Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Dr. Vitális György–Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 5. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Budapest, 1975. május 185—232. Pest megye vízföldtani tömbszelvénye* Dr. VITÁLIS GYÖRGY"—VITÁLISNÉdr. ZILAHY LÍDIA**' Bevezetés Magyarország 1969-ben összeállított, eredetiben 1 : 500 000-es léptékű, 50x50 km-es alaphálózatú földtani tömbszelvénye egyik „cél" tömbszelvényeként az 1971. évben, azonos méretben Magyarszág vízföldtani tömbszelvénye is elkészült (Vitális Gy.: Hidr. Közi. 1972. 1—2. sz.). Az egész ország vízföldtani viszonyait szemléltető vízföldtani tömbszelvény szerkesztését követően az egyes országrészek vízföldtani viszonyainak, illetve a vízbeszerzés földtani lehetőségeinek részletesebb szemléltetése érdekében, még az 1971. évben, elsőként — a vízbeszerzési gondokkal állandóan küzködő — Nógrád megye, eredetiben 1: 200 000-es léptékű és 10 X 10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvénye készült el (Vitális Gy. : Hidr. Közi. 1972. 7. sz.). Ezt követően az 1973. évben határoztuk el — a Nógrád megyével nyugat és délnyugat felől határos — igen változatos földtani felépítésű Pest megye, az előbbihez csatlakozó, az eredetiben ugyancsak 1 : 200 000-es léptékű, 10x10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvénye megszerkesztését. Pest megye vízföldtani tömbszelvénye Pest megye vízföldtani tömbszelvénye szerkesztése során a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország földtani térképe (1 : 200 000), Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe (1 : 500 000) és Magyarország vízföldtani atlasza, * Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya 1975. január 10-i előadóülésén. * * Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest. * * * Pestmegyei Víz- ós Csatornamű Vállalat, Budaörs. valamint 90 db mélyfúrás adatait használtuk fel. A fúrások rétegsorát a Magyar Állami Földtani Intézet, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, az OVH Központi Vízkészletgazdálkodási Felügyelőség Vízföldtani Felügyelet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Vízkutató és Fúró Vállalat és a Pest megyei Víz és Csatornamű Vállalat adatai alapján vettük figyelembe. A tömbszelvényszerkesztés ábrázolástechnikai kérdéseit pedig Magyarország vízföldtani tömbszelvénye (1: 500 000), illetve Nógrád megye vízföldtani tömbszelvénye (1 : 200 000) szerkesztése során szerzett tapasztalatok alapján oldottuk meg. A tömbszelvény szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajzát és a szelvényvonalakat, valamint a megye területére eső vízföldtani tájegységek határát, az 1. ábra mutatja. Az ÉK— DNy és az ÉNy—DK-i irányú szelvényvonalak 10 X 10 km-es hálózatot alkotnak. A szelvényhálózat helyzetét a Nógrád megye vízföldtani tömbszelvényéhez való csatlakozás szabta meg. Ahol a fúrások a szelvényvonalakból kiesnek, ott a bevetítés irányát nyíllal jelöltük. Az 1. ábra Pest megye közigazgatási határát, valamint a fontosabb vízfolyásokat is feltünteti. Azokon a szelvényrészeken, ahol megfelelő mélyfúrási adat nem állt rendelkezésre, ott a felszíni, illetve felszínközeli földtani képződményeket Magyarország 1 : 200 000-es földtani térképe, az alaphegységi képződményeket pedig Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek 1: 500 000-es fedetlen földtani térképe segítségével szerkesztettük. A 2. ábrán bemutatott tömbszelvény alapszintje a — 2000 mB. f.-i szint, így a hegyvidéki részeken kereken 2500 m, a síkvidéki részeken 2100 m vastagságban nyújt bepillantást Pest megye földtani képződményeibe és azok vízföldtani adottságaiba. A jobb szemléltetés érdekében kétszeres túlmaga-