Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Dr. Vitális György–Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye

186 Hidrológiai Közlöny 1975. 5. sz. Dr. Vitális Gy.—Vitálisáé dr. Zilahy L.: Pest megye vízföldtani Leányfalu Szentendrei, Wívzentmikfós 2. cf-Piliscsobo 2. / \ . Solymár 82. Pünkösdfürdő Mogyoród G(Agrvr) lödöllő 1. ' Perbál 5 Cin koto 2. \ ÖZsómbék6. N\Herceghaíom Vorosmajor 1. Dony /Szentkirály \Qpun fa). Tóalmás 2. p Jászberény Ny-1. Rákoskeresztúr 1 '^Nagukóta AOKSJ) Farmos 2. Tápiászentmárton 1. i Monori erdő p Albertirsa vorekós E"etjlid [simít) [ Ráckeve á\pBu-i / firimkK-10. \**T (/v-t . yO..Toborfotvo 4 'Makón. Dömsóü Kerekegyháza 3 ÍJos'korojenö 1 \ iJk-2 Kulcs 2. 1. ábra. Pest megye vízföldtani tömbszelvénye szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajza a szelvényvonalakkal és a megye területét érintő vízföldtani tájegységek határa Vízföldtani tájegységek: 1. Börzsöny hg., 2. Visegrádi lig., ;i. Pilis—Budai hg. és a budai hegységkeret, 4. Dunabalparti mezozóos szigetrögök, 5. Cserhát hg. I)Ny-i nyúlványai és a Pest vidéki terület, (1. Mezőföld, 7. Duna völgy, 8. Dunai szerkezeti árok ÉNy-i része, Ö. Gödöllő-albertirsai pannóniai hátság, 10. Jászsági és hevesi süllyedék Fig. 1. Location of boreholes used in constructing the hydrological block profile of Pest county

, indicating the section traces and the boundaries of the hydrogeological regions in the county. Hydrogeological regions: 1. Börzsöny range, 2. Visegrád range, 3. Pilis- Buda range and the Buda perimeter mountains, 4. Danube left-hand mezozoic blocks, 5. Cserhát range, SW foothills and surroundings of Pest, 6. Mezöföld, 7. Danube Valley,: NW part of the Danube syneline 9. Pannonian plateau Gödöllő—Albert-Irsa, 10. Jászság and Heves depression sítást alkalmaztunk, a különböző irányú szelvénysíkok pedig egymással 60°-os vetületi szöget zárnak be. A könnyebb tájékozódás érdekében néhány hegycsúcsot névszerint is megjelöltünk. A területet felépítő földtani képződményeket (lásd a jelmagyarázat felső sorában) az egyes földtani időszakok (korok, illetve emeletek) szerint, erőteljes összevonásokkal ábrázoltuk. A jelmagyarázatban szereplő kőzetnevek ezért csak a leggyakoribb jellemző kőzettípusokat érzékeltetik. Az egyértelmű áttekintés érdekében a mélybesüllyedt kristályos, paleozóos és a mezoóos alaphegység (ide tartoznak a paleozóos, perm, triász és kréta képződmények) felszínét, ahol az a fiatalabb fedőképződményekkel érintkezik, hullámos vonallal jelöltük.