológiái osztály több szelvényben kezdi meg a Balaton élővilágának kutatását. A tihanyi Hidrobiológus Napok rendszeressé válnak és évenként újra megrendezésre kerülnek. Megindul a hidrobiológus-képzés a debreceni KLTE állattani tanszékének közreműködésével. A vízügyi igazgatóságok, vízművek laboratóriumaiban dolgozó hidrobiológusok legnagyobb számban itt szerzik meg alapismereteiket. A hidrobiológus továbbképzés érdekében kurzusokat tartanak Tihanyban a Limnológiai Szakosztály és az MTA Hidrobiológiái Bizottságának kezdeményezésére és aktív közreműködésével. A Nyugat-Dunántúl fejlesztésének programja keretében megalakul az MTA Fertő táj Bizott-