Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata. II. Rohodi tározó

194 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. S2. Dr. Erdelics B.—Iván Gy.: A nyírségi sekélyvizű tározók 5. A tározóban észlelt kisebb mértékű biológiai túlprodukció okai A biológiai túlprodukció oka részben a tápvíz és tározó vizének nagy foszfor-tartalma (minimum­faktor), részben a tóvíz nagy szervesanyag tartalma. Sajnos a tóvíz foszfor és szervesanyag tartalmá­nak pótlását, emelkedését nagymértékben előse­gíti a tározó mellé telepített kacsa-telep, mely ürü­lékével állandóan szennyezi a vizet. Ezt segíti elő továbbá a tározóba telepített lialak mesterséges etetése is, valamint a környező mezőgazdasági művelés alatt álló földekről a ta­vaszi olvadékvízzel és a csapadékos időjárások alkalmával bemosódott szervetlen és szerves táp­anyagok is. 6. A tározó öntisztuló képessége A tározó öntisztuló képességét kifejező Pantle—• Buck-féle szaprobia index (S) értéke a vizsgálatok során 2,1 és 2,3 között váltakozott, ami ß-a.ß —­mezoszaprób vízminőségre utalt. 7. A tározó toxikológiai állapota Vizsgálataink során a Daphnia és Guppi-tesztek negatív eredményt adtak, ami arra utal, hogy a tározó vizébe élőlényekre káros, mérgezőanyag nem kerül. 8. A tározó vizének hasznosítása A tározó vizének hasznosítása szempontjából elsősorban a mezőgazdasági felhasználás, ezen belül főleg az öntözés jöhet számításba. Járulékos hasznosításként a haltenyésztés felté­telei adottak, amit egyébként az egyik környék­beli Halászati Termelőszövetkezet ki is használ. Az ipari, üdülés és vízisport lehetőségeket a tá­rozó mellé telepített kacsatelep erősen korlátozza. összefoglalás Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy az 1972-es évben, májustól—októberig összesen 10 alkalommal, a tározó 3 pontján végzett vizsgálatok alapján kapott eredmények birtokában egy vi­szonylag jól áttekinthető képet kaptunk a tározó­ról. Ez az eredménysor egyben egy alapadatsor­ként is szolgál a tározó vízminőségi viszonyai to­vábbi alakulásának nyomonkövetéséhez. Megállapítottuk, hogy a tározót tápláló vizet elsősorban a vízgyűjtő területről bemosódott orga­nikus és anorganikus szennyeződések befolyásol­ják, mivel nagyobb szennyező objektumok a terü­leten nincsenek. A vizsgálatok bizonyították, hogy a tározóban a feltöltés időszakában alacsony szervesanyag tar­talmi!, közepesen kemény, viszonylag magas fosz­fortartalmú víz gyűlik össze. A kémiai mutatók szerint a tározó feltöltése után, a víztömeg minősége kismértékben megvál­tozik. Csökken a Ca- és Mg-ionok mennyisége, kö­vetkezésképpen a víz keménysége. Lényegesen emelkedik a tóvíz szervesanyag tartalma, amit az oxigénháztartás és ammónium-háztartás mutatói, valamint a foszfátion mennyisége jelez. A víztérben nyáron már érzékelhető a sekély vizű tározókra jellemző kedvezőtlen biológiai je­lenség, a víztömeg elszíneződése a mikrovegetáció (algaszíneződés) által. Ez azonban a Rohodi táro­zóban 1972-ben még igen kis mértékű volt. Figye­lemre méltó viszont, hogy 1972 nyarán a tározó vizében relatíve nagy számban volt kimutatható az Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs, nevű kék­moszat, melynek megjelenése a tározó szempont­jából mindenképpen kedvezőtlen előjelnek számít, ugyanis ez a tározó trofitásának emelkedését jelzi. Ezt támasztják egyébként alá a nyári évszakban Razumov eljárásával meghatározott összbakté­rium-szám mért értékei is. Mind a vízkémiai, mind a vízbiológiai és vízbakteriológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a tározó vize a nyári időszakban szervesanyagban kismértékben dúsul, tá­rozó vize kismértékben szennyezett. A tározónak ez a mértékű szennyezettsége né­mileg befolyásolja a tározó vizének kommunális és bizonyos ipari célra történő felhasználhatóságát. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a tározó zooplankton-készlete szegényes, a magasabbrendű vízinövényzet elterjedése jelentős. IRODALOM [1] Szeifert Gy. : A Nyírség komplex vízgazdálkodása. Nyíregyháza. 1964. (Kézirat). [2] Erdelics B. — Nagy J. — Iván Gy. : A nyírségi sekély­vizű tározók kémiai ós biológiai vizsgálata. I. Oláh­réti tározó. Hidrológiai Közlöny. 8 — 9. 1971. ['.V\ Szebellédy L.-né: KGST — Egységes vizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. I — II. VITUKI. 1970. [4] Donászy E. : A Zooplankton a magyarországi halas­tavakban. Kísérletügyi Közlemények. L. IX/B. Állattenyésztés. 1966. [5] Felföldy L. : Biológiai vízminősítés. Helyi jegyzet. KLTE. Debrecen. 1972. (Kézirat). [6] Liebmann, H. : Handbuch der Frischwasser — und Abwasser-Biologie. Bd. I. VEB. G. Fischer. Jena. 1962. [7] Sladeöek, V. : A quide to limnosaprobical organisms Technologie Vody. 7/2. 1963. [8] Pantle. R. — Buck. H. : Die biologische Überwa­chung der Gewässer und die Darstellung der Er­gebnisse. Gas und Wasserfach . 96. 1955. [9] Hortobágyi T. : Növényhatározó, I. Tankönyv­kiadó. 1968. Budapest. [10] Móczár L. : Allathatározó. I. Tankönyvkiadó. 1969. Budapest. [11] Gulyás P.: Daphnia-teszt. Biológiai vízminősítő eljárások. Módszertani előírások. VITUKI. 1969. (Kézirat). [12] Országos Vízügyi Hivatal : Egységes vízminőségi kritériumok, normák, valamint osztályozásuk elve. OVH Bp. 1964. [13] Woynárovich E. : Néhány magyarországi víz ké­miai sajátosságairól. Magy. Biol. Kut. Münk. XIII. Tihany. 1941. Chemische und biologische Untersuchung der Seichtwasser-Speicher in der Nyírség. II. Der Speicher Rohod Dr. Erdelics, B. —Iván, Gy. Der Speicher Rohod ist ein Glied des im Nyírség zu er­richtenden Speichersystems (Abb.l). Im Speicher wurde ab Mai bis Oktober 1972 durch­schnittlich 400 000 m 3 Wasser gespeichert. Während der Speicherungsperiode im Jahre 1972 wurden die limnologischen Verhältnisse des Speichers an drei Punkten (Abb. 8) untersucht.

Next

/
Thumbnails
Contents