Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Galli László: Talajvizsgálatok a víz- és mélyépítésben. II.

Galli L.: Talajvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 13 Genetikai osztályozás A laza üledékes kőzetek minőségi jellegét elsősorban a kőzet genetikai adottságai: anyagának származása és minősége, a leülepedés körülményei és környezete, végül az utólagos környezeti hatások határozzák meg. Ezért az üledékes kőzetek műszaki minőségének az összefoglaló értékelésére és térképezésére is, megfelelően összeállított műszaki szempontok alapján, a legalkalmasabb alap lenne egy egységes földtani-természetföldrajzi-genetikai és műszaki osztályozás. Genetikai törvényszerűségekkel azonban nemcsak egyes rétegek, hanem igen sok esetben egész rétegsorok is rendelkeznek. (Pl. az I. rész 1. ábráján szereplő kötött fedőrétegből és az alatta fekvő kavicsos-homok vízvezető rétegből álló „völgyi üledéksor", vagy a változóan völgyi üledékből és lejtőtörmelékből álló „völgyszegélyi" rétegsor, stb.) Ezért a genetikai osztályozás igen sok esetben kibővíthető a genetikai típus rétegsorok együttes értékelésére is. Ehhez a közös földtani, földrajzi ós műszaki értékeléshez és egy esetleges térképezéshez azonban elsősorban a különböző keletkezésű rétegek elnevezésének a földtani, földrajzi és műszaki egységesítése, majd a rétegek műszaki jellegének a megállapítására: az eddigi ismeretek összegyűjtése, esetleg tervszerű vizsgálatokkal történő kiegészítése, végül — a genetikai osztályozó rendszert kifejlesztve — a Magyarországon gyakrabban előforduló genetikai rétegsor típusok meghatározása és műszaki értékelése lenne szükséges. A genetikai osztályozó és értékelő rendszernek az első lépésére, a Magarországon előforduló felszínközeli laza üledékes kőzetek egységes földtani, földrajzi és műszaki elnevezésére vonatkozó javaslatot foglalnak össze a következők. A laza üledékes kőzetek genetikai csoportosítása A felszínközeli laza üledékes kőzetek, a leülepedés különböző folyamatainak és lehetséges környezeti adottságainak a rendszeres számbavétele alapján, a következő csoportokba sorolhatók és kiindulva a csoport beosztásból, a következő egységes elnevezésekkel lennének azonosíthatók. 1.0 Törmelék rétegek Az eredeti kőzet aprózódásával, mállásával és bizonyos oldódásával kialakult, vagy még alakulóban levő, osztályozatlan és ásványi, valamint vegyi szempontból még stabilizálatlan törmeléke. Minőségét a mállás jellegének az iránya (savas-lúgos, duzzadó-zsugorodó jellegű) ós foka határozza meg. 1.1 Helyben maradó, reziduátis törmelék 1.2 Húzódó lejtőtörmelék 1.3 Medencetörmelé'.. 1.4 Peremi törmelék 2.0. Szétfújta üledékek A hullóporból keletkezett különböző löszféleségek és a felszínen görgetett futóhomok. 2.1. Nedves térszínre hullott, homogén településű, esetleg finoman rétegzett, laza alföldi lösz 2.2. Összemosott, tömött lösziszap, sárgaföld 2.3. Rendszerint vízi üledékkel befedett, sárga szikes lösz 2.4 Száraz és hűvös pusztai felszínre hullott szerkezetes lösz 2.5 Domb- ós hegyvidéken tömött szélárnyék lösz 2.6 Száraz meleg éghajlaton kialakult peremi vörös agyag és vörös vályog 2.7 A felszínen lepelszerűen görgetett, vagy buckavonulatokban elhelyezkedő, csillám nélküli, koptatott szemcséjű futóhomok 2.8 Kisebb-nagyobb vastagságban vízszintesen, vagy gyenge hullámokban rétegzett, esetleg lencsés településű lösz és futóhomok rétegsor 3.0 Vízhordta üledékek A vízfolyások görgetett és lebegtetett hordalékából keletkezett rétegek 3.1 Mederüledékek : a vízfolyás görgetett hordalékából leülepedett „vízvezető" rétegek a) Domb- ós hegyvidéki völgyekben a medercsúsztatásokkal és elgátolásokkal feltöltődő szakaszokon, esetleg lejtő törmelékkel is keveredett, erősen járatos településű : görgeteges iszap és agyag b) Középszakasz jellegű völgyekben a vízfolyás hordalékkúpjain, vagy vándorló meanderei nyomán keletkezett homogén, lencsés, vagy járatos településű, vízszintesen vagy ferdén rétegzett kavicsos-homok, vagy homok : „vizvezető" rétegek 3.2 Mederszegély üledékek : a meder partjain és zátonyain árvízkor leülepedő, rendszerint ferdén rétegzett, csillámos, vagy gyengén iszapos finomhomok, homokliszt, a folyósodrásra hajlamos: „átmeneti" rétegek 3.3 Ártéri üledékek : a vízfolyások lebegtetett hordalékából az ártereken leülepedett, vagy kicsapódott, kötött anyagú: ,,fedőrétegek" a) A vízzel csak rövid ideig borított ártereken, rendszerint finomhomokkal levelesen rétegzett, vagy finomhomokkal kisebb-nagyobb mennyiségben keveredett, esetleg lencsésen települt, rendszerint gyengén áteresztő, kilúgozódásra hajlamos: ártéri iszap és agyag b) Az ártér hosszabb ideig vízzel borított részein leülepedett vagy kicsapódott, már szerves alkatrészeket ís tartalmazó, vízzáró és igen erősen duzzadó-zsugorodó, sötétszínű: réti iszap és agyag 4.0 Mocsári és tavi üledékek A hosszú ideig, vagy az állandóan vízzel borított területeken leülepedéssel vagy kicsapódással, a vízfenéken pedig mállással és korhadással kialakult rétegek 4.1 Változó szintű állóvizek időnkónt kiszáradó, növényzettel benőtt partjain, szerves alkatrészeket is tartalmazó, sötétszinű homokos vagy homok nélküli réti iszap és agyag (Azonos a 3.3b pontba sorolt réteggel.) 4.2 A vízi növényzettel benőtt, állandóan vízzel borított területeken a finomhomokkal, iszappal kevert szerves törmelék: a tőzegsár, kiszáradva a kotusföld 4.3 A vízi növényzettel benőtt, állandóan vízzel borított területeken még szálas növényi részeket tartalmazó tőzeg A A Kis mélységű ny ílt vizekből leülepedett homokos ós agyagos, rendszerint már csak lebomlott szerves alkatrészeket tartalmazó: láptalajok 4.5 Nyílt vizű tavak fenekén leülepedett, homogén vagy vastagon rétegzett, csak gyengén duzzadó-zsugorodó ós kilúgozódásra hajlamos, savas jellegű- tavi iszap és agyag 5.0 Tengeri üledéksorok A földtan vonatkozó beosztása szerint lehetnek: vízalatti hordalékkúpok, partszegélyt, sekélytengeri és mélytengeri üledékek, rétegzett vagy lencsés települési rendszerrel, kiválásos, kőpadkás vagy palás szerkezettel 6.0 A hullámverés üledékei A tengeri vagy tóparti hullámverés hatására kialakult rétegek. 6.1 A partszegélyeken elhelyezkedő, rendszerint gömbölyű szemcséjű parti törmelék 6.2 A partokkal párhuzamosan elhelyezkedő, ferdén rétegzett, gyengén iszapos finomhomokból, esetleg apró kavicsokból álló turzások rétegei