Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Kneffel Zsuzsanna–Dr. Dési Illés–Sárosi Éva: Vizek kisfokú peszticid szennyezettségének kimutatása élettani működés változásán alapuló módszerrel

224 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Vizek kisfokú peszticid szennyezettségének kimutatása élettani működés változásán alapuló módszerrel K N E F F E L ZSUZSANNA», Dr. DÉSI ILLÉS», SÁROSI ÉVA* A nagymértékű kemizációval egyre több szenvnyezés éri a bioszférát, így természetes vizeinket is. Ennek következtében megnőtt az igény az olyan érzékeny módszerek iránt, melyek segítségével a vízben oldott kis mennyiségű peszticideket pontosan ki lehet mutatni. A peszticidek kimutatására alkalmas analitikai kémiai módszerek gyors fejlődésével szemben a biológiai vizsgáló módszerek alig fejlődtek az elmúlt években. A kémiai analízissel 1 örténő meghatározás esetében — magas technikai fejlettségű analitikai módszerek alkalmazása során is — csak a peszticid szennyezés abszolút értékét határozhatjuk meg. Környezetvédelmi szempontból ez a mennyiségre vonatkozó meghatározás nem elegendő. Tekintetbe kell venni, hogy a — filogenezis és az ontogenezis különböző fokán álló szervezetek peszticiddel szembeni érzékenysége változó, — az alacsonyrendű szervezetek számának csökkenése a magasabbrendű szervezetek táplálék ellátottságának csökkenését okozza. A víztoxikológiai gyakorlatban rutinszerűen alkalmazott biológiai módszerek, a guppi és vizibolha tesztek csak statikus megfigyelést tesznek lehetővé, és csak igen durva, irreverzibilis változást mutatnak ki azt, hogy az egyed elpusztul, vagy életben marad-e. Ezen vizsgáló eljárásoknál érzékenyebb teszt módszert dolgoztunk ki, a kagyló-lárva tesztet, amely alapja egy élettani működés megváltozása. Módszerünk elve a kagyló-lárvák héjzárási aktivitásának megfigyelése. Segítségével lehetővé válik olyan enyhe vízszennyezés detektálása is, amely az érzékeny viziszervezet életműködésében csak reverzibilis változást okoz, azonkívül egy pillanatnyi helyzetfelmérés helyett a folyamat nyomonkövetése válik lehetővé. Módszerek Vizsgált anyagok: Hatóanyag Készítmény Hatóanyag megnevezése tart. [%] Malathion Cythion 96 Arprokarb Baygon 20EC 20 Bromophos Nexion 40EC 40 A felsorolt készítményekből acetonos törzsoldatot (1 ml aceton/100 ml víz), majd a törzsoldatból vizes hígítási sorozatokat készítettünk. I. Összehasonlítási alapul elvégzett tesztek Lebistes reticulatus (guppi) teszt Felhasznált állatok száma: 108 db hím Vizsgálatainkban Donászy [2] Gulyás [3] által közölt, valamint a Szovjetunióban [4] és az NDKban [1] használt módszerektől eltértünk. Az idézettekhez képest meghosszabbítottuk a megfigyelési időt. Nem 48 óráig, hanem egy hétig tartottuk a halakat a peszticidet tartalmazó vízben. A kísérlet ideje alatt nem működött az akvárium levegőztető berendezése, ugyanis a levegőbefúvatás gyorsíthatja a hatóanyag lebomlását. A vizsgálandó növényvédőszer törzsoldatát akváriumvízzel úgv hígítottuk, hogy annak koncentrációja 10; 1; 101 mg/l legyen. A vizsgálatok során 2—2 liter akvárium vízbe 4—4 hím egyedet helyeztünk. Megfigyeléseink szerint ezek érzékenyebbek, mint a nőstények. Az * Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. Kémiai megnevezés: 0,0-dimetil-S-(l,2 dikarbo-etoxi etil) Ditiofoszfát 2 Izopropil-oxi-fenil-N-metil earbamát 0,0-Dimetil-0-(p-bróm-2,5-diklorfenil) tiofoszfát egyedeket a vizsgálatot megelőző 48 órában és a kísérlet első napján nem etettük. Ettől kezdve a víz tetejére szórt szárított Daphnia volt táplálékuk. Az akváriumokat szórt fényben szobahőmérsékleten tartottuk. Hengeralakú üvegedényeket alkalmaztunk, melyekben a halak csaknem állandó körkörös mozgásra voltak kényszerítve. Ezzel „stressz" állapotot idéztünk elő, amely az alultáplált szervezetek peszticidekkel szembeni érzékenységét kis mértékben ugyan, de fokozta. Minden vizsgálatot háromszor ismételtünk. A toxicitás megállapításánál Donászy [2] által ajánlott magatartás változás megfigyelését nem végeztük, mivel azt szubjektívnek találtuk. Ártalmatlannak ítéltük meg azt a koncentrációt, ahol pusztulást az ismétlések során sem észleltünk. Daphnia magna (vizibolha) teszt Felhasznált állatok száma: kb. 700 db A megfigyelési időt az irodalmi adatoktól [1, 2, 3, 4] eltérően 7 napra hosszabbítottuk meg. A vizsgálandó növényvédőszer törzsoldatát a tenyésztőedény vizével hígítottuk, 101; 10~ 2; 10"

3 mg/l koncentrációnak megfelelően. Koncent-