Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján

Dr. Váncsa A. L.: A Sajó vízminőségi jellemzése Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 131 idejűleg növekvő, majd egy vízhozam értékhatár elérése után azzal ellentétes irányú, csökkenő jel­legű. Feltehetőleg ez a vegetációs periódussal és a mederszakasz szélsőséges ökológiai viszonyaival összefüggő. A mederszakasz algavegetációja to­vábbi kutatásokat igényel. A BH—BVK szennyvízbeömlései között csak a medret elzáró gát térségében találtam mezofaunát. Itt mindig Asellus aquaticus és Hirudo medicina­lis jellemzi. Az egyes csatornák alatti, állandóan megújuló iszaprétegben fejlettebb élőszervezeteket nem találtam. A BVK feletti mederszakaszra jel­lemző gazdagabb mezofauna csak Sajószentpéter­nél kezd újra megjelenni. Toxikológiai szempontból ez a mederszakasz olykor kritikus. 4. A Bódva torkolata és a Szinva torkolata közötti szakasz A BVK szennyvizeivel is terhelt Sajó keveredik a tiszta Bódvával, majd felveszi a nem nagy víz­hozamú, de elsősorban az ÉMV szennyvizeit hozó Bábony-patakot. Nem sokkal a Szinva beömlése előtt folynak be Miskolc város majdnem tisztítat­lan szennyvizei is, amelyek újabb szerves terhe­lést jelentenek. Mezofauna szempontjából sok Chironomus lárva jelenléte, olykor Tubifex spp. állomány jellemzi, azonban a Bábony-patak ezt az élővilágot általá­ban elpusztítja, s hosszú mederszakaszt élettelenné tesz. Magában a Bábony-patakban mezofaunát nem találtam, jellemző viszont savas kémhatásá­nak okaként kialakuló bolyhos Schizomycophyta bevonatok jelenléte. Toxikológiai szempontból olykor kritikus meder­szakasz. 5. A Szinva torkolata és a Hernád ősmeder torkolata közötti szakasz Elsősorban a felsőbb szakaszán a Sajó egyik eléggé terhelt mederszakasza. Kezdetén egymás után ömlenek be a szennyezők, szerves anyagot szállító házi- és kohászati-, valamint a gépgyár­tás szennyvizei. Ezen kívül minden olyan szenny­víz, mely egy nagyvárosban keletkezik, hiszen Mis­kolc városi szennyvíztelepének működése rossz hatásfokú, gyakorlatilag csak a komposztálható szerves anyag egy részét ülepítik ki. Ugyanakkor nincs vízminőséget befolyásoló mellékvíz beömlés. A mederszakasz viszonyainak sajátosságából kö­vetkezik, hogy az öntisztulás időszakos és részleges megvalósulása itt tanulmányozható legjobban, a Szinva és a Hernád torkolata között. Az algavegetáció jellemzője az Euglenophyta taxon alkalmakként jelentkező változatos és gaz­dag összetétele. A mezofaunát ezen a szakaszon elsősorban Tubifex spp. képviseli. Chironomus lárva olykor nagyszámú lehet, különböző rovarlárvák Miskolc szennyvizeinek beömlése alatt egy jelentős meder­szakaszon szintén jellemzőek. Ezen a medersza­kaszon — elsősorban Miskolc szennyvízbeömlései alatt — az erős bakteriális szennyezettség igen gyakran jellemző. 6. A Hernád ősmeder és a Hernád üzemi csatorna torkolata közötti szakasz Algavegetációjára jellemző a Hernádból bekerülő taxonokkal való gazdagodás, ami a fentebbi me­derszakaszhoz viszonyítva gyakran jelentkezik a taxonszám lényeges növekedésében is. Ugyan­akkor alkalomszerűen megfigyelhető ezen a sza­kaszon, hogy a Sajó vagy a Hernád — esetenként együttesen is — jellemző taxonjai elpusztulnak, inaktiválódnak, vagy szaporodásuk leáll, s ezzel egy időben az össze alga literszám csökken. Ennek okát a mederszakasz sajátos limnológiai viszonyai­ban látom, tényleges eldöntése további vizsgála­tokat igényel. A mezofaunát a Tubifex állomány jelenléte jel­lemzi. Vízminőségi szempontból gyakran kedvező ál­lapotú, ennek oka alkalomszerűen a Hernád ked­vező hatásában keresendő, de nem szabad figyel­men kívül hagyni az öntisztulás folyamatának eredményeként létrejövő vízminőségjavulásokat sem. 7. A Hernád üzemi csatorna torkolata alatti szakasz Itt jellemző a Hernád nagyjából egyenletes víz­hozamával történő elkeveredés, valamint a Takta­csatorna beömlése. Esetenként a Hernád szennyez­heti, vagy a Takta-csatorna. Ez utóbbi szerves anyagokat szállít, de hatása a Sajóban nem vá­lasztható el a Hernád hatásától, elsősorban a két mellékvíz torkolatának közelléte miatt. Alga vegetációjára jellemző a Hernádból és a Taktából bekerülő taxonokkal való gyarapodás mellett alkalomszerűen különböző alga taxonok elpusztulása. Ennek okát itt az eltérő vízminőségi viszonyokban látom, mivel az elkeveredés után a Sajóban, Hernád üzemi- és Takta-csatornában külön-külön még aktívan élő szervezeteknek, a kialakuló környezeti viszonyok ilyenkor kedve­zőtlen életfeltételeket jelentenek. A mezofaunát a Tubifex állomány jelenléte jel­lemzi, de a torkolat felé egyre gyérülő állománnyal. Közvetlenül a torkolat előtt már csak elvétve akad egy-egy példány, okát az itt állandóan moz­gásban levő, frissen lerakódó hordalékban, mint ilyen szempontból kedvezőtlen élőhely, látom. Vízminőségi szempontból viszonylag tiszta me­derszakasz, néha a Hernád szennyezi itt a Sajót, vízminőségromlást okozva ebben a mederszakaszban, a Tiszába ömlés előtt. Megállapítások és következtetések A Sajó szennyeződése 1969-ben: Figyelembe véve a korábbi és az újabb évek vizsgálati eredményeit is, az 1969. évi 12 hossz­szelvény 96 mintájának szaprobiológiai eredmé­nyeit értékelve a Sajó szennyeződéséről az alábbi­akat állapíthatjuk meg. A) Tisztábban jut be a víz és kifejezetten lehet észlelni a hazai szennyezők hatását. Ilyenek vol­tak: február, március, április, május, július, .au­gusztus, szeptember és október hónapokban. Első­sorban a tavaszi és nyári hónapok jellemzője.

Next

/
Thumbnails
Contents