Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
5. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata. II. Rohodi tározó
194 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. S2. Dr. Erdelics B.—Iván Gy.: A nyírségi sekélyvizű tározók 5. A tározóban észlelt kisebb mértékű biológiai túlprodukció okai A biológiai túlprodukció oka részben a tápvíz és tározó vizének nagy foszfor-tartalma (minimumfaktor), részben a tóvíz nagy szervesanyag tartalma. Sajnos a tóvíz foszfor és szervesanyag tartalmának pótlását, emelkedését nagymértékben elősegíti a tározó mellé telepített kacsa-telep, mely ürülékével állandóan szennyezi a vizet. Ezt segíti elő továbbá a tározóba telepített lialak mesterséges etetése is, valamint a környező mezőgazdasági művelés alatt álló földekről a tavaszi olvadékvízzel és a csapadékos időjárások alkalmával bemosódott szervetlen és szerves tápanyagok is. 6. A tározó öntisztuló képessége A tározó öntisztuló képességét kifejező Pantle—• Buck-féle szaprobia index (S) értéke a vizsgálatok során 2,1 és 2,3 között váltakozott, ami ß-a.ß —mezoszaprób vízminőségre utalt. 7. A tározó toxikológiai állapota Vizsgálataink során a Daphnia és Guppi-tesztek negatív eredményt adtak, ami arra utal, hogy a tározó vizébe élőlényekre káros, mérgezőanyag nem kerül. 8. A tározó vizének hasznosítása A tározó vizének hasznosítása szempontjából elsősorban a mezőgazdasági felhasználás, ezen belül főleg az öntözés jöhet számításba. Járulékos hasznosításként a haltenyésztés feltételei adottak, amit egyébként az egyik környékbeli Halászati Termelőszövetkezet ki is használ. Az ipari, üdülés és vízisport lehetőségeket a tározó mellé telepített kacsatelep erősen korlátozza. összefoglalás Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy az 1972-es évben, májustól—októberig összesen 10 alkalommal, a tározó 3 pontján végzett vizsgálatok alapján kapott eredmények birtokában egy viszonylag jól áttekinthető képet kaptunk a tározóról. Ez az eredménysor egyben egy alapadatsorként is szolgál a tározó vízminőségi viszonyai további alakulásának nyomonkövetéséhez. Megállapítottuk, hogy a tározót tápláló vizet elsősorban a vízgyűjtő területről bemosódott organikus és anorganikus szennyeződések befolyásolják, mivel nagyobb szennyező objektumok a területen nincsenek. A vizsgálatok bizonyították, hogy a tározóban a feltöltés időszakában alacsony szervesanyag tartalmi!, közepesen kemény, viszonylag magas foszfortartalmú víz gyűlik össze. A kémiai mutatók szerint a tározó feltöltése után, a víztömeg minősége kismértékben megváltozik. Csökken a Ca- és Mg-ionok mennyisége, következésképpen a víz keménysége. Lényegesen emelkedik a tóvíz szervesanyag tartalma, amit az oxigénháztartás és ammónium-háztartás mutatói, valamint a foszfátion mennyisége jelez. A víztérben nyáron már érzékelhető a sekély vizű tározókra jellemző kedvezőtlen biológiai jelenség, a víztömeg elszíneződése a mikrovegetáció (algaszíneződés) által. Ez azonban a Rohodi tározóban 1972-ben még igen kis mértékű volt. Figyelemre méltó viszont, hogy 1972 nyarán a tározó vizében relatíve nagy számban volt kimutatható az Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs, nevű kékmoszat, melynek megjelenése a tározó szempontjából mindenképpen kedvezőtlen előjelnek számít, ugyanis ez a tározó trofitásának emelkedését jelzi. Ezt támasztják egyébként alá a nyári évszakban Razumov eljárásával meghatározott összbaktérium-szám mért értékei is. Mind a vízkémiai, mind a vízbiológiai és vízbakteriológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a tározó vize a nyári időszakban szervesanyagban kismértékben dúsul, tározó vize kismértékben szennyezett. A tározónak ez a mértékű szennyezettsége némileg befolyásolja a tározó vizének kommunális és bizonyos ipari célra történő felhasználhatóságát. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a tározó zooplankton-készlete szegényes, a magasabbrendű vízinövényzet elterjedése jelentős. IRODALOM [1] Szeifert Gy. : A Nyírség komplex vízgazdálkodása. Nyíregyháza. 1964. (Kézirat). [2] Erdelics B. — Nagy J. — Iván Gy. : A nyírségi sekélyvizű tározók kémiai ós biológiai vizsgálata. I. Oláhréti tározó. Hidrológiai Közlöny. 8 — 9. 1971. ['.V\ Szebellédy L.-né: KGST — Egységes vizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. I — II. VITUKI. 1970. [4] Donászy E. : A Zooplankton a magyarországi halastavakban. Kísérletügyi Közlemények. L. IX/B. Állattenyésztés. 1966. [5] Felföldy L. : Biológiai vízminősítés. Helyi jegyzet. KLTE. Debrecen. 1972. (Kézirat). [6] Liebmann, H. : Handbuch der Frischwasser — und Abwasser-Biologie. Bd. I. VEB. G. Fischer. Jena. 1962. [7] Sladeöek, V. : A quide to limnosaprobical organisms Technologie Vody. 7/2. 1963. [8] Pantle. R. — Buck. H. : Die biologische Überwachung der Gewässer und die Darstellung der Ergebnisse. Gas und Wasserfach . 96. 1955. [9] Hortobágyi T. : Növényhatározó, I. Tankönyvkiadó. 1968. Budapest. [10] Móczár L. : Allathatározó. I. Tankönyvkiadó. 1969. Budapest. [11] Gulyás P.: Daphnia-teszt. Biológiai vízminősítő eljárások. Módszertani előírások. VITUKI. 1969. (Kézirat). [12] Országos Vízügyi Hivatal : Egységes vízminőségi kritériumok, normák, valamint osztályozásuk elve. OVH Bp. 1964. [13] Woynárovich E. : Néhány magyarországi víz kémiai sajátosságairól. Magy. Biol. Kut. Münk. XIII. Tihany. 1941. Chemische und biologische Untersuchung der Seichtwasser-Speicher in der Nyírség. II. Der Speicher Rohod Dr. Erdelics, B. —Iván, Gy. Der Speicher Rohod ist ein Glied des im Nyírség zu errichtenden Speichersystems (Abb.l). Im Speicher wurde ab Mai bis Oktober 1972 durchschnittlich 400 000 m 3 Wasser gespeichert. Während der Speicherungsperiode im Jahre 1972 wurden die limnologischen Verhältnisse des Speichers an drei Punkten (Abb. 8) untersucht.
