Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

4. szám - György Istvánq@146 - Dr. Erdélyi Mihály: A magyar medence hidrodinamikája

152 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Dr. Erdélyi M.: A magyar medence MISKOLC • {NYÍREGYHÁZA lEBRECEfL •BUDAPEST SZOLNOKSZEGED 5. ábra. Az Aljöld negyedkori üledéksorának homoktartalma (Erdélyi 1971 — 72) Jelmagyarázat: (1) a hegyvidék határa, (2) az Alföld nyugati határa Abb. 5. Sandgehalt der quartären Sedimentreihe der Tiefebene (Erdélyi, 1971 — 72) Zeichenerklärung: (1) Grenze der Berglandschaft (2) westlicher Teil der Tiefebene 3. A lefelé növekvő nyomású területek A Magyar Medence legmélyebb részei (3. ábra) a jellegzetes artézi területek, ahol a potenciál lefelé növekedik. A felszint leginkább löszös iszap borítja, a mélyedményeket pedig teljesen vízzáró szik (szolonyec). Igen kevés a felszíni homok, a víztartó folyóvizi homok kibúvása. Az Alföldön a peremi utánpótlódási sávtól befelé eső terület felén a nyomás lefelé növekszik, tehát igazi artézi jellegű. Az Alföld mély részmedencéit jellemzi: a finom szemcsés kőzetanyag túlsúlya (5. ábra) az üledéksor kicsiny dőlésszöge (1. és 4. ábra) s az fentiekkel összhangban a rétegvizek a medence belseje felé növekedő sótartalma (ERDÉLYI 1970) [9]. A piezometrikus szintvonalak mélyen benyomulnak sok folyóvölgybe, így a Marcaléba és Galgáéba. Ezek a kitüremlések nagyobb áramlási sebesség jelei. A kedvezőbb áramlási sebesség pedig a völgyeket meghatározó törésvonalak következménye, a jobb áteresztő képesség. A Marcal valóban mély szerkezeti törést követ. A jóval nagyobb Rába völgyébemem nyomulnak be a nyomás szintvonalai, mert a Rába nem követ nagyszerkezeti vonalat. A potenciál függőleges eloszlása A függőleges hidrodinamikus gradiens térképe (6. ábra) a felszínalatti 100 és 400 m közben mutatja a függőleges nyomásváltozást. A függőleges gradiens értékeket az eredeti nyomásadatokból számítottuk, vagyis a nagyobbmérvű termelés előtti időből. A 400 m-es mélység jó gyakorlati határ, mert: 1. kb. 400 m-ig a vízoszlop hőmérsékleti eredetű változása elhanyagolható, ezért a nyomásadatok sűrűségi korrekciója nem szükséges. 2. A köztes áramlási régió mélysége legtöbbször nem több a felszínalatti 400 m-nél. Ennek oka részben a felső pliocén vízzáró és rossz vízvezető összlet nagy területi elterjedése. Ez az összlet választja el a negyedkori üledéksort a felső-pannóniai hévizes formációtól az Alföld nagy részén. A felsőpliocén teteje csak kivételesen van mélyebben, mint 400 m (2. és 4. ábra). A köztes és regionális áramlási régió összeolvad ott, ahol a felső-pliocén formáció is nagy mélységig igen jó vízvezető, így az alsó Tisza vidékén (4. ábra). E vidéken az egybeolvadó áramlási rendszer nagy mélységet ér el (2. és 4. ábra).