Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Dr. Donászy Ernő: A Magyar Hidrológiai Társaság a limnológia fejlődéséért

Dr. Donászy E.: A MHT a limnológia fejlődéséért Hidrológiai Közlöny 1975. 5. sz. 231 ság. Megindul a Fertő tó monográfia szerkesztése. Megjelennek a helyzetfelmérő tanulmányok és elkészültek az adatgyűjtemények. Megjelenik a Fertő tó bibliográfiája. A limnológusok közreműködnek ebben a munkában. A Tisza-kutatás jelentős, új szakaszába lép. TISCIA kötetei német vagy angol nyelven öszszefoglalják a szegedi Tiszakutató Munkaközösség kutatási eredményeit, amelyeket a most már évenként megrendezésre kerülő Tiszakutató ankét alkalmával adnak elő. A Szegedi Akadémiai Bizottság által támogatott szikes-kutatás tíz év eredményeit foglalhatta már össze és a kutatásokat folytatja. A Nemzetközi Biológiai Program (1904—1974 — eredetileg 1972. évi befejezéssel) keretében 1968-tól a limnológusok a Magyar Nemzeti Felajánlás keretében a vizek termelésének kutatásával foglalkoznak. A Balaton, a szikes vizek és a halastavak termelésének kutatásával járulnak hozzá a Magyar nemzeti Felajánláshoz. A Haltenyésztési Kutató Állomás — Szarvason — 1969-ben létesül. Megindul a termelésbiológiai kutatómunka az I. Halhúsprogram keretében. Kéziratban elkészült a halastavak termelésbiológiai vizsgálatának módszerkönyve. Az 1969-ben megkezdett munka eredményeképpen jelentősen fejlődött ia sekély tavi üledékek szerepének megismerése és fejlődik a tógazdasági talajtan. 1975. japuár 1-én az Állomás megkapta a Haltenyésztési Kutató Intézet nevet. * Az általunk vizsgált korszak végén az MTA Hidrobiológiái Bizottsága elemzést készített az egész magyar hidrobiológiái kutatás helyzetéről, ezen belül áttekintette a limnológiai kutatások helyzetét a tógazdasági haltenyésztési kutatásokkal kapcsolatban is. Az Ember és természeti környezete (MAB) kormányszintű program keretében a limnológiai kutatások két szempontból is jelentősek: 1. A vízi környezetrendszerek védelme, helyreállítása. 2. A viszonylag optimális termelés módszereinek fejlesztése a vízi környezetrendszerekben. A Nemzetközi Biológiai Program hazánkban megalapozta a korszerűbb irányzatokat, amelyek a vízi környezetrendszerek (ökoszisztémák) termelési szintjeinek, folyamatainak megismerésére irányulnak. Az eltelt időszak elemzése alapján a limnológia hazánkban több nagyságrenddel növekedett, közeledik a nemzetközi színvonalhoz. Biztosítja, hogy a távlati kutatási program időszakában jelentős szerepet töltsön be a vízgazdálkodás fejlesztésében, a társadalmi tudatformálásban, a vízzel, vízi környezettel szembeni társadalmi magatartás kialakításában, a vizeknek az ember létszükségletei és jó közérzete érdekében történő felhasználásában, ,az éhínség leküzdésében. Áttekintettük azokat a tényezőket, amelyek a Magyar Hidrológiai Társaságban a limnológia fejlődését közvetlenül elősegítették és lehetővé tették, hogy a Limnológiai Szakosztály keretében a hidrológiának ez a ma különösen jelentős tudományterülete szervezett keretet kapjon és negyedszázad óta egyre eredményesebben töltse be hivatását. A továbbiakban vizsgáljunk meg néhány olyan kérdést, amelyet a jelenlegi társadalmi szükségletek és a nemzetközi helyzet vet fel. A Nemzetközi Limnológiai Társaság 50. jubileuma évében 1972-ben, Kielben, jubileumi szimpóziumot rendezett. A szimpózium-kötetben örömmel olvashattuk, hogy azt a fejlődést, amelyet a limnológia nemzetközi viszonylatban elért, hazánk limnológiai irányzataiban is megtaláljuk. Azok a törekvések, amelyekre a limnológia korunkban irányul, azonosak a mi törekvéseinkkel. A limnológia és a biológia termelés kutatása a vizekben párhuzamosan fejlődtek. A limnológiai kutatások a termelés folyamatainak feltárására irányultak. Ezek az új ismeretek elősegítették, hogy az éhínség leküzdésére a vizekben élelmiszertermelést folytathassunk olyan intenzitással, amelyek még húsz évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek voltak a mi éghajlatunk alatt. A második világháború után az első ötéves kutatási terv a limnológusok számára a vízi szervezetek és a környezet kölcsönhatásának kutatását irányozta elő. Ezzel hangsúlyozta, hogy a hidrológiai kutatások nem lehetnek öncélú taxonómiai vagy cönológiai kutatások, hanem limnológiai szinten kell szerveződniük. A második ötéves terv kidolgozása előtt kialakult az a törekvés, hogy a központi feladat legyen a vizekben végbemenő szervesanyagtermelés folyamatának jobb megismerése. A hetvenes évekig kifejeződött hazánkban is a limnológiának az az iránya, amely a biológiai termelés folyamataival foglalkozik és ezeknek a folyamatoknak irányíthatósága a gyakorlatban — a halhústermelésben — közel egy nagyságrenddel megemelte a területegységre jutó nettó halhústermelés lehetőségét. A limnológiának nagy szerep jut a vízgazdálkodás társadalmi szerepének fejlesztésében és olyan társadalmi magatartásforma kialakításában, amellyel az egész emberiség érdekeivel összhangban megvédjük a vizek élővilágát és környezetét, és nagy szerep jut olyan eljárások kidolgozásában, amelyekkel a vizeket viszonylag optimálisan fel tudjuk használni az emberi szükségletek kielégítésére anélkül, hogy ezt a nélkülözhetetlen természeti forrást megváltoztatnánk. (A külföldi szakirodalomban „aquacultura" szót használják a fenti meghatározás rövid megjelölésére). A limnológiai ismeretek elterjesztése — nemcsak az ismeretterjesztő és tudományos szakirodalom útján — hanem a gyermeknevelésben a családi körtől kezdve a felnőtté válásig, az oktatásban és ifjúsági szervezetekben, társadalmi