Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

4. szám - György Istvánq@146 - Dr. Erdélyi Mihály: A magyar medence hidrodinamikája

Dr. Erdélyi M.: A magyar medence Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. 153 JELMAGYARÁZAT• ® X © •••-•" > 0,15 m/m © E3 0,15-0,05 m/m , CZ] 0,05 > m/m ® ES3 >0,05 m/m ® < §==l 0,05-0,02 m/m , EE3 0,02 > m/m 6. ábra. Az Alföld hidrodinamikus gradiens térképe (vízadók mélysége 100 — 400 m) Jelmagyarázat: (1) a hegyvidék határa, (2) az Alföld nyugati határa, (3) a negatív függőleges hidrodinamikus gradiensek területe, (4) gyenge felszín közeli negatív függőleges gradiens, (5) a pozitív függőleges hidrodinamikus gradiensek területe Abb. 6. Hydrodynamische Oradientenkarte der Tiefebene (Tiefe der wassergebenden Schichten 100 — 400 m) Zeichenerklärung: (1) Grenze der Berglandschaft, (2) westliche Grenze der Tiefebene, (3) Gebiet der negativen vertikalen hydrodynamischen Gradiente, (4) schwacher oberflächennaher negativer senkrechte Gradient, (5) Gebiet der positiven senkrechten hydrodynamischen Gradiente 3. Kevés és egyenetlen területi eloszlású a 400 m-nél mélyebb vízadóhoz tartó nyomásadat. A 400 m-nél mélyebb rétegek nyomásadatait egyáltalában nem használtam fel a térkép szerkesztésekor (6. ábra), mert a medence geofizikai viszonyai miatt a piezométer adatok eltorzultak volna. A geofizikai viszonyok rendkívülisége: 1. A Magyar Medence átlagos geotermikus gradiense 0,055° Celsius/m. Ez a környező hegyvidékének átlagban két és félszerese. 2. A geotermikus gradiens rövid távon belül is igen erősen változhat (Sümeghy, Erdélyi 1964, Alföldi-Gálfi). 3. Az Alföldön nagy területen a 100—400 m mély kutak nagy többsége földgázos. 4. A víz gáztartalma rövid távolságon belül is, ugyanolyan mélységű kutak esetében is, igen különböző. A hidrodinamikai szelvények (7—9. ábra) mutatják a helyi köztes és regionális áramlási regiókat és a potenciál elosztást. A potenciál eloszlás földtani, topográfiai és kőzettani eredetű szabálytalanságai is jól láthatók a szelvényeken (2, 7, 8, és 9. ábra). Az összletek porozitását a fúrásszelvények homokossági százaléka szakaszonként ábrázolja, vagyis az 1,5 m-nél vastagabb „tiszta" homok és kavics szintek összegének aránya az egész szakasz százalékában. A 7—9. ábrákon a fúrásszelvények elektromos fúrásszelvények, vízhozam adatok és fúrásminták vizsgálata alapján készültek. Az ekvipotenciális vonalak ábrázolják a természetes, termeléssel még nem zavart nyomásviszonyokat. A vonalakat a korai vízszint adatokból, vagy a kezdeti adatokkal korrigált újabb vízszintekből szerkesztettem. A potenciál eloszlásból adódó következtetések A potenciál térbeli eloszlásából sokat lehet következtetni. Itt elegendő, ha csak néhánnyal ábrázoljuk egy nagy üledékes medence hidrodinamikájának általános törvényszerűségeit. 1. Az erős pozitív függőleges hidrodinamikai gradiens (6. ábra) területileg nagyjából a szelvé-